- Mikor legutóbb beszélgettünk, azt mondta, hogy a város közép- és hosszú távú jövőjét a négymegyés együttműködés a és a hosszú távú tervezés fogja meghatározni. Az elmúlt hetekben keveset lehetett erről hallani. Hogy halad a folyamat?

- Az egyébként sem lassú folyamat az elmúlt hetekben még tovább gyorsult. A korábbi négymegyés tervezési folyamatok folytatódtak, immáron nemcsak a megyei jogú városokkal, hanem a megyei önkormányzatokkal is kiegészülve. (Keretes írásunkat lásd: Creative Region- Északkelet-Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna) Aztán jött egy lehetőség, hogy Miskolc 10 éves terveit, projektjeit eljuttathatjuk a kormányzathoz, úgyhogy léptünk. A kollégák összegyűjtötték az érvényben lévő településfejlesztési koncepció céljainak megfelelő fejlesztési kezdeményezéseket, begyűjtötték a városi intézményektől, városi tulajdonú cégektől a projektötleteket, a képviselőktől az elmaradt vagy tervezett fejlesztéseket, és összeállt a Miskolc 2030 terv váza, amit eljuttattunk a kormányzathoz véleményezésre.

Creative Region - Északkelet-Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna
Magyarország Kormánya 2020 márciusában döntött a „Creative Region” – Határtalan fejlődés Északkelet-Magyarország – gazdasági együttműködésben érintett, a fejlesztéshez csatlakozó határon túli területek bevonásával megvalósuló – nemzeti, gazdasági és kulturális övezetének fejlesztési tervéről. A programot az Innovációs és Technológiai Minisztérium koordinálja, Miskolc a partnervárosaival együttműködve, feszes menetrend szerint tervezi meg a város és a várostérség elkövetkező tízéves fejlesztéseit. Az együttműködés célja, hogy az övezeti szintű közös előnyöket minden város a hasznára tudja fordítani, és dinamizálódjon a megyék és megyeszékhelyek és egyetemek közötti kapcsolat.

- Mit értünk ilyenkor vázlat alatt? Mekkora terjedelmű anyag egy ilyen?

- Ez történetesen vagy 800 oldal, de nem a mennyisége az érdekes. Ami az érték benne, az az, hogy meg tudtuk találni az érvényben lévő területfejlesztési tervek között azokat az irányokat, amik jól köthetők össze az új városvezetés elképzeléseivel és házasíthatók a városi intézmények, cégek és magának a városnak a terveivel. Csak úgy lesz az anyag Miskolcé, ha mindannyian benne vagyunk.

- Mi történik ez után?

- Reméljük, hogy pozitív véleményeket, támogató visszajelzéseket kapunk majd a terveinkre, ahogyan a turisztikai stratégiánkra is pozitív válasz érkezett a kormányzat részéről. A visszajelzéseket követően és a pénzügyi keretek meghatározását követően újratervezzük a 10 éves projektlistát, látva, hogy nagyjából miből és mikor gazdálkodhatunk. Tíz évre kell terveznünk, tehát nem az elkövetkező 2-3 év fejlesztéseit kell összeállítanunk, hanem a részletes előkészítést igénylő olyan fejlesztéseket is, amik ráépülnek majd a közeljövő fejlesztéseire, de 6-8 év múlva indulnak majd. Ezt egy széles körű társadalmi egyeztetés követi majd, szakmai szervezetek és Miskolc lakosságának a bevonásával, aztán ha ez is megvan, újraprezentáljuk a kormánynak, hogy Miskolc erre és erre szeretne menni, így és így szeretne fejlődni.

- Miért ennyire fontosak ezek a tervek? Nem lenne elég, hogy jelzi a város a kormánynak, hogy mire kell pénz, a kormány meg ad amennyit tud vagy akar?

- A helyzet még leegyszerűsítve is összetettebb ennél. A kormányzat ugyanis most javarészt nem a saját forrásaiból tervez, hanem a következő EU-s költségvetési ciklushoz gyűjti az igényeket, amiknek megfelelően be tudja majd osztani az EU-tól a következő ciklusban érkező forrásokat, illetve az ország fejlesztésre szánt pénzét. Mi is tervezünk, ők is terveznek. Éppen ezért nagyon fontos, hogy mi, nagyvárosi polgármesterek okosan és egyeztetve dolgozzunk, mert így tudunk leginkább segíteni a kormánynak abban, hogy az EU-s és saját forrásokat helyesen ossza majd be.

- Továbbra is jó a viszony a debreceni, nyíregyházi, szolnoki polgármestertársakkal?

- Persze, természetesen. Sőt! Olyannyira jó, hogy 28-án mindannyiukat vendégül látjuk Miskolcon. A soron következő megbeszélésünket ugyanis itt tartjuk Lillafüreden, a Palotaszállóban, itt folytatjuk a tervezési egyeztetéseket - ebben a festői környezetben dolgozunk együtt tovább.

- Nem probléma, hogy Ön köztük az egyetlen független, nem kormánypárti polgármester?

- Mi nem így tekintünk egymásra. Mi úgy tekintünk egymásra, mint kollégákra, akik feladatot kaptak a városuktól, és azt igyekeznek a legjobb tudásuk szerint ellátni. Ennek ellenére nagy szó, hogy a négy nagyváros polgármestere idelátogat hozzánk. Nem gyakori az ilyen, ha jól tudom, még nem fordult elő, a közelmúltban biztosan nem. Én személyesen nagyon örülök, hogy megmutathatom nekik Miskolcot.

A Határtalan fejlődés program résztvevői
Debrecen - Papp László (48 éves)
jogász
2 ciklus óta polgármester
1998-óta politizál
a Fidesz-KDNP jelöltje
Nyíregyháza - dr. Kovács Ferenc (60 éves)
jogász
2010 óta Nyíregyháza polgármestere
2010-2014 között országgyűlési képviselő
a Fidesz jelöltje
Szolnok - Szalay Ferenc (65 éves)
kosárlabdázó
2006 október 1. óta polgármester
3 cikluson át országgyűlési képviselő is volt
a Fidesz jelöltje
Miskolc - Veres Pál (58 éves)
Tanár, várospolitikus
2019 október 13 óta polgármester
Független, civil összefogás jelöltje (Velünk a Város)