Most akkor hol tombol a megélhetési válság?

A hetilap gyűjtése szerint a kormánymédia hírei és a kormányzati szereplők megszólalásai alapján úgy tűnhet, hogy Nyugat-Európában nemsokára az utolsó lekapcsolja a villanyt, miközben fürdetlen, büdös emberek fagynak lassan halálra, hacsak nem halnak előbb éhen. Ezért a lap ott élő magyarokat kérdezett arról, hogy az itthoni, nyilvánvaló túlzásokon túl mennyivel lett valójában nehezebb a megélhetés tőlünk nyugatra.

Körképükből kiderült, hogy az energiaválság senkit sem került el, az egyes országokban többféle módon igyekeznek a negatív hatásokat enyhíteni, nem függetlenül az adott ország gazdasági erejétől, ezért az összkép igencsak összetett. Elmondható, mindenhol nehezebb lett az élet, de Magyarország messze nem a rezsikánaán. Néhány hozzászólásból idézünk.

Egy Németországban élő olvasó így osztotta meg tapasztalatait: "Itt évtizedek óta divat spórolni a fűtéssel, világítással. Az árak emelkedtek, de talán a fizetésekhez képest nem olyan mértékben, mint otthon. Van már olyan termék, ami itt Németországban olcsóbb vagy egyezik az ára az otthonival”. Hozzáfűzi, hogy a rezsi valóban duplája a magyarországi költségeknek, de az átlagfizetés is sokkal magasabb.

Szintén a németországi Baden-Württembergből Tündi írta, ha egy pár mindkét tagja csak a minimálbért megkeresi, már kényelmesen meg lehet élni, akár egy kisebb nyaralás is belefér. "Az iskolák jól felszereltek, az egészségügy normális állapotban, az energiaválság miatt egy intézmény sem zárt be végleg. A közhangulat jó, a lakosságot folyamatosan tájékoztatják, nincs pánikkeltés.”

"Itt, Ausztriában a munka nélkül maradtakat és a beteg munkaképteleneket sem hagyja magára a rendszer. Még a hajléktalanok is kapnak havi rendszerességgel segélyt” - írja Maria Ausztriából, aki majdnem 30 éve él Bécsben. Magyarázata szerint az ilyen esetekre találták ki az úgynevezett "Mindestsicherung"-ot, amibe nemcsak a havonta folyósított pénzbeli támogatás tartozik bele, hanem a teljes egészségügyi ellátás és mellé az ingyen gyógyszer is.

"Plusz a főváros a legrászorulóbbaknak ad hat hónapos ciklusokra érvényes Mobilpasst, amivel 50 százalékos engedménnyel lehet vásárolni bizonyos boltokban. Így néz ki az a hanyatló és elhibázott szankciós politikát folytató, brüsszeli bürokraták által kitalált, egyre hanyatlóbb élet” - fűzi hozzá.

Az élelmiszer- és a rezsiköltségek ott is emelkedtek, viszont minden osztrák és uniós polgárnak (akinek minimum 6 hónapja bejelentett lakcíme van Ausztriában) 500 euró/fő, gyerekenként 250 eurós egyszeri klímatámogatást ad az állam. Maria szerint ezen felül még szükség esetén a rászorulók rezsitámogatást is igényelhetnek 250 euró összegben.

Bernadett Írországból írta: "a heti bevásárlás kb. 25-30 euróval lett több, négytagú család vagyunk.” Szerinte az országban már-már túl jó a szociális ellátás: "évekig is elvannak az emberek segélyből, ami majdnem annyi, mint a minimálbér. A családi pótlékot ebben a hónapban emelték 280 euró/gyerek összegre, eddig 200 euró volt. Márciusig további 600 euró rezsitámogatást kapunk. Csökkentették az egyetemi tandíjakat, csökkentették a tömegközlekedés árait. Nekünk csak áramszámlánk van, gáz nincs, a vízért nem kell fizetni. Hála istennek saját házban élünk, de az albérleti árak húzósak. Amúgy az emberek jó kedélyűek, vásárolnak, új autókkal rohangálnak. Mi nagyon örülünk, hogy megléptük négy éve, és itt élhetünk” - teszi hozzá.

Szilvia 15 éve él Anglia frekventáltabb részén, ahol egyáltalán nem olcsó az élet. "A bérleti díjak az egekben vannak. Egy kétszobás lakásért havonta alsó hangon 950 fontot kell fizetni. Az élelmiszerek is megdrágultak nagyon. Most már eléri, néhol meghaladja a magyarországi élelmiszerárakat” – írta.

Náluk még nem kell fűteni. A villanyszámlájuk nagyjából 80 font egy hónapban. "A múlt hónaptól fogva minden háztartás kap több mint 60 font segítséget az államtól, ami automatikusan rátöltődik a feltölthető villanyrendszerre. Az üzemanyag ára ment fel még nagyon, eddig 50 fontból tele tudtuk tankolni az autót, ez most kb. háromnegyed tankra elég” - vette számba a költségeket Szilvia, hozzátéve: "Itt nem az uszodák, ovik bezárásától, hőmérséklet-szabályozásától hangos a sajtó, hanem hogy éppen ki a miniszterelnök".