Ugrás a tartalomra

A magyar kultúra napját ünnepelte a város

minap.hu
Utoljára módosítva
2022. január 23. vasárnap 12:18
Fecske Csaba miskolci költő Miskolci naptár című versét mondta el tizenkét miskolci a magyar kultúra napja alkalmából.

Január 22-e a magyar kultúra napja. 1823-ban ezen a napon véglegesítette Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát Csekén, amely később a magyar nemzet legfontosabb alkotása lett.1989 óta a szöveg keletkezésének napján a magyarság kulturális értékeit, hagyományait ünnepli a világ magyarsága. Az évfordulóról a miskolci élet kulturális szereplői idén is megemlékeznek. Ez kiváló alkalom arra, hogy felhívják a figyelmet az évezredes hagyományokra, a nemzeti tudat erősítésére és arra, hogy mennyire fontos őrizni és továbbadni szellemi értékeinket. Miskolc kulturális intézményei egy különleges produkcióval készültek a napra.

Fotó: Parai Roland

A tizenkét versszakos költemény előadói között számos amatőr versmondó szerepel. Varga Andrea Miskolc alpolgármestere például a November alcímű részletet vállalta elmondani. – Egy egészen újszerű programot szerettünk volna adni a miskolciaknak, ami felkelti az érdeklődésüket. Szerintem a lokálpatriotizmus kéz a kézben jár a kultúrával, hiszen például a versek által tudjuk megélni városunk szeretetét. A költeménnyel felhívjuk a figyelmet azokra az értékekre, melyeket Miskolc magában rejt – mondta.

Fedor Vilmos, a város kulturális ügyekért felelős polgármesteri megbízottja az októberi Miskolcról szavalt. – Nagyon fontos, hogy a miskolciak megismerjék a helyi költőket, hogy büszkék lehessenek rájuk. Szerettük volna, ha ez az év a miskolci kulturális összefogásról szólna – mondta, majd hozzátette, szerinte kevés az a fajta megemlékezés, amikor egy emléktáblát megkoszorúz, aki éppen ráér. – Fontos, hogy a kultúra megérintse az embereket, szóljanak erről a könyvtáraink, a Művészetek Háza és egyáltalán Miskolc. 

Fecske Csaba József Attila-díjas költő Miskolci naptár című alkotását régen írta meg. – Már nem emlékszem a születése körülményeire, de az biztos, hogy szeretem a természetet, ezért ez kedves verseim közé tartozik. Én mondtam fel az utolsó részletet, pedig nem vagyok jó versmondó – mondta, hozzátéve, Bessenyeitől és Kulcsár Imrétől szívesebben hallgatta saját sorait annak idején. 

Tari Edit bábművész szerint nagyon érdekes Miskolcról egy miskolcinak verset mondani éppen egy miskolci költőtől. – Nagyon régen foglalkoztam már versmondással, ezért otthon többféleképpen is gyakoroltam, hogy végül kiválasszam, melyik lesz a legideillőbb – mondta a Miskolci Csodamalom Bábszínház munkatársa, majd elárulta, ő bizony csúszkált a Hámori-tó jegén gyermekével, ezért könnyen bele tudta élni magát a januári részletbe. 

További előadók között szerepelt még Tóth Arnold tudományos titkár a Herman Ottó Múzeumból, Szabó Zsuzsa marketing vezető és Kucskárné Izsó Angelika közösségfejlesztő szakmai munkatárs a Miskolci Kulturális Központból, Varga Gábor igazgató a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárból, Birtha Melinda lelkipásztor a Miskolc-Avasi Református Egyházközségből, Klim Zsolt, a Miskolci Csodamalom Bábszínház művésze, valamint Béres Attila igazgató és Mészöly Anna színművész a Miskolci Nemzeti Színházból. 

További hírek

Olvasnivaló