A Miskolci Jegesmedvék csapata a 2014-15-ös szezonban szerezte meg fennállásának első bajnoki címét. Az akkor sárga-fekete csapat abban a szezonban triplázott, hiszen a MOL Liga mellett megnyerték a magyar bajnokságot – ez volt Miskolc első csapat bajnoki aranyérme - és elhódították a Magyar Kupát is. A hihetetlen menetelés egyik kulcsfigurája volt az amerikai Zach Cohen, akinek a MOL Liga döntőjének utolsó meccsén, a jégen fekve lőtt egészen fantasztikus gólját azóta is emlegetik a szurkolók. A sportoló azonban az elmúlt hetekben komoly harcot vívott, és győztesen került ki a koronavírus elleni küzdelemből. A hokist chicago-i otthonában értük utol.
A legendás MOL Liga döntő-meccs összefoglalója, Zach Cohen gólja 3.00-nál kezdődik.
A miskolci jégkorongszurkolók gyorsan a szívükbe zárták a csupaszív, ugyanakkor nagyon eredményes játékot nyújtó Zach Cohent. De vajon hogyan emlékszik ő arra a három aranyérmet hozó bajnoki évre? „Nagyszerű szezon volt az nemcsak nekem, de az egész csapatnak. Hihetetlen élmény volt, hogy megnyerhettük a Jegesmedvék, és persze Miskolc első bajnoki címét, és ezt soha nem fogom elfelejteni. A fantasztikus bajnoki rájátszás, a Magyar Kupa megnyerése örök emlék marad számomra, és megmutatta, milyen jó kis csapat voltunk. Őszintén mondhatom, hogy Miskolcot örökre a szívembe zártam. Utána hazatértem, még egy évet játszottam az Egyesült Államokban, majd belevágtam a civil életbe. 2017-ben feleségül vettem Natalie-t, aki már Miskolcon is velem volt. Jelenleg a Home Team Sports nevű cégnél dolgozom, ahol országos szinten foglalkozunk televíziós reklámok értékesítésével olyan sportligákban, mint az MLB, NBA és NHL.”
Az elmúlt másfél hónap azonban egy nagyon kemény küzdelemről szólt Zach életében, hiszen elkapta a koronavírust. „Március 11-én kezdtem rosszul érezni magam: kapart a torkom, fájt a fejem és a testem több pontja is. Másnap már nem tudtam munkába menni, otthon maradtam, de rohamosan romlott az állapotom. Vártam még egy napot, mert nem voltam biztos benne, hogy mi lehet ez, de utána már hívtam az orvosomat. Ekkor már 39 fokos lázam volt. Szerencsére gyorsan elvégezték rajta a koronavírus tesztet, igaz sokat, 8 napot vártam az eredményre, és az sajnos pozitív lett. Az orvosom azonnal karanténba helyezett. Mivel erre nincs oltás, az orvosom csak annyit tudott mondani, hogy folyamatosan figyeljek a folyadékbevitelre és mérjem a lázam. Nehéz kemény időszak volt ez, több mint öt napig feküdtem magas lázzal, mire az végre csökkenni kezdett. A testfájdalom körülbelül 6 napig tartott, és ami még nagyon zavart, hogy elvesztettem az illat- és ízérzékelésemet. A legnehezebb az volt, hogy egyszerűen senki nem tudta megmondani, hogy mindez meddig tart majd.”
A teljes gyógyulás végül hosszabb időt vett igénybe. „Összesen végül kicsit több mint két hétbe telt, amíg a tünetek megszűntek, és további egy-másfél hétig tartott, hogy végre ismét jól éreztem magam. Túl sok mindent nem tudtam csinálni ezen időszak alatt, többnyire aludtam, tévét néztem és mindent kitakarítottam. A feleségem vigyázott rám, amíg beteg voltam, de utána ő is elkapta a vírust, így amikor én jobban lettem, a szerepeink felcserélődtek, és én ápoltam őt.”
Zach tehát végig harcolta ezt a kemény küzdelmet, így érdekes lehet a véleménye, milyen tanácsokkal tud szolgálni másoknak? „Immár két hete teljesen egészséges vagyok, és jól érzem magam. Óriási megkönnyebbülésemre a feleségem is felépült. A vírus legfélelmetesebb aspektusa az, hogy az ember nem tudja, hol kaphatja el. Nekem például a mai napig fogalmam sincs, hol fertőződtem meg. Ez volt a legrosszabb betegség, amelyet valaha átéltem. Ez más, mint a normál influenza, mivel a tünetek hosszabb ideig tartanak, és az ember úgy érzi, soha nem fog átjutni rajta. A legjobb tanács, amit adhatok, hogy mindenki igyon annyi folyadékot, amennyit csak tud, és a legfontosabb: maradjanak otthon!”
