Méltó Lévay-bicentenáriumra vállalkozik a város
A Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon főigazgatója köszöntőjében hangsúlyozta: a januárban a vármegyeszékhely és a vármegye meghatározó oktatási, tudományos és közművelődési intézményeinek vezetői által megalakult emlékbizottság folyamatosan bővül, hogy minél teljesebb legyen az 1825. november 18-án Sajószentpéteren született Lévay Józsefről szóló emlékév.
Ábrám Tibor a több hónapon át tartó ünnepsor arculati elemeinek bemutatását követően elmondta továbbá, hogy szavalóversenyével az iskola a maga részéről útnak is indította a bicentenáriumot.
Sajószentpéter polgármestere, File Tamás a témában tartott sajtótájékoztatón felidézte: a Tiszáninneni Református Kerületi Nőszövetséggel és a Sajószentpéter-Nagytemplomi Református Egyházközséggel karöltve hosszú évek óta emlékeznek meg a városban Lévay Józsefről, amihez nagy örömükre most Miskolc is csatlakozott.
Majd Marozsák Dániel lelkipásztor emlékeztetett: a Lévay-kultusz helyi kiépítésében elődje, néhai Horváth Barna borsod–gömöri esperes úttörő szerepet vállalt.
Míg 2025-ben Miskolcon – világlott ki a sajtóeseményből – annak felsőoktatási intézménye jár el hasonlóan. Horváth Zita a tájékoztatón úgy fogalmazott: a Miskolci Egyetemnek kötelessége egy olyan, irodalmilag és közéleti szempontból is meghatározó személyre megemlékeznie, mint amilyen Lévay József volt.
A rektor mellett ugyancsak megjelent egyetemi docens magára vette ugyanis, hogy még idén összeállítja azt a tudományos igényű forráskiadást, mely tartalmazza a szerző életében, valamint posztumusz formában kiadott valamennyi írását. A Lévay-kutatóként országosan ismert Porkoláb Tibor munkáját kollégája, Tóth Péter filológus mellett a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár is segíti majd.
Eközben a Magyar Tudományos Akadémia legendás alakjáról a Herman Ottó Múzeum sem feledkezik meg: Vámosi Katalin művészettörténész és Békési Gábor irodalmi muzeológus kifejtették, milyen módon lehetne Lévay József helyi kötődéseit feleleveníteni és azokat kultuszának ápolására használni – így keresik annak a módját, hogy az 1936-ig Balázs Győző által is igazoltan létezett Lévay-emlékpadot újra felállítsák.
Sőt, egy virtuális kiállítással is készülnek, melyben a Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Levéltárára is számítanak.
