Ugrás a tartalomra

Magyarország túltöltve?

minap.hu
Utoljára módosítva
2023. augusztus 06. vasárnap 17:57
Ha valakinek lenne ipari térképe a 2030-as évek Magyarországáról, akkor valószínűleg azt látná, hogy hazánk egyik fő gazdasági ágazata az akkumulátorgyártás.
Fotó: Világgazdaság

Legalábbis minden ebbe az irányba mutat ilyen vagy olyan módon. A kormány a tervek szintjén pályára állította az országot, és a szervezett ellentüntetések is el-elmaradoznak. Igaz, Fót megmenekült, nem lesz akkuváros, ezt Vass György, fideszes polgármester jelentette be, hozzátéve, a fóti önkormányzat több hónapos munkájának eredménye, hogy a HelloParks nyilatkozatban vállalta, hogy a településen a jövőben nem köt bérleti szerződést akkumulátorcellák gyártásával foglalkozó vállalattal. Mégis úgy tűnik, hogy a gyárak nem mindenütt ütköznek ellenállásba. Az elképzelés, ami Debrecen esetében még országos felháborodást és élőláncos tiltakozást generált, az Nyíregyházára már szinte kivajazott úton, csöndben siklott be. Nemrég bejelentették ugyanis, hogy az egyik legnagyobb kínai akkumulátorgyártó, a Sunwoda 580 milliárd forint értékű beruházással a szabolcs-szatmár-beregi vármegyeszékhelyen építi fel az új üzemét. Már ez a gigabefektetés is sok kérdést vet fel, de közel sem Nyíregyházán van a lítiumion-akkumulátorokkal kikövezett út vége. Sőt, Debrecen akár duplázhat is, hiszen a Portfolio szerint a Ningbo Zhenyu Technology nevű cég mintegy 23 milliárd forintos beruházással gyárat létesít a cívisvárosban. Az üzem elektromos autók akkumulátoraiban használt precíziós szerkezeti alkatrészeket fog gyártani, és várhatóan 2027 végén kezdi meg a működését.

A dél-koreai SK ON pedig Komárom után Iváncsán hozza létre a következő hazai gyárát, ami már idén ősszel megkezdheti a termelést. A 2019-ben elindult beruházás értéke 239 milliárd forintra rúg.

Kérdés és kétség

Hol és hány akkumulátorgyárat terveznek építeni Magyarországon? Hány ilyen üzem működik jelenleg hazánkban tulajdonképpen? Mennyire veszélyesek ezek a gyárak a környezetre? Honnan lesz munkaerő? Akkor most jó a külföldi vendégmunka, vagy megállítjuk a migránsokat? Ezekre szeretne főként választ kapni az országnak az a része, amely aggódik a felvezetett beruházások miatt. Cikksorozatunkban ezeket a témákat járjuk körbe.

Több gyár, mint párttag

Július elején a Parlamentben az LMP szegezett a témában kérdést Orbán Viktornak. A miniszterelnök akkor sejtelmesen úgy válaszolt, „Lehet, hogy több akkumulátorgyár lesz Magyarországon, mint LMP-párttag”. Ezután úgy folytatta, hogy „ha nem tudnánk exportra termelni, akkor az életszínvonal körülbelül a felére esne vissza”. Ha itthon gyártunk, szerinte akkor „részévé válunk egy láncnak”.

Magyarországon egyébként már most is több akkumulátorgyár működik: Komáromban, Miskolcon, Gödön egy-egy és kettő Jászberényben. Ezek azonban minden szempontból jócskán elmaradnak a tervezett debreceni és nyíregyházi üzemektől. Hazánk 2027-re várhatóan 194 gigawattóra akkumulátorgyártó-kapacitással fog rendelkezni, ami világszinten a negyedik legnagyobb lesz Kína, az Egyesült Államok és Németország után.

Vendégmunkával a magyarokért

Szijjártó Péter külügyminiszter a Telexnek adott villáminterjúban arról beszélt: a tradicionális autóipar helyét átveszi a következő évtized közepére az elektromosautó-ipar. Úgy véli, az, hogy ennek a gyártási folyamatait Magyarországra hozzuk, hosszú távon a munkahelyek megóvását biztosítja. A cél szerinte, hogy rövid időn belül globálisan a másodikak legyünk kapacitásban. Orbán Viktor szóban már kinyitotta a Vereckei-hágót, amikor márciusban azt mondta, "a következő két évben 500 ezer új munkavállalóra lenne szüksége a magyar gazdaságnak, ezek egy része pedig vendégmunkás lehet".

Erre Szijjártó Péter úgy válaszolt, a Fidesz politikája egyértelmű: migránsok nem jöhetnek. Azzal viszont nincs baj, ha korlátozott módon, 2-3 évre vendégmunkások érkeznek, sőt, ez szerinte a magyar munkahelyek megvédéséről szól, hiszen ez kell ahhoz, hogy a nagyvállalatok „ne szedjék a sátorfájukat”. Hozzáteszi, jelenleg minden magyarországi vállalatnál a foglalkoztatottak többsége magyar, és ez a jövőben is így marad. Ebben azonban már kevésbé bíznak azok, akiknek a kertjük alá költöztetik a gyárak leendő dolgozóit. A következő cikkünkben azt járjuk körbe, miért viszolyognak az érintett kistelepülések lakói a vendégmunkásoktól.

További hírek

Olvasnivaló

Programok

Jelenleg nincsenek programok!