Nagypénteki színjáték

„Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nekünk! Ő pedig így válaszolt: Ha megmondom nektek, nem hiszitek, ha pedig én kérdezlek titeket, nem feleltek. De mostantól fogva ott ül majd az Emberfia a mindenható Isten jobbján.” (Lk. 22,67b-69)

Nagypéntek reggele egy színdarabbal kezdődött. Lukács írása szerint - a nép vezető tanácsosai összegyűltek és bírósági kellékek felhasználásával elkezdték tárgyalni Jézus ügyét. A farizeusok és írástudók - akik önmagukat a történet főszereplőinek tartották - hallani szerették volna Jézus szájából az igazságot. Viszont nem azért, mert erre éheztek és szomjaztak, hanem hogy olyan vádat tudjanak gyártani belőle, amely megáll majd Róma előtt is. Tudták pontosan, hogy ki áll velük szemben, de a szívük nem nyílt meg még most sem: nem hittek és nem feleltek. 

Ott és akkor a Szentírás ismerői és tudósai nem kértek az Emberfiából, az Isten fiából, a Megváltóból. Nem meglepő, hogy az Emberfia sem kért az üres színjátékukból. Nem felelt a kérdésre, hanem szembesítette őket az igazsággal, amikor ezt mondta: „Mostantól fogva ott ül az Emberfia a mindenható Isten jobbján.” Hiába gondolták magukról, hogy életnek és halálnak urai, mindenkinek bírái. A valóság az, hogy ez a szerep akkor is Jézusé marad, ha éppen megkötözve és megalázva látjuk. 

Megdöbbentő, de igaz, hogy a mennyben már teljesen más lesz a szereposztás. Mert ott Jézus átadja a vádlottak padját mindenkori bíráinak és Ő maga ül az Atya jobbjára, a kormányzás és ítélet helyére. 

Lukács evangélista szűkszavú és nem beszél a folytatásról. Dániel prófétánál viszont azt olvassuk ezzel összefüggésben: „Hatalom, dicsőség és királyi uralom adatott neki, hogy mindenféle nyelvű nép és nemzet őt tisztelje. Hatalma az örök hatalom, amely nem múlik el, és királyi uralma nem semmisül meg.” 

Az első fontos kérdése ennek az igének, hogy te, aki eljutottál ezekig a sorokig, hogyan ismered Jézust? 

Úgy, mint, ahogyan a Biblia ír róla: hatalmas, fenséges, Isten jobbján ülő király, élőknek és holtaknak Ura, vagy másként? Vagy van egy elképzelésed a világról, hitről, vallásról és abba próbálod valahogy elhelyezni Jézust? Gondold át ezt, mert a hamis istenkép, hamis öntudathoz vezet!

Másodszor gondold végig, hogy megfelelő szerepben vagy-e!

Nem lettél-e Krisztus megváltott szolgája, Isten gyermeke helyett az Ő bírája? Bár nem vagy tagja a Jézus korabeli Nagytanácsnak, de ha gyártod sorban a kritikát Istennel, Jézussal, Bibliával, keresztyénekkel szemben, akkor hasonlóvá lettél az Úr nagypénteki vádlóihoz.  

Kívánom, hogy ezen az ünnepen találd meg a helyedet! Ha komolyan keresed a feltámadott Krisztust, akkor válaszolni fog és rá fogsz döbbenni, hogy a színjáték nem érdekli! De az őszinte, nyitott, kereső szívet magához öleli, bekötözi és átformálja. Minden kor emberének erre van igazán nagy szüksége.

"Mert így lesz hitetlenből hívő, némából beszélő, vádlóból vallástevő, önelégültből igazságra szomjazó. „Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttetnek.” (Mt. 5,6)