Az emlékművet az auschwitz-birkenaui II/E. cigánytábor felszámolásának 77. évfordulója alkalmából állíttatta az Episztémé Egyesület. A megemlékezés a Mindszenti templomban kezdődött, ahol szentmisével emlékeztek meg a roma holokauszt áldozatairól, majd a résztvevők átvonultak a Herman Ottó Múzeum és a Kálvária domb találkozásánál felállított, még lepellel takart emlékműhöz.
1944. augusztus 2-áról 3-ára virradó éjjel a koncentrációs táborban több mint 3 ezer romát gyilkoltak meg, majd felszámolták a lágert. A magyar közvélemény előtt - mutatott rá beszédében Gulyás Klára egyesületi elnök - viszont majdhogynem teljesen ismeretlen fogalom a roma holokauszt. Amikor szembesültek ezzel a ténnyel, akkor erősödött meg bennük az elhatározás, hogy egyesületet alapítanak, és megpróbálnak változtatni ezen a helyzeten. Ügyükben támogatta őket Juhász Ferenc, a Mindszenti templom plébánosa is.
- Közös a szándék, hogy a holokauszt emlékének ébrentartásával őrizzük azt az elhatározást, hogy nem engedjük, hogy többé előfordulhasson ilyen - hangsúlyozta Gulyás Klára.
Kiemelte azt is, hogy az emlékmű nemcsak a miskolci és a megyei üldözötteknek és áldozatoknak kíván emléket állítani, hanem a nácik által üldözött és áldozattá vált minden romának. Cél volt még, hogy a Miskolcon és a megyében élők méltó módon emlékezhessenek a roma holokauszt üldözötteire és áldozataira.
- Ugyanakkor azt is szeretnénk, hogy az emlékmű ne kizárólag az egyesület nevéhez kapcsolódjon, ezért annak felállításában a miskolci és megyei roma nemzetiségi önkormányzatok is szerepet vállaltak. Az anyagi fedezetet is együtt teremtettük meg - tette hozzá.
Kotics József egyetemi docens, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Antropológiai és Filozófiai Tudományok Intézetének igazgatója az emlékezés fontosságáról beszélt.
- A holokausztra nem lehet nem emlékezni. Máig legnagyobb szégyene az emberiségnek. Közösen emlékezni muszáj, az emlékművel létrehozunk egy „teret”, ahol méltóképpen lehet emlékezni, de el kell kerülni, hogy tárgyiasítjuk az emlékezést - figyelmeztetett.
Az emlékmű Kosztics László fafaragó szobrászművész munkája. Teljes művészi szabadságot kapott. A kifelé néző emberalakzat - háta mögött a szögesdróttal és a vasráccsal - üzenete az, hogy a mai kor emberének emlékezni és emlékeztetni kell a szörnyű tragédiára - magyarázta.
- Ezzel az alkotással is szeretném felhívni a figyelmet, hogy nem feledkezhetünk meg eleinkről, az áldozatokról. Az alkotás egyszerre emlékeztet a koncentrációs táborok borzalmaira, az üldöztetésre, a fogvatartásra, az elmúlásra - mutatott rá a fafaragó.
Az emlékmű leleplezése után a résztvevők - a miskolci önkormányzat képviseletében Varga Andrea alpolgármester és Szunyogh László főépítész, a Herman Ottó Múzeum vezetői, valamint a miskolci és a megyéből érkezett civil szervezetek tagjai, vezetői, a roma nemzetiségi önkormányzatok elnökei - a megemlékezés mécseseit helyezték el a talapzaton.
