Navracsics Tibor emlékeztetett: a három város európai bizottsági támogatást nyert el a klímasemleges város cím előkészítésére, és néhány héttel ezelőtt született az a kezdeményezés, hogy beszéljenek arról: mennyiben tudják egyeztetni a kormány klímapolitikai célkitűzéseit az erre rendelkezésre álló pénzügyi forrásokkal, valamint a települések klímapolitikai célkitűzéseivel.  

Hangsúlyozta: az egész ország érdeke, az ország vállalásait is elősegíti, ha ez a három város élen jár a kötelezettségek vállalásaiban és teljesítésében is. Ehhez uniós forrást és nemzeti forrást is felhasználnak, továbbá létrehoznak a városok és a kormány szakértőiből egy szakértői bizottságot a programok és a finanszírozás kidolgozására.

"Abban bízunk, hogy ez egy olyan közös munka kezdetét jelenti, amelynek a végén mindannyian jól járunk" - fogalmazott a miniszter, hozzátéve: a három város polgárai egy lépéssel közelebb kerülnek a klímasemlegességhez, ha pedig ők jól járnak, akkor olyan tapasztalatokat szerezhetnek, amelyeket más városnak ajánlhatnak és az egész országot közelebb vihetik a klímasemlegességhez.

Péterffy Attila (Mindenki Pécsért Egyesület), Pécs polgármestere azt hangsúlyozta: a klímavédelem a városa számára kiemelkedően fontos. Hozzátette, zöld és okos megoldásokra vállalkoznak, amelyek példaértékűek lehetnek Európa-szerte, vagy akár az Európai Bizottság által kiválasztott száz város közül a többi település jó gyakorlatait tudják átvenni.

Az Európai Bizottság száz uniós város számára biztosított közvetlen hozzáférésű támogatásáról azt mondta: az általuk tervezett klímavédelmi, energetikai és levegőtisztaság-védelmi akciókhoz a központi kormányzat támogatására is szükségük van.  

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere reménykeltőnek nevezte az egyeztetést abból a szempontból, hogy a három város és az ország pluszforrásokhoz juthasson a klímaváltozás elleni küzdelemben. Emlékeztetett: az Európai Bizottság régóta beszél a városok közvetlen támogatásáról, továbbá arról, hogy a nagyvárosoknak a klímaváltozás elleni küzdelem éllovasaivá kell válniuk.

Nagyon fontosnak nevezte, hogy szakértői szinten kezdődjenek egyeztetések arról, hogyan tudják összehangolni a kormány és a városok elképzeléseit a klímaváltozás elleni küzdelemben, és úgy tudjanak a bizottsággal tárgyalni, hogy a program ne csak politikai célkitűzésként, egy kommunikációs eszközként, hanem a klímaváltozás elleni küzdelem pluszforrásaként is megjelenjen.

Ehhez partnerség kell - folytatta a főpolgármester, hangsúlyozva: az energiakrízis, amelyben élünk, az egzisztenciális kihívások, amelyek meghatározzák az életünket, "felülírják azokat a politikai különbségeket, amik mindig alkalmat szolgáltatnak arra, hogy ne működjünk együtt". Ilyen energiaárak és ilyen energiakrízis idején nincs nagyobb aktualitása semminek, mint aktív klímapolitikát folytatni - hangoztatta Karácsony Gergely.

Arról is szólt, a fővárosi önkormányzat elhatározta, hogy 2030-ig minden városi közszolgáltatást saját energiatermeléssel tudnak majd energiával ellátni, és vállalták azt is, hogy a lakosságot is hozzásegítik az energiahatékonysági beruházásokhoz.  
 

Veres Pál, Miskolc polgármestere a környezetvédelem és a klímasemlegesség alapelvét hangsúlyozva döntő lépésnek nevezte, hogy pályáztak az Európai Bizottságnál. Hozzátette: a város lehetőségként fogja fel, hogy pluszforrások bevonásával felgyorsulhatnak a tervezési folyamatok, majd meg is tudják azokat valósítani.

"Én abban bízom, hogy ez a program sikerre van ítélve" - fogalmazott a városvezető, ugyanakkor hozzátette: ezért tenniük is kell.  

Az Európai Bizottság idén áprilisban jelentette be, melyik száz uniós város vesz majd részt abban a kezdeményezésben, melynek célja, hogy 2030-ig klímasemleges és intelligens városokká váljanak. A kiválasztott városok közé tartozik Budapest, Miskolc és Pécs is.

A klímasemleges és intelligens városokra vonatkozó kezdeményezés 360 millió euró összegű finanszírozásban részesül majd a Horizont Európa programból a 2022-2023-as időszakban annak céljából, hogy meginduljon a klímasemlegesség 2030-ig történő eléréséhez szükséges innovációs munka.

Navracsics Tibor a sajtótájékoztatón arra a kérdésre válaszolva, van-e bármilyen előrelépés az uniós forrásokkal kapcsolatban, azt mondta: "arra várunk, hogy az Európai Bizottság a mi válaszlevelünkre, amit augusztus 22-én küldtünk el, hivatalos választ adjon". Erre a forma szerint szeptember 22-ig van lehetősége; addig is folynak szakértői egyeztetések az újjáépítési alap tekintetében is - tette hozzá.
 

Másik kérdésre válaszolva arról beszélt: az újjáépítés alap több mint felét digitális átállásra és zöld átállásra kell költeni, emellett vannak olyan célkitűzések, amelyek az Európai Bizottság korábbi, országspecifikus ajánlásaiban is megfogalmazódtak, és ezek egy csomagja az oktatáshoz kötődő reformlépések. Ezen belül szerepel a pedagógusok bérének emelése.

Arra a felvetésre, hogy mikor érkezhet uniós támogatás, a miniszter a jövő év első negyedévét reálisnak nevezte. Végül arra a kérdésre, hogy nem tart-e attól, hogy a bizottság politikai játszmára használja a helyreállítási alapot, Navracsics Tibor úgy fogalmazott: "az Európai Bizottság küldetésével ellentétes lenne, hogy ha politikai játszmák részévé tenné a Magyarországgal kötött megállapodást".