A rendezvényt Újbuda Önkormányzatának kezdeményezésére pénteken tartották meg a miskolci polgármesteri hivatal közgyűlési termében. Az újbudai önkormányzat vezetői, munkatársai, és Újbuda köznevelési és közoktatási, valamint szociális intézményeinek vezetői Miskolc köznevelési, közoktatási, szociális és gyermekvédelmi ellátórendszerének működésével, a jó szakmai gyakorlatok megvalósulásával ismerkedhettek meg.

Az eseményen Veres Pál, Miskolc polgármestere köszöntő beszédét elkezdve azt mondta: a problémák hasonlóak, a megoldási módok azonban már különböznek, ami jó alapot ad arra, hogy tanuljunk egymás jó gyakorlataiból. Ezt követően röviden ismertette Miskolc történetét, érintve a város demográfiai helyzetét, gazdaságát, iparát, kultúráját és kitörési lehetőségeit. Kiemelte, hogy Miskolc a polgárosodás idején befogadó, pezsgő kereskedő jellegű város volt, és csak a háború utáni években sütötték rá azt a bélyeget, hogy szürke, koszos és proli, mely jelzőktől már 30 éve próbálják megszabadítani a várost. A polgármester nagy traumának nevezte, hogy a Vasgyár megszűnése után egy Eger méretű településnyi ember költözött el a vármegyeszékhelyről, melynek következtében a 40 és az 50 közötti generáció hiányzik a városból. „Az elvándorolt emberek visszacsábításáért sokat tesz az önkormányzat”- nyomatékosította Veres Pál. A helyzet megoldásának kezelésére a város értékesítette ipari területeit, így két ipari park jött létre. A polgármester ezzel rámutatott arra, hogy töretlen a befektetők érdeklődése a város iránt. Megemlítette, hogy az elmúlt egy hónapban 120 milliárd forintnyi fejlesztés érkezett Miskolcra. „Haladunk, mégpedig abba az irányba, hogy valódi megélhetést tudjunk adni az embereknek. Ha valaki minőségi munkahelyet szeretne magának Miskolcon, az talál”– fogalmazott a polgármester. A lakhatási feltételekről Veres Pál azt mondta, hogy a közelben lévő nagyvárosok, ipari települések áraihoz képest jelentősen kedvezőbben lehet Miskolcon ingatlanhoz jutni, a fiataloknak pedig bérlakásprogrammal segítik a letelepedését. A szabadidő eltöltésével kapcsolatban a város kiváló adottságairól, hatalmas zöld területeiről beszélt a polgármester. Elmondta, hogy nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy Miskolc élhető város legyen, és beszélt a vármegyeszékhely egyik kitörési pontjáról, a turizmus- vendéglátás fejlesztéséről, bemutatva a város 4 különálló turisztikai desztinációját: Miskolctapolcát, a Belváros – Történelmi Avast, Diósgyőrt és Lillafüredet. „Büszkék vagyunk arra, hogy tavaly Lillafüred lett az aktív turizmus fővárosa, hiszen itt található az Év Kilátója és az Év Turistaháza is” – tette hozzá a Veres Pál. Végül Móricz Zsigmond szavait idézve zárta köszöntőjét a polgármester: „Miskolc a legnagyobb jövőjű magyar város. Mi ezért dolgozunk, és ezért teszünk meg mindent.”

Veres Pál beszéde után a jó gyakorlatok bemutatása következett. Dr. Tózsa-Rigóné dr. Nagy Judit a Miskolci Tankerületi Központ munkájáról beszélt. Bemutatójában elmondta, hogy az országban egyedülálló intézményről van szó, hiszen elbírálási illetékességgel is rendelkezik, és tevékenységi körét is széles spektrum jellemzi, intézményeit pedig nagy heterogenitás jellemzi. A központ 17 ezer diák oktatását szervezi meg annak ellenére, hogy Miskolcon az egyházi intézmények térhódítása nagyon erőteljes, így az egyházi köznevelési intézmények száma is igen magas, „sokkal magasabb mint a vallásos emberek száma” – hívta fel a figyelmet. Dr. Tózsa-Rigóné dr. Nagy Judit a problémásnak nevezett tendencia okát azzal magyarázta, hogy a szülők odaviszik a gyermekeiket, ahol kevés a hátrányos helyzetű gyermek, ami jelenleg az egyházi intézményekben valósul meg. A verseny tehát nagy az egyházi fenntartású köznevelési intézményekkel. Elmondta, hogy a központ által, a több mint 2200 pedagógusnak felajánlott új életpályamodell szerinti jogviszonyt csak 16 tanár nem fogadta el. „Sokat dolgozunk azon, hogy a pedagógusokat oda vigyük, ahol a megfelelő szakértelemmel tudják ellátni feladataikat” – hangsúlyozta dr. Tózsa-Rigóné dr. Nagy Judit. A Miskolci Tankerületi Központ szakmai helyettese e szavakkal zárta bemutatóját: „Miskolc sokszínű, gazdag, nagy perspektívájú város.”

Juhászné Koós Edit, a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény (MESZEGYI) munkáját bemutatva az integrált intézmény ellátásairól beszélt. Ezek a bölcsődei ellátás, a család- és gyermekjóléti szolgáltatás, a családok és a gyermekek átmeneti otthona, valamint a gyermekjóléti speciális szolgáltatások. Juhászné Koós Edit a MESZEGYI egyedi szervezeti innovációját a következő tevékenységekkel jellemezte: mentális és családi napok, karácsonyi vacsora, szociális munka hete programsorozat, közösségi rendezvények – juniális, tanulmányi utak és továbbképzések szervezése, iskolai közösségi szolgálat, terepintézmény, szakmai napok, stábértekezletek.

Varga Andrea, Miskolc alpolgármestere a „Városi kezdeményezés az innovatív és integrált szociális szolgáltatásokért foglalkoztatás fejlesztésért” elnevezésű programról (röviden: 4IM projekt) számolt be. Az Európai Unió támogatásával 4 évvel ezelőtt indult kísérleti mintaprogramban az önkormányzat szociális szakemberekkel és a lakosokkal közösen szeretné javítani a szegregátumokban élők helyzetét, de Kassával, civil szervezetekkel és a tankerületekkel is együttműködik a város. A 2024 nyaráig tartó projekt két területe a Tetemvár és a Bábonyibérc. Az önkormányzat annak a helyzetnek a megoldására keresett megoldást, hogy tíz év alatt megduplázódott a városban a szegregátumok száma, ezért célként fogalmazta meg a hátrányos helyzetű városrészek integrációját, és a lehető legszélesebb körű foglalkoztatást. Létrehoztak egy, a leszakadó városrészek integrációjával foglalkozó munkacsoportot, innovatív szolgáltatási lehetőségeket és módszereket vezettek be, partnerséget építenek és közösségi coachingot alkalmaznak, annak érdekében, hogy az említett városrészekben élők motivációját erősítsék.

Trézsi Renáta referens Miskolc Város képviseletében a Kapcsolati erőszak áldozatai címmel tartott előadást, amelyben kiemelte, hogy a családon belüli erőszak nem magánügy, hanem közügy. Rámutatott, hogy a hazai statisztikák szerint Magyarországon körülbelül minden héten meghal egy nő a családon belül erőszak miatt, továbbá havonta legalább három nő lesz gyilkosság áldozata közeli hozzátartozója által. Az áldozat azonban lehet nő, férfi, idős vagy gyermek is. Elmondta, hogy a Miskolci Ökumenikus Segélyszervezet Krízisambulanciája 2018-tól 2023 októberéig összesen 539 klienssel (488 nő és 51 férfi) dolgozott. Trézsi Renáta az áldozattá válás elkerülésének érdekében a társadalmi szemléletformálást, valamint az áldozathibáztató szemléletmód csökkentését hangsúlyozta.

Csizmárné Gede Erika Judit, a Miskolci Integrált Óvodai Intézmény (MIÓVI) vezetője az intézmény 2021-ben történt kialakításáról, annak előzményeiről, a megváltozott struktúráról és gazdasági helyzetről, a pedagógiai programról, a jövőképről és a küldetésről, valamint az óvodák felújításáról prezentált. Mint mondta: a MIÓVI létrejöttének legnagyobb szakmai küldetése a partneri háló létrejötte volt. „Kemény másfél év van mögöttünk, de sikerült kialakítanunk egy gazdaságos működést, s ami a legfontosabb, hogy a gyerekek az átalakítást nem érezték meg” – hangsúlyozta.

A szakmai nap további részét terepen, azaz intézménylátogatással töltötték a résztvevők.