Ugrás a tartalomra

Nem mindig imponáltak ám a Fidesznek a főispánok...

Létrehozva
Kép
Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

– A szenvedélyes vita három évtizede szellemesebb volt, mint ma, de a szakmai szempontokat akkor is gyorsan maga alá temették az ideológiai csörték – írja Balogh Gábor.

Az azonnali.hu publicistája szerdai írásában felhívja a figyelmet: a „főispán” és a „vármegye” elnevezések kapcsán benyújtani szánt javaslatokhoz való viszonyulást elsősorban az határozza meg, ki mit gondol a két világháború közti időszakról és az azt megelőző évszázadokról. – Ha azt hisszük, bármi új van a nap alatt, nagyot tévedünk. Harminckét esztendővel ezelőtt szinte pontosan ugyanez a polémia egyszer már lezajlott – vélekedik. 

Kép

„1990-ben az első demokratikus Országgyűlés rögtön szembekerült egy sürgető megoldásért kiáltó problémával. Ősszel helyhatósági választásokat kellett tartani, ám, hogy a felszámolandó tanácsrendszer helyébe mi lépjen, arról messze nem volt egyetértés. Különösen kemény dilemma volt, hogy az immár szabadon megválasztott és valódi jogkörökkel bíró önkormányzatok munkáját hogyan hangolják össze az állami szervekkel. A konzervatív kormányzat a főispán 1950-ben eltörölt tisztségét tartotta erre alkalmasnak. Ez leginkább csak nevében lett volna azonos a pártállami korszak előtti pozícióval, amely a lényegében a helyi hatóságok kormányzati kontrolljának szerepét töltötte be.”

– Az igazán zaftos adok-kapok persze nem a paragrafusok átlagember számára átláthatatlan dzsungelében, hanem a tágas ideológiai csatamezőkön zajlottak – mutat rá visszatekintésében a szerző. Ahogy fogalmaz: a fő kérdés már nem az volt, milyen közigazgatási szintek és elöljárók legyenek, hanem az, hogyan hívják őket. Úgy véli, az Antall-kormány alapkoncepciója az volt, hogy az intézmények és tisztségek neve legyen ugyanaz, mint a kommunista diktatúra előtt.

Kép
Fotó: archivum.mtva.hu

Balogh szerint a Fidesz többnyire kifejezetten tárgyszerűen bírálta a javaslatot, többnyire annak szakmai hiányosságaira rámutatva – ugyanakkor a főispáni intézményt Kövér László is „szerencsétlen elnevezésűnek” tartotta.

Hozzáteszi, egy Nyáry Krisztián által kiszúrt akkori nyilatkozatában úgy vélekedett a mai Házelnök: „noha az önkormányzati törvény radikálisan újnak látszik (vagy új-réginek visszahozza ugyanis a régi főispán, jegyző, vármegye fogalmakat), úgy tűnik, valójában a régi struktúrát kívánja megőrizni”.

A teljes cikk ITT olvasható.

Ez is érdekelhet

Ez a színművész is Miskolcról indult
MiskolcBelföldKultúra
Ma már a budapesti József Attila Színház társulatának tagja Szabó Emília, aki még gyerekként természetesen otthonosan mozgott a Miskolci Nemzeti Színház színpadain is. Vele beszélgettünk pályájáról.
A Reményi Ede Kamarazenekar negyvenöt éves jubiláló koncertjét hallgathatták meg az érdeklődők. A hangversenynek a Zenepalota adott otthont csütörtökön a V. Miskolci Egyetemi Tavaszi Fesztivál részeként. Fotó: Mocsári László
Törökországba vágynak
MiskolcVilágKultúraSzabadidő
Nemrég ünnepelte fennállásának negyvenötödik évét a Reményi Ede Kamarazenekar. Ebből az alkalomból külföldi koncertjeikről beszélgettünk Kaulics-Nagy Zsófiával, aki alapító tagja volt az együttesnek.
Dixie és Jazz Fesztivál
Három nap jazz – jön a IX. Miskolci Dixie és Jazz Fesztivál
MiskolcKultúraSzabadidő
A rendezvény a város egyik legkedveltebb nyári kulturális eseménye.
Karbantartás miatti leállás
Miskolc
Tervezett karbantartás miatt átmenetileg nem lesz elérhető az MVK Zrt. weboldala.