Ugrás a tartalomra

Nem mindig imponáltak ám a Fidesznek a főispánok...

Létrehozva
Kép
Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

– A szenvedélyes vita három évtizede szellemesebb volt, mint ma, de a szakmai szempontokat akkor is gyorsan maga alá temették az ideológiai csörték – írja Balogh Gábor.

Az azonnali.hu publicistája szerdai írásában felhívja a figyelmet: a „főispán” és a „vármegye” elnevezések kapcsán benyújtani szánt javaslatokhoz való viszonyulást elsősorban az határozza meg, ki mit gondol a két világháború közti időszakról és az azt megelőző évszázadokról. – Ha azt hisszük, bármi új van a nap alatt, nagyot tévedünk. Harminckét esztendővel ezelőtt szinte pontosan ugyanez a polémia egyszer már lezajlott – vélekedik. 

Kép

„1990-ben az első demokratikus Országgyűlés rögtön szembekerült egy sürgető megoldásért kiáltó problémával. Ősszel helyhatósági választásokat kellett tartani, ám, hogy a felszámolandó tanácsrendszer helyébe mi lépjen, arról messze nem volt egyetértés. Különösen kemény dilemma volt, hogy az immár szabadon megválasztott és valódi jogkörökkel bíró önkormányzatok munkáját hogyan hangolják össze az állami szervekkel. A konzervatív kormányzat a főispán 1950-ben eltörölt tisztségét tartotta erre alkalmasnak. Ez leginkább csak nevében lett volna azonos a pártállami korszak előtti pozícióval, amely a lényegében a helyi hatóságok kormányzati kontrolljának szerepét töltötte be.”

– Az igazán zaftos adok-kapok persze nem a paragrafusok átlagember számára átláthatatlan dzsungelében, hanem a tágas ideológiai csatamezőkön zajlottak – mutat rá visszatekintésében a szerző. Ahogy fogalmaz: a fő kérdés már nem az volt, milyen közigazgatási szintek és elöljárók legyenek, hanem az, hogyan hívják őket. Úgy véli, az Antall-kormány alapkoncepciója az volt, hogy az intézmények és tisztségek neve legyen ugyanaz, mint a kommunista diktatúra előtt.

Kép
Fotó: archivum.mtva.hu

Balogh szerint a Fidesz többnyire kifejezetten tárgyszerűen bírálta a javaslatot, többnyire annak szakmai hiányosságaira rámutatva – ugyanakkor a főispáni intézményt Kövér László is „szerencsétlen elnevezésűnek” tartotta.

Hozzáteszi, egy Nyáry Krisztián által kiszúrt akkori nyilatkozatában úgy vélekedett a mai Házelnök: „noha az önkormányzati törvény radikálisan újnak látszik (vagy új-réginek visszahozza ugyanis a régi főispán, jegyző, vármegye fogalmakat), úgy tűnik, valójában a régi struktúrát kívánja megőrizni”.

A teljes cikk ITT olvasható.

Ez is érdekelhet

Személyi változás a miskolci Bosch vezetésében
MiskolcBelföldVilágGazdaság
A miskolci Robert Bosch Energy and Body Systems Kft.-nél 2026 júliusától Frank Meyer váltja pozíciójában Roland Ahlt.
Harang-hírek – ételszentelés húsvétvasárnap, tizenkét órás dicsőítés
MiskolcEgyház
A Miskolc Televízió HívőSzó című műsorában április 5-én, húsvétvasárnap 16 órától az avasi református templom 10:30-as ünnepi istentiszteletét közvetítik. Az istentiszteleten szolgálatot végeznek: Hangó István és Hangóné Birtha Melinda avasi református lelkipásztorok és Fórizs István avasi református lelkész, vallástanár.
Húsvéti Családi Nap a Baráthegyi Majorságban
Nyuszisimogatóval várták a családokat
MiskolcSzabadidőKörnyezet
Nagypénteken húsvéti hangulat és családi programok töltötték meg a Baráthegyi Majorság területét, ahol a Szimbiózis Alapítvány Nyuszisimogató & Húsvéti Élmény Napot szervezett kicsiknek és nagyoknak.
Még a tősgyökeres miskolciak is meglepődnek
MiskolcKultúraSzabadidőTudomány
Új könyvben olvashatnak Miskolcról az érdeklődők. Írója, Darázs Richárd a témáról csütörtökön a könyvtárban beszélt, ahol kiderült, hogy mit jelent az Avas szó, és hogy milyen kedvezményt kapott a MÁV-tól egy vasgyári dolgozó.