Száz kárpátaljai "harangra" gyűjtenek a magyar johannita lovagok

A már több mint két éve zajló háború következtében egyre nehezebb helyzetben vannak a kárpátaljai magyar gyülekezetek. Ezen közösségek megsegítésére nagyszabású karitatív akciót indít a Johannita Rend Magyar Tagozata, amely megalapításának 100. évfordulóján 100 kárpátaljai templom támogatásához keres támogatókat. Az elhúzódó orosz-ukrán háború miatt a kárpátaljai gyülekezetek ugyanis egyre nehezebben tudják biztosítani a templomok áramellátását és fűtését – ha nem kapnak segítséget, egyre több harang némulhat el - írják az akcióról szóló közleményükben. 
 
„Az elhúzódó orosz-ukrán háború drasztikusan átalakította a kárpátaljai falvak és városok mindennapjait: a településeken alig maradtak férfiak, sok család Magyarországra vagy Nyugat-Európába menekült, otthon leginkább idősek, nyugdíjasok maradtak. Mindez a kárpátaljai gyülekezetek életére is hatással van. A szovjet időszak óta a templomok fenntartását a perselypénz, vagyis a gyülekezet tagjainak adományai biztosítják. Ám mivel a hívők egy része a háború miatt kénytelen volt elhagyni otthonát, egyre nehezebben tudják biztosítani a templomok fűtését, áramellátását – félő, hogy a következő időszakban egyre több településen némulnak majd el a harangok” – mondja Tomcsányi István, a Johannita Rend Magyar Tagozatának vezérlő kommendátora.
 
Kárpátalján 101 református templomban van harang, és körülbelül ugyanennyi római katolikus, valamint 37 görögkatolikus templomban miséznek magyar nyelven. A kárpátaljai magyar közösség megmaradásában fontos erőt képviselnek a templomok, amelyeknek harangjai imádkozni, istentiszteletre, misére hívják a híveket, és a mai napig hirdetik a nándorfehérvári, valamint a lepantói győzelmet. 

A magyar johanniták ezért ősi rendi missziójuknak – a hit védelme és a szegények szolgálata – megfelelően meghirdetik a „Szóljon 100 harang a békéért!” elnevezésű akciót. A Johannita Rend Magyar Tagozata létrehozásának 100. évfordulóján 100 kárpátaljai templom támogatásához keresnek adományozókat, akik hozzájárulnak az épületek fenntartásához. Céljuk, hogy a templomok rezsiköltségét fedezni tudják a következő néhány évben, és egy harang se némuljon el. 

A szervezet a budapest-johannita.hu/adomany oldalon sorolja fel azt a száz kárpátaljai települést, amelynek a gyülekezetét célzottan lehet segíteni – ezek között van például a beregszászi járáshoz tartozó, alig több mint ezer fős Feketepatak, Huszt és Nagydobrony, de olyan nagyobb városok templomai is, mint Ungvár vagy Beregszász. 

„Azoknak az adományát, akik nem jelölnek meg egy konkrét települést, a legrászorultabb, legnagyobb bajban lévő gyülekezeteknek juttatjuk el” – magyarázta Tomcsányi István, hozzátéve: a magyar johanniták június 30-i rendezvényén is át lehet adni a támogatást. 

A Johannita Rend Magyar Tagozata június 30-án, vasárnap 14 órakor Szent János-napi juniálist rendez a margitszigeti Szent Mihály-kápolnában és a mellette található parkban – ezzel emlékeznek meg a 900 évvel ezelőtt alapított lovagrend névadójáról, Keresztelő Szent Jánosról. A Margitsziget fontos szerepet töltött be a magyar johanniták életében, a 13. században egy négy saroktoronnyal rendelkező várat építettek ott, amelynek romjai a 19. században még láthatóak voltak.  
A rendezvényen az érdeklődők megnézhetik a Johannita Segítő Szolgálat mentőautóját, valamint a miskolci Kard és Kereszt Johannita Testvériség hagyományőrző csoport látványos bemutatóját – megtudhatják, hogyan harcoltak ellenfeleikkel a keresztény Európát védő johannita lovagok. A csoport tagjai többek között páros küzdelmeket mutatnak be korhű ruházatban karddal, csatabárddal, pajzsokkal, íjakkal. Az eseményre a kisgyermekes családokat is várják különböző játékokkal - áll a johanniták közleményében.

A Johannita Rend Magyar Tagozatáról:
A betegek, a gyengék, az elesettek segítése és a keresztény hit védelme – közel 900 éve harcolnak ezekért az eszmékért az egyetlen protestáns lovagrend tagjai. A johannita és a máltai lovagrend közös elődje, a Keresztelő Szent Jánosról elnevezett Jeruzsálemi Ispotályos Lovagrend 1099-ben jött létre, tagjai betegek, sebesültek ápolását végezték. Az oszmán terjeszkedés miatt a 12. században katonai-betegápoló renddé vált, a jeruzsálemi királyság egyik komoly haderejének számított. A rend a reformáció idején kezdett kettéválni – a lovagok egy része a protestáns hitre tért át. A protestáns ág tartotta meg az eredeti johannita nevet, míg a Szent János-rend katolikusnak maradt másik ágát a mai napig a máltai lovagok alkotják. 
Magyarországon már a 12. században megjelentek a johannita lovagok, akik számos ispotállyal, várral rendelkeztek, de a török hódítás után tevékenységük visszaesett. Hivatalosan csak 1924-ben ismerték el ismét a Johannita Rend Magyar Tagozatát, amelynek a második világháború kitörésekor már több mint száz tagja volt. 1946-ban a rend működését betiltották, a johanniták emigrációban működtek tovább, csak 1992-ben térhettek vissza Magyarországra, ám segítő szolgálatuk már 1989-ben megkezdte működését, és azóta is segít a rászorultakon.