Ugrás a tartalomra

Nem mindig imponáltak ám a Fidesznek a főispánok...

Létrehozva
Kép
Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

– A szenvedélyes vita három évtizede szellemesebb volt, mint ma, de a szakmai szempontokat akkor is gyorsan maga alá temették az ideológiai csörték – írja Balogh Gábor.

Az azonnali.hu publicistája szerdai írásában felhívja a figyelmet: a „főispán” és a „vármegye” elnevezések kapcsán benyújtani szánt javaslatokhoz való viszonyulást elsősorban az határozza meg, ki mit gondol a két világháború közti időszakról és az azt megelőző évszázadokról. – Ha azt hisszük, bármi új van a nap alatt, nagyot tévedünk. Harminckét esztendővel ezelőtt szinte pontosan ugyanez a polémia egyszer már lezajlott – vélekedik. 

Kép

„1990-ben az első demokratikus Országgyűlés rögtön szembekerült egy sürgető megoldásért kiáltó problémával. Ősszel helyhatósági választásokat kellett tartani, ám, hogy a felszámolandó tanácsrendszer helyébe mi lépjen, arról messze nem volt egyetértés. Különösen kemény dilemma volt, hogy az immár szabadon megválasztott és valódi jogkörökkel bíró önkormányzatok munkáját hogyan hangolják össze az állami szervekkel. A konzervatív kormányzat a főispán 1950-ben eltörölt tisztségét tartotta erre alkalmasnak. Ez leginkább csak nevében lett volna azonos a pártállami korszak előtti pozícióval, amely a lényegében a helyi hatóságok kormányzati kontrolljának szerepét töltötte be.”

– Az igazán zaftos adok-kapok persze nem a paragrafusok átlagember számára átláthatatlan dzsungelében, hanem a tágas ideológiai csatamezőkön zajlottak – mutat rá visszatekintésében a szerző. Ahogy fogalmaz: a fő kérdés már nem az volt, milyen közigazgatási szintek és elöljárók legyenek, hanem az, hogyan hívják őket. Úgy véli, az Antall-kormány alapkoncepciója az volt, hogy az intézmények és tisztségek neve legyen ugyanaz, mint a kommunista diktatúra előtt.

Kép
Fotó: archivum.mtva.hu

Balogh szerint a Fidesz többnyire kifejezetten tárgyszerűen bírálta a javaslatot, többnyire annak szakmai hiányosságaira rámutatva – ugyanakkor a főispáni intézményt Kövér László is „szerencsétlen elnevezésűnek” tartotta.

Hozzáteszi, egy Nyáry Krisztián által kiszúrt akkori nyilatkozatában úgy vélekedett a mai Házelnök: „noha az önkormányzati törvény radikálisan újnak látszik (vagy új-réginek visszahozza ugyanis a régi főispán, jegyző, vármegye fogalmakat), úgy tűnik, valójában a régi struktúrát kívánja megőrizni”.

A teljes cikk ITT olvasható.

Ez is érdekelhet

Október 31-ig érvényesek az előző tanévre szóló diákigazolvány-matricák
Miskolc
Hónap végéig jogosítanak utazási kedvezmény igénybevételére a közintézmények által előző tanévben kiadott, 2025/2026-os tanévre érvényes matricával ellátott diákigazolványok. A 2010. augusztus 31. után született tanulók diákigazolványa matrica nélküli is érvényes a kedvezményes utazási jogosultság igazolására, függetlenül attól, hogy a 16. életévüket betöltötték.
Miskolc, Szeged, Temesvár: együtt gondolkodás a levegőminőségben és a közösségi közlekedésben
MiskolcKörnyezet
Október 28-án, szerdán Miskolcon, a polgármesteri hivatal épületében tartották a STiDS és a STiDS-Mi (Szeged, Temesvár és Miskolc adategységtere) projekt közös záró rendezvényét. A miskolci, a szegedi és a temesvári partnerek bemutatták, mit jelent a gyakorlatban, ha három város a saját – közlekedéssel és a környezet állapotával kapcsolatos - adatait közös, európai szabályok szerint teszi használhatóvá.
Gyerekeket várnak a bringás oktatásra
MiskolcSport
Kerékpár: képzést indított a Miskolci Road Cycling Club.
Képgaléria
Éves védelmi gyakorlat Miskolcon
Ammóniaszivárgást szimuláltak a Jásztej telephelyén – gyakorlaton tesztelték Miskolc védelmi rendszerét
MiskolcEgészségBalesetHavaria
Egy feltételezett ammóniaszivárgás elhárítása volt a forgatókönyve annak a katasztrófavédelmi gyakorlatnak, amelyet péntek délelőtt tartott Miskolc védelmi operatív törzse a Jásztej Kft. telephelyén. A gyakorlat célja, hogy egy esetleges veszélyhelyzetben a város vezetése, a katasztrófavédelem és a közreműködő szervezetek összehangoltan, felkészülten tudjanak intézkedni.