Néhány praktikával megmenthető a félig lefagyott muskátli
Ravasz a tavasz, tartja a mondás. Ez igaz a balkon zöldesítésére is, amivel élhetőbbé tehetjük akár lakótelepi környezetünket is. A márciusi napsütéses napokon könnyen kísértésbe eshettünk, hogy a virágos növényeket, például a muskátlit már kitegyük az erkélyre. Ennek azonban nem minden balkonnövény örült. Egy gyakorlott hobbikertész, a Diósgyőri Kocsis Pál Kertbarát Kör oszlopos tagja mondta el tanácsait olvasóinknak a téma kapcsán.
Télálló növényeké a március
- Az utóbbi évek tendenciájára visszatekintve, kimondhatjuk, hogy a márciusban még meglehetősen hűvös szokott lenni az idő. Éjszakánként akár fagypont alá is eshet a hőmérséklet. Emiatt ilyenkor még csak télálló növényeket érdemes beszereznünk, amelyek egész évben kint maradhatnak. Cserépben és ládába kiakasztva is jól mutat: a kövirózsa, a varjúháj, a futó kutyatej, a borostyán, a vadszőlő, a futórózsa, a klematiszok, a loncok, valamint más futó, kúszó és csüngő növények – sorolta Jakab Péter, a Diósgyőri Kocsi Pál Kertbarát Kör tagja, aki maga is rendelkezik konyhakerttel.
- A muskátliféléket azonban általában csak április közepén szabad kitenni az erkélyre az időjárás függvényében. A teleltetésüktől is függ, hogy mennyire hamar válik aktuálissá, hogy újra a szabad ég alatt legyenek. A fedett balkonokon átteleltetett muskátlik a hűvösebbhez (2-5 Celsius fok) szoknak, mint a fűtetlen szobában (10-15 Celsius fok) tartottak. Így a tavaszi hideg levegőt is jobban elviselik, mint elkényelmesedett társaik, de az éjszakai fagyoktól őket is óvni kell – hangsúlyozta.
A fagyottat metsszük vissza!
Felhívta rá a figyelmet, hogy már ősszel, vagy tavaszi kitelepítésük előtt érdemes visszametszeni a muskátlikat, hogy alulról hajtsanak ki. Ha mégis elkövettük a hibát, hogy túl hamar tettük ki őket és lefagytak, akkor szintén az elhalt levelek metszése lehet a megoldás. Az egészséges leveleket és két-három rügyet azért mindenképpen hagyjunk meg! Ilyenkor képes megújulni és újra kihajtani a növény.
- Ajánlott jól meglocsolni a lefagyott, de már visszavágott muskátlit, hogy a nedvesség átjárja a földjét. Bár azért ne annyira, hogy vízben álljon! Három hétig, hetente egyszeri tápozás is jótékony hatású lehet. Viszont nem jó összekeverni a tápokat. A muskátlitápot más növényre nem szabad használni – mondta a hobbikertész.
Figyeljünk a fényigényre!
Javasolta azt is, hogy párás idő hiányában a futómuskátlikat lássuk el vízpermettel. A nagy esőzések alkalmával pedig minden balkonnövény tányérjából öntsük ki a vizet. Ahogy azonban melegszik az idő és egyre kevesebb a csapadék, a déli fekvésű erkélyre tett növények naponta igénylik a locsolást. Északi oldalra inkább a hortenziák és az árnyékliliomok valók.
Hozzátette, hogy néhány növényt fűrészporba bugyolálva vásárolhatunk meg a kertészáruházakban, amivel a hidegtől óvják őket. Mivel a fűrészpor savanyítja a talajt, ezért ebből kiültetéskör ki kell szedni, de tőzeget tehetünk helyette. Ha a fűrészpor mégis összekeveredne a virágfölddel, akkor fahamut szórjunk a tetejére, ami tele van nyomelemekkel. Ezt lassan, fokozatosan szívja magába a föld.
- A jellemzően nőnapra ajándékozott hagymás virágokat mostanában virágzanak el. A hagymát egész évben öntözni kell. Akkor is igaz ez, hogyha teljes egészében elfedi a föld. Ugyanakkor fontos odafigyelni arra, hogy ne ültessünk rá mást. Így biztosíthatjuk, hogy jövő tavasszal újra kihajtson – magyarázta.
