1

A szerelvény közlekedtetésével azokra szeretett volna emlékezni Miskolc közlekedési vállalata, akik 1897. július 10-én lehetővé tették és elindították a villamosközlekedést Miskolcon. A villamost érvényes utazási okmánnyal, jeggyel, bérlettel bárki igénybe vehette.

Eredetileg egy bécsi (SGP) villamos is elindult volna nosztalgiaszerelvény miatt, erre technikai okok végül most nem került sor, az MVK azt ígéri, később pótolják az elmaradt köröket. Rövid időre a Tátra is kiállni kényszerült, a közlekedési cég munkatársai azonban hamar megjavították, így délután fél négytől ismét szolgálatba állt.
Miskolc egyike volt azoknak az első vidéki városoknak, ahol villamosvonal-hálózat épült. A borsodi megyeszékhely legalább tíz évvel előzött meg olyan nagyvárosokat ebben, mint Debrecen és Szeged. Szombathely egyébként Miskolccal együtt ünnepelhetne, ott ugyanis szintén 1897-ben nyitották meg a villamoshálózatot, de a vasi nagyvárosban 1974-ben felszámolták a villamosközlekedést. A miskolci villamosközlekedés első százhuszonhárom évére lapunk összeállítással, és sok-sok fotóval emlékezik.

A fokozatos gazdasági fellendülés, az ipari fejlődés, a város népességének növekedése - mely az első vasútvonal üzembe helyezésétől számítva megháromszorozódott - indokolta, hogy a sikeres budapesti villamosvasút mintájára Miskolcon is hozzákezdjenek a villamosközlekedés feltételeinek kialakításához. A millenniumra készülve 1896 májusában a város vezetői már előre tudatták, hogy a következő év különleges jelentőségű lesz a város életében: Miskolcon is megindulhat a villamosközlekedés.

A vidéki első

Budapest után Miskolcon épült meg az országban elsőként normál nyomtávú közúti villamosvasút. A megnyitáskor az 1895. évi pozsonyi és az 1897 júniusában megnyílt szombathelyi villamosvasút még keskeny nyomtávú volt. Más városok ebben az időben már gőz- illetve lóvasúttal rendelkeztek (Debrecen, Szeged, Kassa), azonban ez mit sem von le a miskolci normál nyomtávú villamos elsőségéből.

A forgalmat 1897. július 10-én kilenc motor- és négy pótkocsival indították. A 30 férőhelyes, 7190 mm-es járművek a Ganz és Tsa. Vasöntöde és Gépgyár Részvénytársaságnál készültek. Az első villamos az akkor még a városhatáron kívül eső Tiszai pályaudvar és a Verestemplom között, a mai 1-es villamossal megegyező vonalon, egy vágányon (a színház előtti kitérőben tudta a két szerelvény kikerülni egymást) közlekedett. A villamos sikerén felbuzdulva a város erre merőlegesen újabb, szintén egyvágányos villamosvonalat épített, amely észak-déli irányban haladt, a Búza tér és a Népkert között. Ezt jóval kevésbé használták ki, emiatt megszüntetése már négy hónap múlva felmerült, de 1960-ig nem került rá sor, sőt, 1910-ben Hejőcsabáig meg is hosszabbították.

A Vasgyár munkásai kérésére a Tiszai pályaudvar–Verestemplom villamosvonal folytatásaként kiépült a Verestemplom–Vasgyár vonal is, ez helyiérdekű vasútként kapott engedélyt, mivel Diósgyőr ekkor még Miskolctól különálló település volt; más járművekkel közlekedett és indulásakor még másik cég üzemeltette. 1906-ban sikerült a két vonalat egyesíteni, innentől átszállás nélkül el lehet jutni a pályaudvartól a Vasgyárig. 1909 után ezt a vonalat kétvágányúsították, egyelőre csak a Tiszai pályaudvar és a Városház tér között. Új villamosvonal 1951-ben épült, egy egyvágányos szárnyvonal a DVTK Stadion mellől a Nehézszerszámgépgyárig. (A mindössze egy köztes megállót tartalmazó vonal 1974-ben szűnt meg.) Ezzel egyidőben, 1951–52 között teljesen kétvágányosították a diósgyőri vonalat. A villamosvonalak 1951-ben kaptak számozást, ez nem minden esetben egyezik meg a mai számozással. Itt láthatóak a villamosvonalak végállomásaikkal, nem számítva a Zöld Nyíl alatti időszakot, amikor több szakaszon ideiglenesen szünetelt a forgalom vagy villamospótlókkal pótolták.

A megújulás évei

A villamospályát legutóbb 2010–2012 között újították fel teljesen, amikor a Zöld Nyíl projekt keretén belül a villamospálya rekonstrukcióját követően Majláth városrészig meghosszabbították az 1-es villamos vonalát (ezt egyébként annak idején a MiNap, később Miskolci Napló tudósításain keresztül is figyelemmel kísérhették). A projekt keretén belül nemcsak a pálya, de a villamosflotta is teljesen megújult: 31 korszerű, alacsonypadlós, kifejezetten Miskolc igényei szerint kialakított Skoda-szerelvény állt forgalomba. Bár a járműparkot teljesen lecserélték, az MVK több korábbi járműtípusból is megtartott egy-egy szerelvényt.

A sokáig a miskolci utcaképhez tartozó FVV villamosokat 1991-től kezdték kivonni a forgalomból. A Tátrák érkezésével előbb fokozatosan visszaszorultak a kettes vonalra, majd 2004-ben az utolsót kocsit is elbúcsúztatták, viszont a 100-as pályaszámú, valamint a 151-es megmaradt nosztalgiajárműnek: előbbi állapota az újkori, utóbbié pedig a leállításkori állapotoknak állít emléket

A bécsi (SGP) villamosok 2003-tól fokozatosan álltak forgalomba, és tizenkét évet húztak le Miskolcon, 2015-ben állították le őket. Nem kerülték el sorsukat a Tátrák sem, ebből azonban néhány darabot megtartottak, és időnként még a hétköznapokon is fel-feltűnnek a pályán: a 202-es pályaszámú Tátra például évről évre új ruhát ölt, és adventi villamosként rója köreit karácsonykor, egy-két társa pedig akkor gurul ki a pályára, ha „cseh rokonaiknak” segítségre van szüksége.

Nosztalgia

Az MVK-nak egyébként még mindig van olyan munkatársa, aki a Skodák mellett az FVV-ket, a Tátrákat, az SGP-ket is vezette. Berta Józseffel az új szerelvényeket köszöntő villamosünnep apropóján beszélgettünk még 2013-ban. A szakember akkor sok érdekességet megosztott a korábbi villamostípusokról. Például azt, hogy az első Skoda-szerelvény tesztelése történelmi pillanat volt az MVK-nál, hiszen protojárművet 10 ezer kilométeres próbaüzemben még nem üzemeltettek korábban. Legtöbbet a Tátra-szerelvényekről beszélt lapunknak.

- A Tátrák közül a 200-as pályaszámú érkezett először Kassáról, ez az egyetlen olyan kocsi, ami teljesen újonnan érkezett ide. Azonban ez már a sokadik sorozatgyártott széria egyik darabja volt, emlékeim szerint csak egy-kétezer kilométert kellett futnia a forgalomba állításig. A villamost Kassa annak idején azért ajánlotta fel Miskolcnak, mert a megváltozó gazdasági körülmények között ott nem volt szükség ekkora járműre, Miskolcon viszont igen. Ezt követően még 9 kocsi érkezett Kassáról 1-2 évesen, ezek a 201 és 209-es pályaszám közöttiek – mondta Berta József.

Az MVK közlekedési szakkörének vezetője azt is elmondta, hogy a 210-217-es pályaszám közötti kocsik a csehországi Most városából kerültek Miskolcra, szintén kihasználatlanság miatt. A Mostból érkezett kocsik között volt egyébként a Tátra KT8D5 típus 10 prototípusa között kettő, ezek viselik a 210 és a 211-es pályaszámot.