Sebe-Gazdig Judit: átveszem a stafétabotot a 3. választókerületben

Sok fiatal dönt úgy az egyetemi évei után, hogy elhagyja Miskolcot. Ön itthon maradt, mi az, amit szeret ebben a városban? Mi az, ami ideköti?
Gyakorlatilag minden érzelem ideköt. Család, barátok, élmények, emlékek, gyermekkor, kamaszkor és a felnőttkor is. A Bükk közelsége, az erdei túrák, hideg forrásvizet inni egy forró nyári napon. A tapolcai és lillafüredi séták. Lángos a Zsarnain vagy a tapolcai büfésoron, vagy forró teát kortyolni Lillafüreden a térdig érő hóban. A Jegesmedvék a jégcsarnokban, a Miskolc Rally prológ a salakmotorpályán vagy egy jó Diósgyőr-meccs a stadionban. Soha nem is gondoltam rá, hogy elmenjek innen. Mindent megtaláltam Miskolcban, amire szükségem volt és van.

Azt vallja, a közösségépítés, a közösségfejlesztés mindig is fontos volt az életében. Melyek azok a történések, amikre jó szívvel tekint vissza?
Már gyermekkoromban elkezdődött. Az avasi bérházunk közössége többször újrafestette a bérház belsejét (gyerekek és felnőttek együtt), díszítettük növényekkel és képekkel. A kiskerteket is rendben tartottuk a ház körül. Mindenki a saját telkéről vitt szebbnél szebb virágokat, ültette el, és 20 év távlatából is gondozzák őket. Ezt láttam az idősebbektől, a szomszédoktól és a szüleimtől. Így természetessé vált az, hogy a saját lakókörnyezetemre is odafigyeljek. Középiskolában lehetőségem nyílt az iskolai és városi diákönkormányzatnak tagjává válni, vezetőtisztséget betölteni. Megragadtam az alkalmat, hiszen tenni akartam már akkor az iskolám közösségéért és a városomért is. Tulajdonképpen természetes volt, hogy külön feladatokat vállaltam, mint a szemétszedés a Kisavason diáktársaimmal, rajzverseny szervezése a környezetvédelem jegyében és hasonlók. A Miskolci Egyetemen is minden rendezvény szervezésében, amire csak lehetőségem volt, aktívan részt vettem. Egyetem alatt elvégeztem egy sportoktatói iskolát, és több éven keresztül úszásoktatóként dolgoztam egy sportegyesületnél, ahol az oktatás mellett nyári táborokat és egyéb sportrendezvényeket is szerveztünk. Nagyon fontosnak tartom a gyermekek egészséges életmódra nevelését, amiben véleményem szerint nagy szerepe van a közösség erejének. Már kislányként is érdekeltek az autók, ezt édesapámnak és a bátyámnak köszönhetem. Csodálattal töltött el, hogy azonos érdeklődési kör mekkora tömeget tud megmozdítani, és milyen összetartást eredményez. Mindig örömöt okozott, ha részt vehettem egy-egy ilyen közösségi rendezvény megszervezésében, lebonyolításában, és tagja lehetek több autós egyesületnek.

Munkája során is számos miskolcival került kapcsolatba. Ők milyen üzenetet közvetítenek Önnek?
Nem telik el úgy nap, hogy bármilyen korosztállyal folytatott beszélgetéseim során a drasztikusan megnövekedett élelmiszerárak ne kerüljenek szóba. Ez az, ami jelenleg mindenkit érint az országban, így a miskolciaknál is a legfőbb problémát jelenti. A nyugdíjasoknak a törvény által előírt nyugdíjemelés sem segít, mert ennek összege nem fedezi az élelmiszerárak nagymértékű növekedését. A napokban beszéltem egy idős nénivel, aki a panel erkélyén a muskátlik helyett már kaprot, hagymát, paradicsompalántát ültet, mert sem a boltban, sem pedig a piacon nem tudja megfizetni. Ráadásul itt van a kedden elfogadott katatörvény, ami több százezer dolgozónak és családjaiknak sodorja veszélybe a megélhetését. Nekem is több kisadózó ismerősöm van, joggal panaszkodnak, tanácstalanok és dühösek.

Személy szerint mit gondol: mi Miskolc legnagyobb gondja jelen pillanatban?
A legfőbb problémának a kormány önkormányzatokat érintő megszorító intézkedéseit tartom, amelyekkel 2019 óta folyamatosan sanyargatja elsősorban az ellenzéki települések lakóit, így a miskolciakat is. Különböző adónemeket vontak meg a városoktól, ami a bevételi források csökkenését okozta, és ez kihat például a közösségi közlekedésre is. Emellett komoly nehézség, hogy nem kellő mértékben támogatja az állam az út- és közműhálózat javítását és fejlesztését. A város közműhálózatának komplex felújítása nagyon sürgető lenne, elsősorban a víz- és szennyvízhálózaté, hiszen nem telik el már úgy hét, hogy ne látnánk a város több pontján munkagépeket vagy éppen az aszfalt alól feltörő vízsugarakat. Az úthálózat fejlesztését is sürgetőnek tartom, hiszen melyikünk ne tapasztalta volna a reggeli vagy délutáni hatalmas dugókat. Ezeket a közlekedési problémákat tovább fokozta az Y-híd építése, és a nem megfelelő számú és áteresztőképességű kerülőút kialakítása, amely leginkább az én leendő választókerületemet érinti.

A 3. számú körzet képviselőjeként milyen tervekkel szeretne nekikezdeni a képviseleti munkának?
Hegedűs Andrea projektjeinek befejezését tartom a legfontosabbnak, hiszen a folyamatosságra szüksége van egy választókerületnek. Hármat emelnék ki ezekből a közösségfejlesztés jegyében. Martinkertvárosban egy szabadtéri színpad és nézőtér kialakítása, ahol kisebb rendezvényeket lehetne tartani a kertvárosban élők számára. A Gárdonyi Géza Művelődési Ház hatalmas kertjében egy játszóteret szeretnénk kialakítani EU- szabványos játszóeszközökkel, hogy a gyerekek védett körülmények között tudják eltölteni a szabadidejüket szüleikkel. Emellett a hármas választókerületben minden elavult játszóeszközt mielőbb le kell bontatni és kicserélni. A Testvérvárosok útja 20-22. szám előtti zöldterületen pedig el fog készülni a kutyafuttató, ami a lakók régi vágya. Ezeken kívül természetesen még sok minden tervezés alatt van. Fontos számomra a kapcsolatteremtés, az aktív együttműködés a választókkal, és megígérhetem, hogy a megoldásra váró feladatokat velük együtt térképezzük fel.