Több mint két és fél évvel ezelőtt indult a folyamat: „Ekkor néhány civillel közösen gondolkodva arra jutottunk, hogy Miskolcon hihetetlenül sok aktív és tenni akaró ember van, és nagyon fontos lenne az, hogy ők tudják formálni, alakítani azt, hogy milyen városban éljünk a továbbiakban. Ennek kapcsán alakult ki az az elképzelés, hogy létre kell hoznunk egy részvételi koncepciót, aminek a legfontosabb üzenete, hogy mi miskolciak vagyunk azok, akik a városért tehetünk, akik a város életét formáljuk, mi vagyunk az ön-kormányzás. És ebben a részvételiségnek óriási szerepe és jelentősége van” – mondta Varga Andrea, Miskolc alpolgármestere a program két nappal ezelőtti nyitányakor.
Az ötletmaraton menetének első lépéseként az emberek először olyan ötleteket nyújthattak be a szervezők felé április végéig, melyek élhetőbb hellyé tehetik Miskolcot. Majd miután jelentkeztek az eseményre: a javaslatokat vasárnap délutánig rögtönzött csapatok dolgozták ki mentorok segítségével egészen a megvalósíthatóságig.
– Az a célunk, hogy ezeket a javaslatokat minél jobban bevonjuk Miskolc életébe – mondta el érdeklődésünkre Veres Pál, aki szerint a jelenlévők ismertették azokat a gondolatokat és javaslatokat, amiktől szebb lesz a város. A polgármester hozzátette: a Nagy-Miskolc Programban is éppen ezért tették egyértelművé, hogy a város közösségeit kell megerősíteni. Ennek mentén pedig azokat a kidolgozott ötleteket díjazták, amik közösségeket szólítanak meg, továbbá a felelősségi rendjük is megvan, s melyek a város egészét célozzák.
– Aktívak és innovatívak voltak a résztvevők. Negyvennyolc órán át tanulhatták azt, hogy egy-egy döntéshozatal milyen felelősséggel, paraméterekkel és folyamatokkal jár – értékelte a városvezető a hétvégét.
Az ötletmaraton negyvennyolc órája egyfelől munka volt, másrészt a szervezők szerették volna mindezt oldott hangulatban, jó közösségben megvalósítani. Ezért a résztvevők számára koncertekkel és egyéb kikapcsoló programokkal is készültek.
A megszületett civil kezdeményezések egy részéhez a város résztvevőként társul majd, de lesz olyan, amiben magára vállalja a koordinálást is. Ilyen lehet például a Szinva mentén tervezett "zöldfolyosó" koncepciójába való bekapcsolódás is vagy épp az ifjúsági és közösségi terek kialakítása.
A legjobbnak ítélt ötletgazda-csapat, a Végtelen Lehetőségek SE egy extrémsport-, skate- és kerékpárpark kialakítását és üzemeltetését vállalta, mindennek helyszínéül az Y-híd alatti betonplacc hasznosítása is felmerült. Ám nem kizárt, hogy az Avas-tető fejlesztésénél is visszaköszön majd a szabadidőpark gondolata.
– Úgy gondoljuk, hogy ez részben az elmúlt két napban belerakott közös munka gyümölcse. Úgy tervezzük, hogy ezt az intenzív munkát, amit itt sikerült elkezdeni, a közeljövőben is folytatni fogjuk. A felajánlókkal is felvesszük a kapcsolatot – kezdett bele terveik felsorolásába Vaszkun Anita, a győztes egység tagja – hozzátéve: rövidesen nekilátnak az egyesületi forma létrehozásához, a helyszín konkretizálásához és az edzésformák közös kidolgozásához is.
A második helyezett a Szebb Miskolcért önkéntes szemétszedéseket szervező csapata lett, míg a harmadik legjobb projektterv, a Miskolci Erőleves nevű lett, ami a különböző miskolci városrészek összekötését, egymás "fűszerének" megismerését tűzte ki célul.
Az első három helyezett anyagi támogatást kapott, emellett a Miskolci Ötletmaraton mellé beállt vállalkozók különdíjakat ajánlottak fel, míg a projektje továbbgondolásához vagy megvalósításához minden egyes csapat részére szakmai támogatást ajánlottak fel a szervezők.
A kétnapos „civilfesztivált” Miskolc városa a Dialóg Egyesülettel, az Esély és Részvétel Közhasznú Egyesülettel és az Északi Horizont Alapítvánnyal közösen szervezte meg.
