Ugrás a tartalomra

Ötven éve Isten szolgálatában

Répássy Olívia
Utoljára módosítva
2020. június 21. vasárnap 09:49
Csínytevésből állította vissza a torony óráját, most meg azt tanítja, az idő nem áll meg, és nem mindegy, hogyan töltjük el azt, ami a földön megadatik nekünk. Ötven éve szentelték pappá Sedon László atyát, aki a hejőcsabai római katolikus templom plébánosa.
Fotók: Végh Csaba

Ön 1947-ben született Jászapátiban, 1970. június 14-én szentelték pappá Egerben, csaknem huszonhárom évesen. Mi visz rá egy ilyen fiatal embert, hogy pap legyen?
Azzal kezdődött az elköteleződésem Isten felé, hogy körülbelül tizenegy éves koromban a szülőfalum toronyóráját visszaállítottam, mert a barátom szülei szigorúan időre várták haza gyermeküket, mi viszont olyan jól eljátszottunk, hogy azt gondoltam, így megállíthatom az időt. Később éppen az ellenkezője fogalmazódott meg bennem: az idő töretlenül halad, és nem mindegy, mivel töltjük el, amit az Isten megad nekünk. Segíteni szeretnék az embereknek, hogy ehhez hasznos tevékenységeket válasszanak.

Egy évet töltött Tiszafüreden, ötöt Miskolcon, majd fél évet Kisvárdán káplánként, ezután Ormosbányára került hat évre plébánosnak, végül vissza Miskolcra, ahol már 1983 óta szolgál. Mivel telt ez a harminchét év?
Mindig fontosnak tartottam, hogy a lelkipásztori munkát segédtudományokkal is erősítsük meg, így a Miskolci Egyetemen jogot végeztem, majd pszichológiát az ELTE-n, később pedig egyházjogot a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Ezt a szemléletet a II. vatikáni zsinat is támogatja. A tanulmányaimon túl törekedtem arra, hogy a szeretet tanítása ne csak szó legyen, hanem jó példával járjunk elöl. A '90-es évek elején megerősödött bennem egy gondolat: létre kellene hozni egy szeretetotthont. A plébánia melletti üres társasházat megvettük, és ebben alakítottuk ki azt a harmincnégy lakást, ami testvérek, házaspárok vagy akár egyedül élők fogadására is alkalmas. Jelenleg nyugdíjas atyák is laknak itt.

Meséljen a templomról és a hozzá tartozó közösségről!
Nagyon jó itt a közösség. Hejőcsaba egyébként is híres a családiasságáról. Természetesen nemcsak a papok vannak kevesebben a mai világban, hanem a hívek is. Ennek ellenére is számtalan programot szervezünk együtt, amikre a közösségi házunk vagy a hatalmas templomkert is alkalmas. Itt Isten háza már az 1300-as években állt, de az az épület elpusztult. Később az 1700-as években egy molnár fogta össze a híveket, hogy felépítsenek egy új templomot. Az egyik ablakon őt ábrázolja a festett üveg. A kertben tizenöt pálma és negyven leander van. Rendezettsége méltó környezetet ad az imádkozásra. 2015 óta egyházi fenntartású a közeli általános iskola, amihez kapcsolódik egy óvoda is. Ezek az oktatási intézmények a templommal és a szeretetotthonnal együtt alkotnak egy nagy egészet itt, minden generációt kiszolgálva. Továbbá hozzám tartozik Mályi, ahova hetente kétszer és ünnepnapokon járok át. Ott is nagyon jó közösség van. Most a régi plébániát újítjuk fel közösségi háznak.

Mi foglalkoztatja, min változtatna a világban?
Legnagyobb problémának tekintem a válásokat. A szétszakadt családok ugyanis komoly gondot jelentenek a társadalomba nehezen beilleszkedő fiataloknak. Jó példákkal szeretnénk megerősíteni a családokat és a házasságokat. Korábban a gyermekvárosba is jártam, az ott élő gyerekeknek családlátogatásokat szerveztem, hogy megérezhessék, milyen egy szeretetteljes környezetben élni, és felnőve ilyet alakítsanak ki. A házasságra jelentkező pároknál pedig nagyon komoly figyelmet fordítunk az őszinte beszélgetésre. Tudniuk kell, hogy az igen kimondásával együtt jár az áldozatvállalás, a lemondás és a mindent a családért magatartás.

 

További hírek

Olvasnivaló

Programok