A Népkert megújításáról beszélgettek a második Városi Esten a miskolciak
A Népkert számos lehetőség előtt áll, azonban az önkormányzat nem szeretné, ha az emberek megkérdezése nélkül indulnának el a tervezések. Ezért a város döntéshozói és szakemberei, a programban együttműködő szakmai partnerükkel, a Dialóg Egyesülettel, a részvételi demokrácia egyik eszközét használva szervezték meg - az egykori diósgyőri strand lehetőségeit körül járó eseményhez hasonlóan - a Városi Estet. A cél, hogy a Népkerttel kapcsolatban is minél többen megismerjék, mivé válhat a belváros legnagyobb egybefüggő zöldterülete, elmondják véleményüket és megosszák ötleteiket.
„A Városi Esték sorozat keretében vagyunk ma itt, de mondhatnám azt, hogy ez egy kettő az egyben beszélgetés, mert egy évvel ezelőtt fogadta el a közgyűlés azt a részvételi koncepciót, amelyen a civil partnereinkkel közel két éven keresztül dolgoztunk, és ennek a koncepciónak nagyon fontos eleme az, hogy a város, mielőtt döntene a különböző kérdésekben, beszélgessen azokkal, akik abban érintettek, akik ott élnek. Különösen fontos ez akkor, amikor olyan fejlesztéseket indítunk el, amelyek remélhetőleg a TOP Pluszos pályázat keretéből meg tudnak majd valósulni. Ez a részvételi folyamat persze nem azt jelenti, hogy mindenkinek a véleménye ugyanolyan szinten tud majd megjelenni a döntésekben, hanem azt, hogy meghallgatunk mindenkit az előzetes tervezés folyamán és az érdekeket egyeztetjük, ütköztetjük, és megpróbáljuk a lehető legjobban elindítani a folyamatokat” – mondta el megnyitóbeszédében Varga Andrea alpolgármester, aki kiemelte a közös gondolkodás fontosságát és azt kívánta, hogy néhány év múlva úgy gondoljunk vissza erre a napra, hogy innen indult el a Népkert fejlesztése.
Szopkó Tibor, a városfejlesztésért és turisztikáért felelős alpolgármester szerint a város sok gondolkodó emberre jött el a beszélgetésre, nagyon jó látni, hogy ennyi miskolci polgárnak fontos a Népkert ügye. Fejlesztéspolitikai szempontból lényeges, hogy egy átlagos magyar nagyváros ezekben az időszakokban érdemi fejlesztéseket szinte csak európai uniós forrásokból tud megvalósítani. Ezeket a forrásokat különböző programozási logika mentén, különböző programozási ciklusokban tudják igényelni a nagyvárosok. Ez a lehetőség áll Miskolc előtt is. Az előző programozási ciklus 2020-ig tartott, azonban még mindig folynak az ebben a ciklusban előkészített és elnyert pályázatok kivitelezési munkálatai. Nagyságrendileg egy szűk harmincöt milliárd forint forrással tudott Miskolc, mint kiemelt település gazdálkodni. Ennek a harmincöt milliárd forintnak azonban csak alig húsz százalékát tudta a település ténylegesen elkölteni, az előző ciklusban. Komoly feladat volt, hogy ezeket a pénzeket a lehető leghatékonyabban és a lehető legjobban költsék el a településen.
Az új programozási ciklusban, amelyben már benne vagyunk, és 2021-től 2027-ig tart, egy harmincegy-harminckét milliárd forintos nagyságrendben vár fejlesztési forrást a város. Ezek hatalmas összegeknek tűnnek az átlagos állampolgár számára, de valójában, amikor ezekből a pénzekből a megfelelő stratégiák mentén konkrét fejlesztéseket hajtanak végre, akkor azzal szembesülnek a döntéshozók, hogy ennek az összegnek akár a hússzorosát is el tudnánk itt Miskolcon ésszerűen és hatékonyan költeni.
„A részvételiség koncepciója tetten érhető a fejlesztés politikánkban is. Ezért vagyunk most itt. Én még mindig tanulom a részvételiséget, de azt már megtanultam, hogy különböző részvételiségi módszerekkel tudjuk elérni az alapvető célunkat, hogy becsatornázzuk az itt élők véleményét, elképzeléseit a konkrét fejlesztésekbe. Ez a Városi esték programsorozat ennek egy eszköze. Szimbolikus az, hogy most itt vagyunk a Népkerti Vígadóban, hiszen az épített környezete is kiemelkedő ennek a területnek, a zöldfelület mellett. Azért vagyunk most itt, hogy a városlakók véleményét becsatornázzuk a Népkerttel kapcsolatos fejlesztési elképzelésekbe, és valóban olyan beruházásokat, fejlesztéseket valósítsunk meg itt, amelyek mindenki megelégedését fogják majd szolgálni” – ismertette Szopkó Tibor.
Szunyogh László főépítész egy közelmúltbeli élmény felidézésével kezdte hozzászólását, amikor egy megbeszélésén egy nagyvállalat vezetője azt ajánlotta, hogy ne négy-öt turisztikai desztinációt fejlesszen egyszerre a város, hanem koncentráltan egyet. És akkor a város nem fullad bele a sok fejlesztésbe.
„Erre az automatikus válasz csak az lehet, hogy nem tudom, mit szólnának a miskolciak, hogyha azt mondanák, hogy nem foglalkozunk Tapolcával, nem foglalkozunk Lillafüreddel vagy a Népkerttel és a többi városrésszel. Egy felelős városvezetésnek nyilvánvalóan foglalkoznia kell a teljes város fejlesztésével, benne a Népkerttel is” – vázolta a főépítész.
Hozzátette: „Akárhány közösségi és részvételi programon vettem részt, mindig nagyon hasznos volt a számomra. Ezt nem közhelyesen mondom, hanem tényleg mindegyik esetben, amikor megszólaltak az emberek, akár csak egy is, akkor rögtön le lehetett venni azt, hogy mik az emberek szempontjai. Ezek a beszélgetések mindenképpen nagyon hasznosak, ezért rendkívül örülök ennek a mai alkalomnak, hogy most a Népkertről beszélhetünk egy ilyen rendezvény keretében.”
Készítettek egy kérdőívet is, amelyből kiderült, hogy a Népkert elsőszámú funkciója az, hogy zöld! Ezt a funkcióját nem veszítheti el, ezt minden tervezett fejlesztésnek figyelembe kell vennie. Két véglet volt, az egyik szerint maradjon minden így, ahogy van, a másik telerakná új funkciókkal, amelyek ára természetesen a zöld felületek csökkenése lenne. Szunyogh László bízott abban, hogy rengeteg inspirációt és ötletet kapnak az emberektől a fejlesztési irányok meghatározásához.
