Őszre eldőlhet az orosz–ukrán háború kimenetele

A kilenc éve tartó háború

Ez a háború nem 2022. február 24-én reggel tört ki, hanem 2014-ben, pontosabban a Krím-félsziget orosz megszállásával, gyors, törvénytelen annexiójával kezdődött, és azóta hol intenzívebb, hol pedig kevésbé intenzív szakaszai vannak. A tavaly február óta tartó háború tehát nem egy új háború, hanem egy régebbi, egy kilenc éve tartó háborúnak egy újabb, magasabb intenzitású szakasza – szögezte le előadásának legelején Rácz András. A szakértő az előzményeket taglalva elmondta: miután az oroszok úgy gondolták, hogy a krími forgatókönyvet Ukrajna más orosz ajkú területein is megismételhetik – kihasználva a Viktor Janukovics februári leváltása után Petro Porosenko májusi kinevezéséig tartó instabil időszakot – 2014 márciusában felkeléseket robbantottak ki Ukrajna keleti és déli régióiban. Arra azonban nem számítottak, hogy a helyi lakosság inkább az Ukrajnához tartozást választja, így a szeparatista kisebbség csak Kelet-Ukrajnában, Doneck és Luhanszk megyében tudta átvenni a hatalmat.

Amikor 2022. február 21-én Putyin bejelentette a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság függetlenségét és azt, hogy a területeknek katonai védelmet biztosít, már akkor lehetett tudni, hogy ebből háború lesz, csak az nem volt tisztázott, hogy mikor. Erre a kérdésre három nappal később már meg is érkezett a válasz. A szakértő szerint a terv feltehetően az volt, hogy az oroszok villámháborúval elfoglalják Kijevet, és megsemmisítik az ukrán vezérkart, majd Odesszát is beveszik. Úgy gondolták, hogy mindez 4-7 nap alatt végrehajtható. Azt hitték, olyan gyorsan vége lesz majd a háborúnak, mint annak idején Grúziában, és a nyugat nem tud majd reagálni a támadásra. Csakhogy az orosz elnök elszámolta magát: Volodimir Zelenszkij nem menekült el, az ukránok nem adták meg magukat, a nyugat pedig reagált. És, ami nagyon fontos még, hogy az ukránok többsége hisz abban, hogy megnyerik a háborút.

Hiba, hiba hátán

„A legfontosabb hiba, amit Oroszország elkövetett Ukrajna alábecsülése volt. Alábecsülték Ukrajnát, mint államot, alábecsülték az elnököt és a társadalmat is, amelynek óriási az adaptációs, és példátlan az önszerveződési képessége. Minden más ebből következett. Ezért gondolták az oroszok azt is, hogy a mintegy 200 ezer fővel rendelkező haderővel elfoglalhatják Ukrajnát” – emelte ki Rácz András. A 43 milliós országnak 2022 februárjában, az eszkaláció kitörésekor 250-260 ezer főnyi állandó hadereje volt, és több százezer harci tapasztalattal rendelkező tartalékos katonája!

Az oroszok viselkedésére az is magyarázat lehet a szakértő szerint, hogy az első, az unió által 2014-ben foganatosított hadiipari és pénzügyi szankciók már 2015 és 2022 között érzékenyen érintették az országot. Ezek a szankciók például lehetetlenné tették, hogy fegyvereket lehessen eladni Oroszországnak, pénzük pedig nem volt a fejlesztésre, helyette a ’60-as évekbeli haditechnikai eszközeikbe invesztáltak. „Hogy pontosan mennyire volt gyenge az orosz hadsereg, azt valószínűleg a felső vezetés sem tudta pontosan, ami megmagyarázza a tavaly történt támadás  körülményeit” Rácz András úgy látja: Putyin 2022. február 27-e óta csak fut az események után. A terve ugyanaz, legyőzni Ukrajnát, csak más-más eszközökkel. Mivel azonban sem Ukrajnát, sem pedig a nyugatot nem érti, az eszközök nem működnek.

Nem állnak jól az oroszok

Az amerikaik már hónapokkal az orosz invázió kezdete előtt tudtak arról, hogy mire készülnek az oroszok, amit az ukrán elnökkel, és az orosz Biztonsági Tanács titkárával is megosztottak. Az orosz terv annyira abszurd volt, hogy Zelenszkij nem hitte el. Az USA nemzetbiztonsági tanácsadója Jake Sullivan 2022. február elején Moszkvában találkozott Nyikolaj Patrusevvel, hogy megmutassa neki, az orosz tervet. Figyelmeztette, hogy mindent tudnak, a támadás nem lesz meglepetés. „Tudomásunk szerint Putyin maga döntött arról, hogy ennek ellenére keresztülviszi a tervet. Úgy viszont nem lehet győzni, hogy az ellenfél ismeri a tervet” – fogalmazott a szakértő. Az alapvető hibát tehát a legfelsőbb vezetés követte el. A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) ugyanis félrevezette Putyint, aki ugyan a rendelkezésre álló információk birtokában racionálisan döntött, csak éppen a döntés alapját képező információk nem állták meg a helyüket. „A kijevi vereség az egész orosz rendszer veresége” – véli Rácz András.

Dr. Boda Árpád hadtörténész a felek mögött álló hadiipari kapacitásáról és pénzügyi lehetőségeiről beszélt. Az Amerikai Egyesült Államok tavaly 62 milliárd dollárt hadfelszerelésben jelentkező segélyt és egyéb pénzügyi segélyt küldött Ukrajnának, ami az amerikai költségvetésnek a 0,16 százaléka. Majdnem ekkora volt a háború előtti utolsó orosz békeidőbeli teljes hadi költségvetése. A gazdasági aránytalanságokat tekintve az sem mellékes, hogy a világ ipari termelésének nem egészen 2 százalékát Oroszország adja, 25 százalékát az Egyesült Államok, és valamivel több mint 20 százalékát az Európai Unió. „Józan gazdasági szemlélettel nézve ezt a helyzetet hosszú távon nem lehet győzelemmé formálni. És az idő sem kedvez hosszú távon az oroszoknak” – fogalmazott Boda Árpád.

Rácz András információi szerint Oroszország a háborút nagyjából 640 milliárd dollárnyi tartalékalapon kezdte, melyből 300-at nyugaton tartott – amit lefoglaltak –, de a maradék 340 milliárdból még van. Feltehetően idén ez a tartalék még kitart, és az ország még hitelt is fel tud venni, és ha a Kreml folytatni akarja a háborút, akkor a társadalom részéről nem lesz ellenállás. Az idő azonban Ukrajnának dolgozik. Oroszország előbb-utóbb kifogy a fegyverekből, Ukrajna viszont  megkapja a szükséges fegyvereket a nyugattól.

A lehetséges végkimenetel

A taktikai atomfegyverek bevetésére a szakértő szerint azért nem került még sor, mert az atomfegyverek alkalmazásának olyan politikai, katonai, gazdasági és társadalmi ára lenne, amit Oroszország láthatóan nem vállal fel. Ha ezt a vörös vonalat bárki átlépi, akkor már nincs visszaút. Az atomhatalmak eddig ennél sokkal nagyobb katonai vereségek esetén sem használtak atomfegyvert, még Vietnámban sem! Jelenleg nem látszik, hogy Oroszország atomfegyver bevetésére készülne. Ha így lenne, annak lenne előjele. Attól pedig nem kell félni, hogy Putyin egymaga nyomja meg a gombot, a parancs kiadására is szükség van a védelmi miniszter engedélyére. Az orosz nukleáris erők feletti kontroll ugyanis szigorú, és több fék van benne, mint az amerikaiban.

Rácz András megerősítette, hogy Ukrajna hónapok óta ellentámadásra készül valahol Dél-Ukrajnában, ami fordulópontot jelenthet a háborúban. Valószínűsíthető, hogy a Melitopol településen áthaladó vasútvonal megszerzése a cél. A krími híd megsérülése óta az orosz erők utánpótlása ezen a vasútvonalon keresztül történik. Ha az ukránok ezt a hidat elvágják kritikussá válik a Krím félszigeten élő oroszok ellátása. „Minden attól függ, hogy az ukrán ellentámadás milyen messzire jut és milyen áron. Az elkövetkező hat hónapot ez fogja meghatározni. Minden továbbit csak ennek ismeretében lehet mondani.”