Ahogy az ismert – s miképp azt a hétfő délutáni eseményen Alakszai Zoltán is felidézte – azt követően indított a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Közösségi Értékvédelmi Konzultáció címmel fórumsorozatot, hogy Orbán Viktor miniszterelnök február 22-i évértékelőjében felvetette a kérdést, hogy a közösségi értékek védelme érdekében szabályozási lehetőséget kellene biztosítani az önkormányzatok számára, amiben a helyi közösségek értékeit, hagyományait és társadalmi összetételét tudnák helyben szabályozni.
A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei főispán szerint nem csupán globálisan és országos léptékben lényeges, hogy meghatározzuk, milyen keretek között szeretnénk élni, hanem már a települések szintjén is, amennyiben a rendelkezésükre álló vonatkozó alkotmányos garanciákkal és jogokkal élhetnek majd a városok és a falvak.
Ér kitenni a "MEGTELT"-táblát
A Miskolcon tartott tanácskozáson a vármegyei polgármesterek, önkormányzati és kormányhivatali képviselők, valamint országgyűlési képviselők vettek részt. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a kormány célkitűzéseit közigazgatási és területfejlesztési miniszterhelyettes ismertette a Miskolci Egyetem Díszaulájában összegyűltekkel. Az egyeztetés témája summázva tehát a települések önvédelemhez való joga volt.
Latorcai Csaba kifejtette: a helyi önazonosság védelméről szóló törvény célja, hogy ha egy közösség úgy érzi, már nem tud több beköltözőt befogadni, tehessen az alkotmányos rendnek megfelelő lépéseket ennek megakadályozására. Mint mondta, lehetőséget teremtenének arra az önkormányzatoknak, hogy azt mondhassák, azok, akik otthonuknak választanak egy települést, vegyenek részt a hagyományok átörökítésében, hordozzák a közösség érdekeit és vallják ők is azokat az értékeket magukénak, amik az adott közösség sajátosságai közé tartoznak.
Hozzátette, mindennek első lépéseként az Alaptörvényben nyilvánítanák ki a települések és helyi közösségek önazonossághoz való jogát, amit a rögzített alapelvekkel összhangban lehetne majd gyakorolni – hátrányos megkülönböztetés nélkül! Mindezen felül pedig lehetőséget adnának az önkormányzatoknak arra is, hogy adott esetben korlátozzák a településre beköltözőket.
Ürülünk
A politikus rámutatott, az egyes városok és falvak értékei nem csupán az önazonosság megélésében nélkülözhetetlenek, hanem olyan versenyképességi tényezők is, melyekre a gazdasági fejlettséget is alapozni lehet – egyúttal régiónk komoly kihívásaként nevezte meg az elvándorlást, ami a Mezőkövesdi Járástól eltekintve a vármegyét egységesen, drámai mértékben sújtja az általa bemutatott 2023-as adatok fényében.
Latorcai Csaba a felgyorsult agglomerációs folyamatok és a fokozódó elnéptelenedési tendenciák kapcsán vezette le, milyen támaszt jelentene az új törvény az ingatlanok értékállóságának megőrzésében. A több mint kétszáz vármegyei polgármester közül jó páran szólaltak fel a kormányzati ismertetőt követően, de megtették észrevételeiket az országgyűlési képviselők is – köztük a borsodi I-es számú körzet részéről Csöbör Katalin –, hogy azok minél hatékonyabban épüljenek be a döntéshozatalba.
Az államtitkár végezetül leszögezte: a készülő törvény nem jár kötelezettséggel a települések irányába, vagyis a helyi képviselő-testület szabadon dönthet arról, hogy alkalmazza-e ezeket a lehetőségeket. A Közösségi Értékvédelmi Konzultáció országos fórumsorozata ezzel le is zárult, rövidesen egyeztetik és összesítik a fórumon felmerülő problémákat, megoldási javaslatokat, majd várhatóan még márciusban benyújtják az országgyűlés elé a törvényjavaslatot.
