Ha az időjárás kegyes lesz hozzánk, megpillanthatjuk Miskolc egén is, az év elején felfedezett Lemmon (C/2025 A6) üstököst, amely október 21-én közelítette meg legjobban a Földet és november 8-án éri el a Naphoz legközelebb eső pontját. Megfigyelésére a legkedvezőbb napok éppen az október végi négynapos hétvégére esnek. Október 26., vasárnap után már halványodni fog.
Jelenleg az üstökös az Ökörhajcsár csillagképben jár, amelynek legfényesebb csillaga, az Arcturus. Ez a Göncölszekér csillagkép ívét meghosszabbítva található meg a legkönnyebben. A Lemmon a kettő között halad el félúton és nyugati irányba, a Hercules csillagkép felé tart
– mondta Romenda Roland amatőrcsillagász, a Dr. Szabó Gyula Bemutató Csillagvizsgáló szakkörvezetője. - Egyre jobban közelít a Naphoz, naponta körülbelül egy telihold távolságnyit halad. Ezzel egyidejűleg egyre intenzívebb a gázkibocsátása és kicsit fényesebb lesz.
Szabad szemmel nehezebb megfigyelni az üstököst, ezért érdemes inkább távcsővel próbálkozni.
Például egy 8 centiméter átmérőjű lencsét tartalmazó kézi távcsővel már nagyon szépen látszik, ha olyan helyre megyünk, ahol kicsi a fényszennyezés. Az égitest várhatóan november közepéig-végéig megfigyelhető. A Szabó Gyula Csillagvizsgálóban is igyekszünk majd megmutatni. 19 és 20 óra között ideális erre az időpont
– ajánlotta a szakkörvezető.
Megtudtuk, a Lemmon feltűnően erős zöld fényben ragyog. Ez az üstökösök egyik ritkán megfigyelhető jellemzője. Az égitest gázkómája – a magja körüli fényes burka – jól láthatóan zöldes színű, ami a benne lévő szén- és cianogénmolekulák fénykibocsátásának köszönhető, napfény hatására. A Napból kiáramló napszél miatt pedig csóvája fodros, vagy V-alakot is felvehet.
Mostanában új üstökösöket automata robottávcsövek szoktak leginkább fölfedezni égboltmegfigyelő programokkal. Ezek folyamatosan pásztázzák az eget, ellenőrzik a csillagok helyzetét és fényességét, úgy nevezett asztrometriai méréseket végeznek. Ha bármilyen eltérést tapasztalnak, az könnyen meglátszik a felvételeiken akkor is, ha egyébként kézi távcsővel nem látható, mert nagyon távoli, vagy kis fényességű égitestről van szó
– magyarázta az amatőrcsillagász.
Hozzátette, a periodikus üstökösökhöz - amelyek a Nap körül keringenek, és viszonylag gyakran visszatérnek - jellemzően meteorrajok is tartoznak. Ezek úgy alakulnak ki, hogy az üstökös - amelynek magja jégből, porból és szikladarabokból áll - törmeléket hajít le magáról. Amikor ez a közettörmelék közel kerül a Földhöz, akkor a bolygónk pályája és gravitációs ereje felsöpri, mindig ugyanabban az időintervallumban. A Föld légkörében pedig elég és így alakulnak ki a hullócsillagok.
A következő ismert meteorraj, a Leonidák, november közepén várhatók a Temple-Tuttle üstököshöz kötődően.
A C/2025 A6-os jelzésű üstököst az arizónai Lemmon-hegyről működő égboltfelismerő program segítségével fedezték fel év elején. A számítások szerint legutóbb 1396-ban járt a Naprendszer belső részén, és legközelebb csak 3421-ben tér majd vissza – olvasható a csillagaszat.hu oldalon. Érdemes tehát megnézni, hiszen pótolhatatlan élmény.
