Az egyik legfontosabb erdélyi magyar civil szervezet éves rendezvényén mondott köszöntőjében az államtitkár hangsúlyozta: a magyar kormány és az EMKE ugyanazért dolgozik; a közös cél az, hogy legyenek magyar emberek tíz, húsz, ötven és száz év múlva is. "Ha mi ezt a munkát nem végezzük el 2023-ban és a következő években, a jövőnket éljük fel" - fogalmazott Potápi Árpád János.
Rámutatott: ahogy a célok, úgy a sikerek is közösek, és ezek között nem csak a beruházásokat kell érteni - például a rendezvénynek otthont adó Protestáns Teológiai Intézet felújítását -, hanem a szemléletváltást is. "A mai gyerekek már úgy nőnek fel, hogy tudják: ha magyar nemzetről beszélünk, már nemcsak a szűkebb értelemben vett Magyarországról kell beszélni, hanem a Kárpát-medencéről, sőt a diaszpóráról is" - emelte ki.
Az államtitkár a kolozsvári rendezvényen 2023, a gondoskodó nemzet éve a nemzetpolitikában címmel tartott előadást. Elmondta: 1990-től a magyar nemzetpolitikának "voltak hullámhegyei és hullámvölgyei", de 2010 óta sikertörténetről lehet beszélni. Az elmúlt 13 évben a magyar kormány sokat tett azért, hogy megerősítse a magyar közösségeket, és ebben a munkában a háború okozta nehéz gazdasági helyzetben is folytonosságra, kiszámíthatóságra törekszik. "A közösségeket szeretnénk hálózati szinten is megerősíteni" - mondta Potápi Árpád János, aki szerint "a nemzet szövetét" az egyes hálózatok szövetjeként képzelik el.
Kiemelte a nemzeti jelentőségű intézmények támogatását és a Nemzeti Újrakezdés Programot, az oktatásról szólva pedig az oktatási-nevelési támogatás százezer forintra emelését, melyet ősztől Kárpát-medence-szerte megkapnak az anyanyelvükön tanulók. A programokról elmondta, hogy a Miénk a város vetélkedőn 1500 kisdiák vett részt Kárpát-medence-szerte, pénteken Déván és Vajdahunyadon adott át ajándékcsomagot a nyerteseknek.
A Határtalanul programban félmillió anyaországi diák vett részt eddig, ez nemcsak az iskolák, de az idegenforgalom számára is fontos - mondta. Legfőbb hozadéka, hogy a fiatalok megtapasztalják, hogy Magyarország határain túl is lehet magyar szóval, "magyar világgal" találkozni - vélte. Kitért a külhoni kulturális rendezvények, programok támogatására, és a nemzetpolitika fontos színterének nevezte a sportot is, Erdélyt illetően a többi között a Lovasprogramot említve. A gazdasági programokról szólva emlékeztetett: a román partneren múlik, hogy Erdélyben ez még a Székelyföldre korlátozódik.
Előadását követően Potápi Árpád János átvette Széman Péter elnöktől az EMKE Kötő József-díját, amelyben a kárpát-medencei magyar civil szervezetek és közösségek következetes támogatásáért részesült.
Brendus Réka, a nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetője laudációjában úgy fogalmazott: a díjazott a kárpát-medencei magyar közösségek "minden szívdobbanását ismeri", ami bukovinai székelyként nem meglepő. A kitüntetett elmondta: a díj nemcsak az ő és munkatársai munkáját ismeri el, hanem a magyar kormány azon erőfeszítéseit, hogy egységes magyar nemzetről lehessen beszélni a Kárpát-medencében és a diaszpórában is.
Az EMKE közgyűlésén Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a nagyvárosi szórvány problémájára hívta fel a figyelmét, úgy vélve, a következő évek legfőbb feladata az itteni fiatalok megszólítása kell legyen. (MTI)
