A toborzó körút célja, hogy a leendő diplomásoknak, különösen a műszaki érdeklődésűeknek - akikből sok van a Miskolci Egyetemen -, felkeltsék az érdeklődését azon nem hétköznapi hivatások iránt, amelyeket a honvédség kínál a légierő kötelékében. A fiatalok most első kézből kaphattak információkat a légierő parancsnokaitól és aktív hajózó állományától. 

Szűcs Péter, a helyszínt biztosító Miskolci Egyetem általános és tudományos rektor helyettese köszöntötte a megjelent katonákat és diákokat. Kiemelte: „Számunkra nagyon fontos minden olyan rendezvény, ahol be tudjuk mutatni az egyetemet, illetve meg tudjuk mutatni azt, hogy a társadalom különböző képviselőivel, cégekkel, szervezetekkel, köztük a Magyar Honvédséggel is nagyon jó szakmai kapcsolatokat ápolunk. Nagy örömmel adunk helyet ennek a mai rendezvénynek, amely a légierő számára egyfajta toborzó nap. Az egyetem és a honvédség évek óta szoros és eredményes együttműködést folytat, az intézményünk hosszú ideje segíti a katonai toborzók munkáját, teret biztosítva a hallgatók tájékoztatásához” – mondta Szűcs Péter, aki ezután Varga Attila ezredestől, a Magyar Honvédség Parancsnoksága szakreferensétől egy emléktáblát vett át, amelyen a honvédség köszönte meg az egyetem évek óta tartó aktív támogatását. 

A bemutató előadásokat Hári László alezredes, az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság 5. Hadkiegészítő és Toborzó Központ parancsnoka kezdte, felvázolva a magyar légierő jelenlegi helyzetét és a jövő kilátásait. „Ez egy fantasztikus pálya, a Forma 1-el tudom összehasonlítani. Az is hosszú évek folyamata, hogy valaki ott pilóta lehessen. Nálunk itt a levegőben lehet megélni ezt az álmot, ebben segítünk annak, aki érzi magában az elhivatottságot” – monda az alezredes, felhívva a figyelmet arra, hogy nem csak pilótákat keresnek, hanem más szakembereket is, a műszakiaktól, a repülésirányítókon át, a kerozint kezelő szakemberekig. 
Hangsúlyozta, hogy a honvédségen belül egyszerre fejlődhetnek a fiatalok a saját szakmáikban, és egyszerre léphetnek előre a katonai pályán is. A Magyar Honvédség nagyon sokat költ a kiképzésekre. Egy vadászpilóta felkészítése, képzése önmagában is több milliárd forintos tétel, és lényegében soha nincsen vége, mindig jön egy újabb állomás, egy újabb szakterület, amit meg kell tanulni. Például a levegő-levegő harc megtanulása után, a levegő-föld harc elsajátítása, vagyis földi célpontok megsemmisítése a levegőből vagy a szárazföldi erők légi támogatása. A sor végtelen, ahogy a különböző feladatoké is. Ezekre mindre külön kiképzések vannak, külön vizsgákkal, minősítésekkel. Egy pilóta tanulásának valóban nincs vége. 
 

Varga Attila ezredes, a Magyar Honvédség Parancsnoksága szakreferense a pilótaképzési programot mutatta be a fiataloknak, külön kiemelve a honvédség által nyújtott hosszú távú karrier lehetőségeket, akár a „hajózó” állomány, akár a földi, műszaki állomány tagjaként. Nem rejtette véka alá azt sem, hogy ez az elköteleződés sok évre szól, és igen kemények a feltételek. Nem csupán egészségügyileg, de a tanulásban is, amely lényegében vég nélküli, minden évben újabb és újabb vizsgákkal, megmérettetésekkel. Alap az angol nyelvtudás is, hiszen a NATO kötelékében vagyunk, számos kiképző program külföldön zajlik, Kanadától az Egyesült Államokon át az európai tagországokig. Nem beszélve arról, hogy a Gripen vadászpilótákat, az itthoni alapozáson túl, Svédországban képzik ki a géptípusra.
 
Megtudtuk: Egy vadászgép felszállása mögött közel ezer ember munkája van. A szerelőktől a légi irányítókig. A magyar légierő egy jól behangolt gépezet, amely ugyanakkor egy nagy család is, ahol senki nincs egyedül, az eredmények is közös erőfeszítésekből származnak. Még, ha végül csak egy ember ül is a gépbe, mögötte egy egész rendszer áll, sok elhivatott szakemberrel. A magyar légierőben jelen állás szerint 32 darab, különböző típusú merevszárnyas repülőgép, és 56 forgószárnyas helikopter szolgál. A legújabb beszerzés a H 145 M típusú helikopter, amilyet az előadáson jelenlévő Bozsik Anna hadnagy, helikopter pilóta is vezet, aki a szolnoki bázison teljesít szolgálatot. Őt ebben az évben, augusztus huszadikán a budapesti Hősök terén avatták pilótává. 

„Édesapámmal repültem gyerekkoromban kisebb, motoros repülőgéppel, és ez nagyon megfogott, ezért választottam ezt a hivatást. Látom a szemekben itt is a szikrát, hogy sokan érdeklődtök a repülés iránt. Engem hamar beszippantott ez a világ. Az az érzés, amikor az ember repül, leírhatatlan. Különösen a katonai repülés. Itt olyan gyakorlatokat is megcsinálunk, amiket a polgári repülés szabályai szerint büntetnének. Például, ha három méterrel a föld fölött, villanypóznákat kerülgetve repülünk. Erre a polgári repülésben nincs szükség, de harci körülmények között bármikor előfordulhat, ezért gyakorolni kell. Ez állandó tanulással jár, olyan sosem lesz, hogy készen vagyok, vége a tanulásnak. Mindig van egy újabb feladat, egy újabb kihívás” – mondta, kiemelve, hogy nőként teljesen egyenrangú a férfiakkal, a nem semmilyen hátrányt nem jelent. Egyre több női pilótája van a honvédségnek. „Nem a pénzért csináljuk, más területeken többet is lehet keresni, de úgy repülni, ahogyan a légierőnél, máshol nem lehet. Viccelni is szoktam az édesapámmal, hogy neki fizetnie kell azért, hogy repüljön, nekem meg azért fizetnek, hogy repüljek” – jegyezte meg a hadnagy. 

Csák Sándor őrnagy a kecskeméti repülőbázis pilótaoktatója: „A vadászrepülés csak néhány embernek adatik meg az országban és a világban is csak nagyon keveseknek. Ez egy semmihez sem hasonlítható háromdimenziós mozgás a levegőben. Amikor az ember egy ilyen több milliárdos gépet lényegében magára csatol, és fölmegy, megcsinálja a szükséges feladatokat, az különleges dolog. Ezért választottam ezt a hivatást” – avatott be a pályaválasztás motivációjába az őrnagy, aki Magyarország két Gripen vadászpilóta oktatójának egyike, közel húsz év tanulással, sok ezer repült órával, és több száz kiképzett újonccal a háta mögött. 

Hozzátette: „Jelenleg a Dongó Harcászati Kiképző Század egyik rajparancsnoka vagyok, felelek azért, hogy az újonnan érkezők Gripen pilótává kiképzése zökkenőmentesen menjen végbe. Közben természetesen készültségi szolgálatot is ellátok, repülök és magamat is fejlesztem folyamatosan. A készenléti szolgálat légtérellenőrzést jelent, nem csak Magyarország fölött, hanem akár a szomszédos NATO tagállamok, vagy a balti országok fölött is, bajba jutott gépeknek segítségnyújtást, az eltévedt repülők miatt is minket riasztanak.”
Az őrnagy szerint a svéd Saab gyártmányú Jas-39 Gripen vadászgép az egyik legmodernebb géptípus ma a NATO kötelékében. Jelenleg a negyedik generációs technikába tartozik a hardver, amit szoftveresen folyamatosan modernizálnak, de már készülnek az ötödik generációs változatok is, amelyek természetesen felülmúlják majd a mai gépeket. 

Az őrnagy azt üzeni azoknak a fiataloknak, akik fontolgatják, hogy ezt a nehéz, de szép hivatást válasszák, hogy a felhők fölött mindig kék az ég!