A székely autonómiáért gyújtottak őrtüzet a Kálvária-dombon
A Székely Nemzeti Tanács 2015-ös határozatának értelmében október utolsó vasárnapja a Székely Autonómia Napja. Ekkor Erdély-szerte és szolidaritásból Magyarországon is számos helyszínen gyújtanak őrtüzeket és mécseseket.
Ennek szellemében a Civil Összefogás Fórum (CÖF) Klub Miskolc az Életfa Társadalom- és Környezetkultúra Alapítvánnyal, az Életműtárs Művészeti és Civilitikai Egyesülettel, valamint a Versbarátok Köre Alapítvánnyal kiegészülve idén is megrakta szimbolikus máglyáját a Kálvária-dombon.
A szervezők 16 órai gyülekezőre hívták az érdeklődőket és az ügy iránti elkötelezetteket – kifejezve „együvé tartozásukat és közös akaratukat”. A borsodi vármegyeszékhelyen immár negyedik alkalommal megtartott őrtűzgyújtáson Lengyel Attila elmondta: a székelyek részei, sőt, zálogai a magyar nemzetnek.
A CÖF Klub Miskolc tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta: több mint száz évvel a trianoni békediktátum után is beszélni kell a határon túli magyar területek "legalább autonómiájáról”; egyúttal köszönetét fejezte ki az épp Erdélyben tartózkodó Vass László Istvánnak, amiért évek óta segédkezik az itteni őrtűzgyújtás megvalósításában.
Juhász Ferenc pasztorális helynök, a Mindszenti templom plébánosa imádságát megelőző beszédében arra mutatott rá, hogy az összetartozás és az autonómia gondolata nem a környező népek ellen irányul. Ferenczyné Lendeczky Katalin is úgy vélekedett, hogy a Romániában élő magyarság önrendelkezését békével és a jog eszközével kell elérni, majd gróf Bethlen István szavaival élve Erdélyt megszentelt helynek nevezte.
Asztalos Julianna Reményik Sándor „Ahogy lehet” c. költeményét szavalta el a megjelenteknek, akik között tiszteletét tette Kiss János országgyűlési képviselő, Hollósy András alpolgármester, valamint Kavecsánszki Erzsébet és Bajusz Gábor önkormányzati képviselő is.