Az Otthonunk Miskolc szekció kicsit még inkább ráerősít a CineFest lokálpatrióta törekvéseire. Évről évre helyi tehetségeket, miskolci vagy borsodi történeteket mutatnak be a filmfesztivál közönségének. Ezzel nem csupán kiteszik a miskolciság irányjelzőjét, de az is fontos tényező, hogy az a számos idelátogató vendég, akik alapvetően nem a város lakói, kicsit jobban megismerhetik a megyeszékhelyet.
Idén két film nyújtott erre lehetőséget. Az R. Nagy József által készített Tükibúcsúztató egy igazi nosztalgikus darab minden egyes, a Miskolci Egyetemen az elmúlt 30 évben tanult bölcsésznek. Az apropót az adja, hogy a B/2-es épületből, „otthonából”, azaz a „tükiből” idén elköltözött a Bölcsészettudományi Kar.
Komfortosabb, modernebb helyet kaptak a főépületben, azonban a három évtized alatt számos kultikus, mondhatni történelmi pontja alakult ki az épületnek. Fazekas Csaba történész, a kar volt dékánja kalauzolja el a nézőt az épületben, és közben anekdotázik, illetve felidézi a kar történelmét is.
A másik alkotás Kerényi László nevéhez fűződik. Az Alfa és ómega – Lévay Gimnázium „a történeti áttekintésen túl bemutatja azt az utat, amit a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon az elmúlt 29 év alatt megtett” – ahogy a fesztivál ajánlója szól.
Ez arra utal, hogy az intézmény 1993-ban, 29 évvel ezelőtt került újból a református egyház fenntartásába, azonban a református oktatásnak ennél messzebbre nyúló hagyományai vannak Miskolcon. 1560-ban indult a tanítás, amit 1948-ban az államosítás megszüntetett. A következő mérföldkő volt 1993. augusztus 30., a Lévay Gimnázium első tanévnyitó ünnepsége. Minderről és egyéb érdekességekről mesélt az Alfa és ómega.
