- A politikában a tapasztalatokat jó használni, azt tanultam meg az elmúlt 12 évben, hogy válságok idején a legjobb, ha be tudjuk vonni az embereket. Mint a covid, vagy a migráció miatt, ilyenkor be szoktuk vonni őket. Az a kérdés, hogy egyetértési pontot tudunk-e létrehozni. Mert minél válságosabb időt élünk, annál inkább egyetértést kell létrehozni. Ehhez formákat kel találni. Most nehéz időket élünk, szükség van nemzeti konzultációra – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken.

- Az emberek fizetik meg a szankciós politika árát, mivel Brüsszelben hozott politikai döntések hajtották az árat. Ha nem lenne szankció, valahol ott lenne az ár, mint a választás környékén, valahol száz dollár környékén – mondta. Szerinte akkor nem is lenne gond, a rezsiszabályok nélkül is lehetne menedzselni.

- Megállapodás is volt, a németekkel együtt képviseltük, hogy az energiára nem vetjük ki a szankciókat, aztán a németek átálltak és júniusban elfogadták az olajra, aztán felmerült a gázra is, utána pedig kilőttek az árak – mondta. Szerinte Brüsszelben hazudtak, az árak az égben vannak, a spekulánsok pedig dörzsölik a tenyerüket.

Amikor elkezdtek az energiára kivetett szankciókról beszélni, láttak-e hatástanulmányokat – kérdezte a műsorvezető.

„Világosan láttam azt az összefüggést, ha elkezdjük lebegtetni azt a kérdést, hogy a gázra kivetünk-e szankciókat, az olajra meg ki is vetünk, annak egyetlen következménye lesz, ehhez nem kell atomtudósnak lenni, ez pedig az, hogy az energiaárak pillanatok alatt emelkedni kezdenek. Mert ilyenkor mindenki megmozdul, és miután nagyon nagy pénzek mozognak, óriási erők kezdenek dolgozni, hogy alkalmazkodjanak egy általuk feltételezett magas árhoz. Ez önmagában viszi is föl az árat, a spekulánsok, mint mondtam, Soros Györgytől kezdve a nagy részvénytulajdonosok az energiacégekben súlyos extraprofitmilliárdokra tesznek szert, ők pedig - csörög a kassza - gyűjtik be a pénzt” – fogalmazott.

Nem látta szükségét alaposabb hatástanulmányoknak, mert „mi nem szavaztuk meg a szankciókat, legyen ez annak a gondja, aki megszavazta. Mi nem szavaztuk meg, hanem kivételt, mentesítést is kaptunk” – fogalmazott.

„Ha nem így lenne, sokkal rosszabb helyzet lenne Magyarországon, nem az árak miatt berzenkednénk, hanem nem is lenne energia. De miután mentesítést kaptunk, van energiánk, az ár meg világpiaci, nem tudunk külön magyar árat kitalálni egy olyan gazdasági világban, ahol Európában lényegében egységes mindenhol” – tette hozzá.

„Amit rögtön tudtunk számítások nélkül is, amikor láttam, hogy a németek átállnak és a brüsszeli bürokraták átviszik a szankciót, hogy az energiaárak miatt meg fog nőni az élelmiszer ára is. Mert a műtrágyához gáz kell, a szállításnak költségei vannak, és az élelmiszer-ellátásnak is energiaigénye van, tudtam, hogy ebből egy felgyorsuló inflációs élemiszerár-növekedés lesz, meg még az aszály is beütött közben itthon. Tehát a mezőgazdászok és az élelmiszeripart gyötri ez az új helyzet, ami így a vásárlókat is gyötri. Ezért kellett bevezetni az élelmiszerárstopot, már rögtön láttuk az elején, hogy kénytelenek leszünk ilyen lépésekkel védekezni” – fogalmazott.

A Magyar Hang cikkének szerzője végül megjegyzi: az árstpot még januárban, a háború előtt vezették be, az eddigi összes szankciós csomagot megszavazta Orbán Viktor.