Ugrás a tartalomra

Összefogással fejlesztenék a Népkertet

Kujan István
Utoljára módosítva
2020. június 25. csütörtök 09:41
Hogyan lehetne újra a város fontos központjává varázsolni az egykor szebb napokat megélt Népkertet? A korábban a polgári középosztály, illetve a profi és amatőr sportolók körében is kedvelt, valamikor 19 holdas (!), belváros széli közpark jövőjét tervezgeti egy civil kezdeményezés, a népkerti kerekasztal. Szerdán közös gondolkozásra hívták Miskolc polgármesterét is.

Sportcsarnok, könyvtár, étterem, vállalkozásoknak helyet biztosító irodaépület – ez a tágan vett Népkert. A most ismét aktív kerekasztal az itt található intézményeknek, szervezeteknek a vezetőit, lokálpatriótákat tömöríti. Céljuk közös: élettel megtölteni Miskolc legnagyobb belterületi közparkját. Ez közös akarat. A „hogyan”-ról sok elképzelés született már, és még most is megoszlanak a vélemények. Újra a középosztályt próbáljuk meg idecsalogatni? Vagy koncentráljunk a fiatalokra, és koncertekkel csábítsuk őket az egyébként csendes közparkba? Kulturális vagy sportprogramokat kínáljunk inkább fel? A megoldás minden bizonnyal mindezek metszete kell, hogy legyen – így foglalhatnánk össze a szerdai megbeszélésen elhangzottakat.

Fotó: Végh Csaba

„A holnap tegnap kezdődik”

A népkerti kerekasztal – a márciusban kitört koronavírus-járvány miatt – most tudta a város vezetője elé tárni elképzeléseit. Ezeket a „miskolci polgárként” bemutatkozó korábbi alpolgármester, Fedor Vilmos vázolta. Az új fejlesztési tervekben a múlt értékeire építenének: zenepavilon, kisebb pálmaház is szerepel az elképzelések között. Mindennek azonban az az alapja, hogy a közvilágítás kiépítésével biztonságosabbá, új sétányok kialakításával, virágosítással, új padok, szobrok kihelyezésével kellemesebbé tegyék a Népkertet.

– Egy élménytérré kell varázsolnunk a területet, ahol jól elkülönülnek az egyes funkciók: a beszélgetésre, ismerkedésre alkalmas korzó, vagy a gyerekeknek szóló játszótér – tette hozzá.

Újra fontos legyen

A személyes kötődések fontosak, erről beszélt a Népkerti Vigadó tulajdonosa. Barkóczi István kiemelte, szeretné, ha a mai fiatalok 20-30 év múlva ugyanolyan szeretettel tudnának beszélni a közparkról, mint ahogy ők most; ha nekik is ugyanolyan sok kellemes emlék, fontos momentum kapcsolódna hozzá, mint esetükben.

– Meggyőződésem, hogy ha pontosan meg tudjuk fogalmazni a célokat, a fejlesztési irányokat, akkor megtaláljuk ezekhez a megfelelő partnereket, támogatókat is – emelte ki, hozzátéve: reményei szerint már akár rövidtávon is újra fontos központjává válhat Miskolcnak a Népkert – ahol jól érzik magukat az emberek.

Tetszhalott állapotban

– így fogalmazott a Népkert kapcsán Miskolc főépítésze. Szunyogh László ennek okát abban látja, hogy nemcsak a terület városban elfoglalt helye, szerepe változott meg, de a társadalom összetétele, a lélekszám nagysága is. – Ez a méretű Népkert egyszerűen kicsi egy ekkora városnak – mondta.

Bár abban egyetértés van, hogy meg kell tölteni attrakciókkal a közparkot, de pont a „nagysága” miatt jól meg kell válogatni azokat – vélekedett. Egy ilyet meg is említett: jó ötletnek tartja, hogy Dargay Attila, Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező és képregényrajzoló „alakjaival” – Vukkal, Szaffival – tegyék színesebbé, kedvesebbé a fás területet.

Gőzerővel

– Széles társadalmi bázison alapuló tervezést szeretnénk megvalósítani – méltatta a város polgármestere az olyan alulról építkező kezdeményezéseket, társaságokat, mint amilyen a népkerti kerekasztal is. Veres Pál kiemelte, hosszú távra kell tervezni, a fejlesztés kis mozaikokból tevődik össze. – Előbb alakuljon ki egy olyan terv, ami bírja a miskolciak támogatását, és innen kezdve építhetjük fel az egészet.

Ehhez persze források kellenek. A város gőzerővel dolgozik egy fejlesztési koncepción, amihez a pénzügyi hátteret a négy megyeszékhelyet – Miskolc mellett Debrecent, Nyíregyházát és Szolnokot –, valamint határon túli területeket tömörítő Creative Region projekt biztosítja. – Így már Kínából is láthatóak leszünk – fogalmazott a polgármester. „Súlyos százmilliárdokról van szó”, tette hozzá. Az infrastruktúra, a turizmus, idegenforgalom, vendéglátás fejlesztése ebben a programban kiemelt helyen szerepel. Lillafüred, Diósgyőr, Miskolctapolca mellett a belváros és az Avas a négy fejlesztési terület. Uniós források szintén várhatóak a következő években is.

A beszélgetés során elhangzott, évente több százezer látogatója van mind a sportcsarnoknak, mind a könyvtárnak, illetve sokan látogatják magát a Népkertet is sportolási céllal. Azon érdemes gondolkodni, milyen programokkal lehet igazán élővé tenni a közparkot. A szándék mindenesetre megvan, úgy tűnik, a források is rendelkezésre állnak majd, így lesz miről mesélni majd gyerekeinknek, unokáinknak.

(Külső képünk a tavalyi népkerti pikniken készült)

További hírek

Olvasnivaló

Programok

Jelenleg nincsenek programok!