Ugrás a tartalomra

Sándor Frigyes húsvéti gondolatai

minap.hu
Utoljára módosítva
2021. április 05. hétfő 13:20
„Ámde Krisztus feltámadt a halottak közül, mint az elhunytak zsengéje.” 1Korinthus 15,20

Lehet, szokatlannak tűnik az olvasó számára, hogy az egyház, amikor Istenről, Jézusról vagy más hitbeli kérdésről beszél, akkor mindig valamilyen bibliai igére hivatkozik. Ezt azért tesszük, mert a Biblia Isten kinyilatkoztatása, kijelentése. Az ő szava, üzenete nem egy légüres térben, hanem mindig a történelem egy adott helyén, adott időben, adott körülmények között szólalt meg. A Biblia megtörtént eseményeket ír le és utal arra, hogy emberek által szólt az Isten. Ismerős mondás lehet: Úgy kerültem bele, mint Pilátus a credoba (hitvallásba). Ezt a kifejezést akkor használjuk, ha akaratunk ellenére belekerültünk egy eseménysorozat láncolatába. Poncius Pilátus személye a credoban (Apostoli vagy Niceai hitvallásban) arra utal, hogy Jézus pere, a keresztre feszítése mikor, hol, milyen uralom alatt, milyen jogi összefüggésben történt. Ma ezt dátummal, helyszínnel és törvényi hivatkozással tennénk. Az akkori kor szokása szerint az esemény pontos dátuma az akkori uralkodó, vezető személyéhez volt köthető, ezért később a hitvallásban is meghatározásra került.

Egy zsidó származású, Saul nevű, magas képzésben részesült személy felháborodott azon, hogy Jézus önmagáról, mint az Isten által megígért Messiásról beszélt. Ezt ő hamis állításnak tartotta, és nem értett egyet Jézus tanításával sem, főleg azzal, hogy magát Isten fiának vallotta. Jézus tanításának gyors terjedése és feltámadásának híre miatt felhatalmazást kért arra, hogy Jézus követőit összegyűjthesse és kivégeztethesse. A hozzájárulást megnyerve indult Damaszkusz városába, hogy Jézus követőit, - ma keresztyéneknek nevezzük őket - elfogja, összeszedje. Utazása alatt egyszer csak nagy fényességet látott, és maga Jézus szólította meg.

Ezt követően egy ideig (3 napig) nem látott fizikálisan, de addigi meggyőződését feladva maga is Jézus követőjévé vált, aki ettől kezdve a zsidó Saul neve helyett a görög Pál nevét használta. Ő maga így lett Jézus küldöttjévé, apostolává. Az apostol kifejezés - mint görög szó - azt jelenti: követ, küldött. Az egyszerűség kedvéért ma talán nagyköveteknek is hívhatnánk Jézus apostolait.

Saul, azaz Pál, az ezt követő évtizedekben bejárta Kis-Ázsia tartományait, átjött Európába. Ezekben az években keletkeztek az általa alapított gyülekezeteknek írott levelei. Istennel, Jézussal való mély és személyes kapcsolatából fakadtak írásai, melyek ma is hitbeli útmutatást jelentenek a keresztyének számára. Végül Néró, római császár ideje alatt, hitéért kard általi lefejezésre ítélték Rómában Kr.u. 64-ben.

Érdemes elolvasni az apostol által a korithusi gyülekezetnek írott első levelét, kiemelten a 15. fejezetet. Itt arról olvashatunk, hogy keresztyénnek lenni „veszélyes vállalkozás” és életforma. Aki felvállalja hitét életformaként, azt jobb estben kinevetik, kigúnyolják, bolondnak tekintik, rosszabb esetben akár ki is végezhetik. Nem véletlen, hogy ma a legüldözöttebb vallás a keresztyénség. Megéri eszerint élni?- kérdezi az apostol.

Ma is a tisztességes embert sokan naivnak tartják, a házasságban gyermekit szépen nevelő szülőket régimódinak, a genderőrületet nem támogatót nem haladó szelleműnek bélyegzik meg. A világ más részén az egyházakat pedig a haladónak nevezett politikai irányvonalra akarják kényszeríteni. Megéri ma így élni? Nem jobban jár-e az, aki megalkuszik a saját érdekében, és eszik, iszik, kihasználja a felkínált lehetőségeket?
Pál apostol is végigviszi ezt a gondolatmenetet, és azt mondja, hogy igazuk lenne mindazoknak, akik így gondolkodnak, ha az, amiről ő és mi is beszélünk, csak egy légből kapott elmélet, ideológia lenne.

Egy dolgon áll vagy bukik az egész keresztyénség. Ez az egy pont pedig a Jézus megváltói halálát igazoló FELTÁMADÁS bizonyossága. A 15. fejezet azoknak a felsorolását tartalmazza, akik ennek a megmásíthatatlan ténynek a tanúi voltak, köztük maga Pál is. Poncius Pilátus személye, működése, Jézus keresztre feszítése TÉNY. Jézus üres sírja TÉNY. Bizonyíték ellene nincs. A halott Jézus testének bemutatása máig nem történt meg, pedig sokan szerették volna bizonyítani akkor is és ma is, hogy nem támadt fel a halálból. Ha Jézus feltámadása tény, akkor Jézus minden követője győztes lesz, és minden ellensége egy bukott világ „vesztes katonája”. Ebben a világban a gonosz még tombolhat, de a csata kimenetele 2000 évvel ezelőtt ott Jeruzsálemben már eldőlt.

Minden húsvét egy felhívás mindannyiunk számára: Gondold át az életed a Biblia tanítása fényében, és változtass rajta, mert megéri! Ma még megteheted, mert tart számodra még a kegyelem ideje, és hallhatod, olvashatod, hogy Krisztus feltámadt a halottak közül, mint az elhunytak zsengéje. Áldott húsvéti döntést és megújult életet kíván a cikk szerzője.
Sándor Frigyes evangélikus lelkész

 

További hírek

Olvasnivaló