Ugrás a tartalomra

Miskolc, a Bükk városa

Létrehozva
Ismertette városfejlesztési programját Tóth-Szántai József, Miskolc polgármestere.

A Bükk Városa Program Miskolc fejlesztésének új irányát jelöli ki. Arra a három területre koncentrál, ahol ma a legélesebb verseny zajlik Magyarországon a városok között.

Kép

– Minden város meg akarja tartani lakóit, jobb feltételeket akar kínálni a városlakóknak, mert a modern városirányítók tudják, hogy ez a városok sikerének kulcsa – húzza alá Tóth-Szántai József polgármester.

– Az elmúlt másfél évtizedben húszezerrel lettünk kevesebben Miskolcon. A legjelentősebb veszteségeket épp a derékhad, a 20-40-es korosztály, és a még munkaképes 50-60-as korosztály körében szenvedte el a város. Közülünk sokan voltak 20-25-30 éves középiskolás osztálytalálkozón. Sajnos egyértelműen látszik két trend is; egyrészt a valamikori osztálytársak 70-80 százaléka ma már nincs Miskolcon, csak az osztálytalálkozóra tért vissza, másrészt nem a fővárosba, hanem az ország más, hasonló méretű városaiba költözött. Ez egyértelműen mutatja, hogy nem a főváros elszívó ereje, hanem a jobb városi kínálat és a több lehetőség az, ami vonzó.

A polgármester tehát hangsúlyozza: Miskolc akkor tarthatja meg fiataljait, ha a városban jól megfizetett munkahelyek és kedvező lakhatási feltételek vannak.

– Akkor tarthatjuk meg a fiataljainkat, ha olyan körülményeket teremtünk a városban, amik között békében és nyugalomban lehet élni. Akkor tarthatjuk meg a fiataljainkat, ha Miskolc újra egy élettel teli, boldog és büszke város lesz. Miskolc azonban bajban van. Miskolc az elmúlt másfél évtizedben lemaradt, leszakadt a magyar városok élbolyától – vélekedik.

Fontos tehát a városvezető meglátása szerint, hogy Miskolcon egyszerre kell rendezni környezetünket, rendet tenni a köztereken és mindent megtenni, hogy a miskolciak biztonságban érezzék magukat a városukban. Újra kell szervezni a közösségi közlekedést, járatsűrítésre, jobb elérhetőségre van szükség, mert – ahogy a polgármester is kiemelte – „a miskolciaknak joguk van a jó városi szolgáltatásokhoz”. És meg kell újítani a város belterületi úthálózatát, amely ma folt hátán folt.

– A rendbetétel és a felújítás mellett új városfejlesztési és gazdaságfejlesztési programot kell indítanunk. Nincs időnk, egyszerre kell csinálnunk. Míg a városfejlesztés célja és feladata a városszövet egészét egyben kezelni, kijavítani a hibákat, új területeket feltárni és bevonni a város működésébe, addig a gazdaságfejlesztés feladata a befektetők idehozatala, mert a nagybefektetések képesek fellendíteni a helyi gazdaságot, az erős helyi gazdaság pedig jobb életfeltételeket jelent minden itt élő miskolcinak. Ez a kettő nem működhet egymás nélkül, nem lehetnek többé széttartó szándékok, hatalmi és politikai érdekek. A lovak közé dobott gyeplők ideje lejárt. Ezentúl a város- és gazdaságfejlesztésnek egyszerre kell történnie, egy kézben, erős kézben, mert ez a két terület összetartozik. És így, csak így lehet Miskolc nyertes. Újra nyertes – fogalmazott Tóth-Szántai József.

Ez is érdekelhet

Képgaléria
Holokauszt Mártír megemlékezés az Avasi Zsidó Temetőben
Az áldozatokra emlékeztek az Avasi Zsidó Temetőben
MiskolcKultúraEgyház
Holokauszt-megemlékezést tartottak az Avasi Zsidó Temetőben, ahol a miskolci és környékbeli zsidó közösségek deportált áldozatai előtt tisztelegtek. Miskolcról és térségéből 1944 júniusában több mint 15 400 zsidó honfitársat hurcoltak Auschwitzba, közülük mintegy 14 ezren nem tértek haza.
Újabb történelmi érdekességek Miskolcról
Miskolc
Folytatódik sorozatunk: Reiman Zoltánnak, a Szemelvények Miskolc város történetéből blog szerkesztőjének az írását közöljük, helytörtéteni érdekességekkel.
Szentháromság a Vasgyárban
Miskolc
Hogy mi miatt és mikor épültek templomok a Vasgyárban, az kiderül Nagy Attila helytörténész, a Mit Miskolc Adhatott Blog szerkesztőjének az írásából.
A jogász válaszol – devizahiteles ügyek új szabályai
Miskolc
Az Országgyűlés 2026. június 8-án elfogadta azt a jogszabályt, ami jelentős fordulatot hoz mind a devizahiteles ügyekhez kapcsolódó perekben, mind a végrehajtási eljárásokban. A jogszabály célja, hogy átmeneti védelmet biztosítson az érintett adósok számára, és egységesen kezelje a korábban tömegesen keletkezett ügyeket.