Színház, bábszínház, Tiszti klub – ülésezett Miskolc város közgyűlése

Veres Pál polgármester megállapította, hogy a közgyűlés határozatképes, az ülést megnyitotta.

Több ismert és neves személyiség elhunyt az elmúlt hetekben. Kovács Mariannára, a Herman Ottó Gimnázium volt igazgatójára és Gesztesi Károlyra, aki pályáját a Miskolci Nemzeti Színház tagjaként kezdte, egyperces, néma főhajtással emlékeztek a képviselők.

Kulturális és sporteredményekről számolt be a polgármester, aki sok sikert kívánt Szunyogh László főépítésznek a munkájához.

A képviselők megszavazták az előterjesztések felvételét az ülés napirendjére.

NAPIRENDI PONTOK

1. Javaslat deregulációs tárgyú önkormányzati rendelet megalkotására

Az első napirendi pontban jogi-adminisztrációs egyszerűsítésre tesz javaslatot dr. Ignácz Dávid jegyző a hatályos önkormányzati rendeletek körében. Olyan helyi rendeleteket érint ez döntően, amelyeket az elmúlt években már végrehajtottak.

Aljegyző ismertette az előterjesztést. Összesen 21 olyan jogszabály van, ami napi szinten már nem hasznosítható, módosító intézkedéseket tartalmaznak, vagy már megvalósultak. A javaslat arról szól, hogy ezeket a technikai jogszabályokat helyezzék hatályon kívül. 

Az előterjesztést valamennyi bizottság támogatta. Vita a napirend fölött nem volt.

2. Javaslat az Integrált Területi Program (ITP) 4. sz. módosításának elfogadására

3. Javaslat a Magyar Cserkészszövetséggel létrejött adásvételi szerződés módosítására

A közgyűlés elé került a Csengey Gusztáv utca 3. szám alatti épület – ahogy a miskolciak többsége ismeri, a volt Tiszti klub – ügye is. Az ingatlant a miskolci önkormányzat 2014-ben adta el a Magyar Cserkészszövetségnek, azzal a kikötéssel, hogy a romos házat felújítják. Ennek határidejét 2017-ben egyszer már meghosszabbították, az előterjesztés most újabb módosításra tesz javaslatot. Ennek oka: a cserkészszövetség állami segítséggel látna neki a munkához, a támogatást azonban csak később kapják meg. Amennyiben a közgyűlés a javaslatot elfogadja, akkor a felújítás új határideje 2022. december 31. lesz.

Erdeiné Gadó Helga főosztályvezető kiegészítése: az előkészítés év végére elkészül, tehát a kivitelezés csak 2021-ben kezdődhet meg. Újabb két évvel tolják tehát ki a felújítás határidejét.

Veres Pál polgármester szóbeli kiegészítése: hosszú egyeztetésen vannak túl, szigorú határidőket szabtak. A források átcsoportosításáról is tárgyaltak, semmilyen akadályt nem akarnak a projektben, de biztosítékokat szeretnének.

A véleményező bizottságok támogatták az előterjesztést. A Jogi és Ügyrendi Bizottság kiegészítést tett. Simon Gábor bizottsági elnök elmondta, a szerződésben szereplő kötbér miatt, több mint 35 millió forintos fizetési kötelezettsége keletkezne a cserkészszövetségnek. Arról kell dönteni, hogy ezt a kötbért érvényesítik, vagy esélyt adnak a Tiszti klub hányattatott sorsának megszüntetésére, és mentesítik a kötbér megfizetése alól a szövetséget, és további 5 évig van lehetőségük a felújításra. Biztosítást kell kötniük, fenntartási kötelezettségük van (ezek a kikötéseik). A kormánydöntéssel összhangban azt javasolják, hogy 2020. december 31-ig készüljenek el a tervek, és a szövetség szerezze be az építési engedély. A közbeszerzés így 2021-ben kezdődhet el, 2022-ben már az építkezést szeretnék látni. Kéri, a jogi bizottság módosító javaslatát támogassák.

Vita a napirend fölött:

Molnár Péter (KDNP) frakcióvezető: teljes az egyetértés abban, hogy a Tiszti klub épületét jó lenne minél hamarabb felújítva látni. Megítélésük szerint fontos civil szerveződés a Magyar Cserkészszövetség, támogatásra érdemesek. Helyes volt a 2015-ös döntés, hogy eladták az épületet a szövetségnek. Örül a határidő-módosításnak, korrekt egyeztetést folytatott a város és a szövetség, tudják jól. Kérdés: a módosító indítvány egy kész helyzet elé állítja a cserkészeket – erről volt újabb egyeztetés a cserkészekkel?

Veres Pál polgármester: erről a polgármesterrel nem egyeztetett a szövetség.

Szopkó Tibor (Velünk a Város): az érdekek, a célok azonosak. Látni kell a városvezetői szándékot: a civilszervezetet, annak céljainak elérését a város támogatja, de ugyanakkor a vagyonát felelősen kell kezelnie, és ennek megfelelő döntéseket hozni. A módosító javaslat éppen ezt szolgálja. Nem kerül extra teher a szövetségre, hiszen a kormánnyal megkötött garanciákat építik be a szerződésbe. Mindannyian abban vagyunk érdekeltek, hogy a beruházás megvalósuljon, hangsúlyozta. Ám az is lényeges, hogy Miskolc vagyonát is kellőképpen tudják óvni.

Simon Gábor (Velünk a Város) frakcióvezető: információi szerint a szövetség képviselői több bizottság ülésén is részt vettek, de a jogi testületén nem. Szerencsés lett volna, ha ott is jelen vannak. Hangsúlyozta: a módosítás azt tartalmazza, amit kértek, azaz további 5 évük van a felújításra. Semmilyen probléma nem áll fenn, ha ezt teljesítik. Ha azonban ismét nem teljesítik szerződéses feltételüket, akkor védeni kell a város érdekeit. Jelen pillanatban a hátrány a miskolciakat éri, fogalmazott. Az épület állagmegóvását sem a jó gazda gondosságával végezték el a cserkészek.

Molnár Péter (KDNP) frakcióvezető: a célok közösek, az ingatlan évtizedek óta üresen áll, állaga valóban romlik. A cserkészek jelentős lépéseket tettek az állagmegóvásra, takarításra. Szerinte a módosítás kész helyzet elé állítja a szövetséget.

Veres Pál polgármester: a szerződéskötés előtt nyilván tárgyalnak majd az érintettek. A megállapodás módosítása nem okoz külön nehézséget, sőt, hatékonyabban tudják érdekeiket képviselni a cserkészek. Ennek révén a város szempontjából lényeges biztosítékokat építettek be, hogy a beruházás megvalósuljon.

4. Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város Polgármestere 2020. évi szabadsága ütemezésének jóváhagyására

A képviselőtestületnek jóvá kell hagynia a polgármester szabadságának ütemezését. A törvény alapján a városvezetőt 25 munkanap alapszabadság, 14 munkanap pótszabadság illeti meg. A tavalyi évről pedig 9 munkanap szabadságot hozott át, így összesen 48 nap ütemezését kell jóváhagynia a testületnek. Az előterjesztés a pontos ütemezést is tartalmazza.

A bizottságok elfogadták az előterjesztést, amelyről nem volt vita.

5. Javaslat a Miskolci Nemzeti Színház és a Csodamalom Bábszínház Magyarország Kormányával közös működtetésére irányuló kezdeményezésről szóló tájékoztatás tudomásul vételére

Hogyan tudja finanszírozni a Miskolci Nemzeti Színház és a Csodamalom Bábszínház működését a város? Erről tárgyalnak a városatyák. Miskolc önkormányzata, élve az előadóművészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény adta lehetőséggel, közös működtetésre vonatkozó kérelmet terjesztett elő a magyar kormány részére. A két színház működtetési költségeinek előteremtéséhez ugyanis – mint minden évben - állami támogatásra is szükség van. A mostani előterjesztés tulajdonképpen egy beszámoló arról, hogy a város segítséget kér, és ebben már lépéseket is tett Veres Pál polgármester.

A beszámolóból kiderül, Veres Pál még január elején írt levelet Kásler Miklósnak, az Emberi Erőforrások miniszterének, kérve, hogy bár 2020-tól a színházak fenntartása kizárólagosan önkormányzati feladat, de az egyértelműen látszik, a megfelelő működéshez szükséges forrásokat a város egyedül nem tudja biztosítani. Ugyanez a helyzet a Csodamalom Bábszínház esetében is, itt is miniszteri válaszra vár a polgármester.

A bizottságok támogatták az előterjesztést.

Vita a napirend fölött:

Badány Lajos (Velünk a Város) frakcióvezető-helyettes szerint a kormány döntése a közösségi közlekedés fenntartása mellett jelentős terhet ró a városra, amelynek 14 milliárdos adóssága van. Költségvetési megszorítást eredményezne, ha a városnak egyedül kellene a két intézményt fenntartania. Itt az önkormányzatok autonómiája sérülhet, hiszen kérniük kell a közös működtetést. Szerinte nem tudni, hogy egy közös működtetésnél az állam nem tart-e majd igényt arra, hogy beleszólhasson az intézmények operatív működtetésébe. Egy város igazi értékeit a kulturális eredményei is adják, utalt Béres Attila igazgató által elmondottakra. Ügyelni kell a színházak autonómiájára, mondta.

Nagy Ákos (Fidesz) képviselő KSH-adatokat idézett a „kulturális diktatúráról”. Gyurcsány-kormány: 140 színház, most 170; 4-ről 7 millióra nőtt a színházlátogatók száma. Nem jó, ha egyből megkérdőjelezzük a szándékot. A jogszabályokban garanciákat építettek be a működés szabadságára. Állami támogatás eddig is volt a színházaknál. Egy 5 évre kötött megállapodás biztosítja a működési szabadságot? – tegyük fel a kérdést az igazgatóknak. A művészi szabadság kiteljesedése miatt aggódnak? Korábban, 2018-ban nem voltak hajlandóak 12 millió forintot biztosítani a színház világításának megjavítására.

Simon Gábor (Velünk a Város) frakcióvezető azt mondta, a kormány törekvése szerinte az önkormányzatiság alapkérdéseit feszegeti. A közös működtetésre láttunk példát az iskoláknál – ez „nem volt egy sikersztori”. A kórház államosítása után a betegellátás „ nem lett jobb”. Egy folyamatot kell látni, ami egyirányú: Miskolctól az alapvető önkormányzatiságot lépésről lépésre felszámolják.

Borkúti László (Velünk a Város) szerint beavatkozás történik a két intézmény életébe a finanszírozáson keresztül. A kormány kifejezte már a finanszírozási szándékát, időarányosan megérkezett a bábszínházhoz a támogatás.

Veres Pál polgármester: február 4-én helyettes államtitkárral tárgyal. Az elsők között voltunk, akik ezzel a kéréssel fordultak a kormányhoz. Ez azért fontos, mert ha megvannak a biztosítékok a finanszírozásra, akkor tervezhetővé válik a két intézmény idénye.

Kiss János (Fidesz) kéri, ne kettős mérce szerint gondolkodjanak, az állami ugyanolyan közpénz, mint az önkormányzati. Az államnak joga van, kötelessége is, hogy megfelelő garanciarendszer legyen a közpénz ellenőrizhető módon való elköltésére. Eddig is úgy működtek a kulturális intézmények, hogy el kellett számolniuk az illetékes minisztérium felé. Eddig sem volt igaz, hogy korlátlan szabadság volt az állami pénzek elköltésére.

Mokrai Mihály (Velünk a Város) szerint parttalan a vita, két koncepció vitatkozik egymással: egyik oldalon művészi szabadság, önkormányzatiság szemben az állami túlsúllyal, az irányítással.

Simon Gábor (Velünk a Város) frakcióvezető Kiss János szavaira reagál. Logikai bukfencet, ellentmondást lát. Az állam és az önkormányzat eddig is megfelelően ellenőrizte az intézményeket. A képviselőnek alapvetően a törvénnyel van problémája: ezek egy irányba mutatnak, Miskolc város kárára.

Nagy Ákos (Fidesz) azt kérdezte: mi volt az oka, hogy sajnálták a 12 milliót a világítás felújítására?

Borkúti László (Velünk a Város) válasza: kulturális bizottságban ült, amikor Halasi Imrét hat pályázó közül megválasztották. Nem „ejtőernyőzött” tehát, de nem is látta akkoriban Nagy Ákost a színházban.

Szopkó Tibor (Velünk a Város) azt mondta, nem mi hirdettünk kultúrharcot, a politikának nincs helye a kultúrában.

Veres Pál polgármester: a vita végkimenetele kedden délután nyilvánvalóvá válik. Takarékos költségvetést kell létrehozni, de a kultúrára szánt forrásokat továbbra is biztosítani szeretnék. Remélik, hogy a döntéshozók számára is egyértelmű lesz ez, hogy fontos a magas színvonalú művészeti munka biztosítása. Joggal lehetünk büszkék a nemzeti színházunkra. Ilyen művészeti színvonalon és ilyen finanszírozási feltételek mellett kell megtartani, ezt fogja képviselni a tárgyaláson.

6. Javaslat a Közgyűlés utólagos tájékoztatására a halaszthatatlan önkormányzati ügyekben meghozott polgármesteri döntésekről

Olyan döntésekről tájékoztatta a közgyűlést utólagosan a polgármester, melyek két ülés között merültek fel, és halaszthatatlanok voltak. Ilyen volt például a döntés a Horizont 2020 – Innovatív természetalapú megoldások a szénsemleges városokért és javuló levegőminőségért című nemzetközi környezetvédelmi partnerségi projektben való részvételről, illetve fogorvosi körzetek feladatmegoldásáról.

A bizottságok az előterjesztést támogatták, amelyről nem volt vita.

ZÁRTÜLÉS

7. Javaslat fellebbezések elbírálására közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás miatt indult önkormányzati hatósági ügyekben

8. Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése által alapított közalapítványok felügyelőbizottsági tagjaival kapcsolatos döntések meghozatalára - SÜRGŐSSÉGI INDÍTVÁNY

NAPIRENDI PONTOK - SÜRGŐSSÉGIK

9.Javaslat a reklámhordozók létesítésére vonatkozó eljárásrend módosításával összefüggő döntések meghozatalára

A Kúria tavaly decemberben határozott arról, hogy „következetesen érvényesíteni fogja azt a jogértelmezést, amely szerint a közterület-használattal kapcsolatos eljárás és döntés olyan hatósági ügynek minősül, amely tekintetében ügyintézés nem végezhető magánjogi jogi keretek között, gazdasági társaságok útján”.

A véleményező bizottságok támogatták az előterjesztést, amelyhez nem szóltak hozzá.

10. Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város Településszerkezeti Tervének, valamint Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatának módosítására

A Lufthansa beruházásának gyorsítása és egyszerűsítése érdekében kell módosítani a hatályos településrendezési eszközöket. A partnerségi egyeztetés tavaly decemberben megtörtént, a lakosság részéről sem érkezett kifogás ezzel kapcsolatban. Erdeiné Gadó Helga főosztályvezető: fontos fejlesztési terület, kiemelt beruházás, a módosítás főbb eleme, hogy a terület egyéb gazdasági ipari zóna lesz.

A véleményező bizottságok támogatták az előterjesztést. Vita a napirend fölött.

Soós Attila (Fidesz) elmondta, támogatják az előterjesztést. Többszörösére nőtt az elmúlt 9 évben a helyi iparűzésiadó-bevétel. Bíznak benne, hogy a beruházások folytatódnak. „Van egy követendő példa, ezt a folyamatot kell látnia a városvezetésnek, ebben partnerek leszünk, annak érdekében, hogy további befektetők érkezzenek ide”, fogalmazott.

Veres Pál polgármester: tíz olyan befektetőcsoport érkezett a városba a HIPA (Nemzeti Befektetési Ügynökség) támogatásával, amelyek jelentős érdeklődést mutattak Miskolc iránt. Az egyikről már elvi döntés született, de kormányzati bejelentésre vár, reményei szerint az ipari fejlesztések sora bővül. Biztatóak voltak a tárgyalások, a város továbbra is vonzó helyszín a befektetők számára. Azon dolgoznak, hogy a munkahelyek száma és minősége emelkedjen a városban. A Lufthansa beruházása valóban megvalósulhat, ehhez a jogszabályi hátteret megadják.

11. Javaslat építésügyi igazgatási feladatok átadásával összefüggő döntések meghozatalára

A cél, hogy 2020-ra a közigazgatás szervezetten, mindenki számára elérhető módon, rövid határidőkkel működjön. A napirend fölött nem volt vita.

Veres Pál polgármester: a technikai részletekről egyeztettek a kormányhivatallal, teljes az egyetértés.

12. Javaslat a Miskolc-Diósgyőri Református Egyházközséggel történő együttműködésre

Az egyházközség megkereste az önkormányzatot, hogy a Miskolc Diósgyőr-Vasgyári Református Egyházközségtől bérelt, Blaha Lujza utcai épületben saját forrásból működtetné a gyermekjóléti alapellátást, a gyermekek napközbeni ellátását (játszótéri program, játszóház, klubfoglalkozás, időszakos gyermekfelügyelet). Terveik szerint a környék közoktatási intézményeinek tanulói ingyenesen vehetik igénybe a szolgáltatást. Ezért semmilyen anyagi ellenszolgáltatást, támogatást nem igényel az önkormányzattól. Jelenleg önkéntesek bevonásával dolgoznak itt. 2020 végéig ellátási szerződést köthetnek az egyházmegyével.

Vita nem volt a napirend fölött.

Veres Pál polgármester: szerdán egyházi vezetőkkel egyeztetett, konstruktív volt a beszélgetés, további tárgyalásokról is szó volt. 

A közérdekű hozzászólásoknál, bejelentéseknél a legfontosabb téma a szociális tűzifaosztás volt. Több ellenzéki képviselő is felszólalt a témában, azt hiányolva, hogy nem kérdezték meg őket, illetve párttársaikat, hányan igényelnének szociális tűzifát a körzetükben.

Varga Andrea alpolgármester válaszában kiemelte: fontos, hogy különválasszák a szakmai és politikai kérdéseket. A szegénység és a rászorultság megítélése pedig a szakma feladata, így a MESZEGYI szakembereire bízzák, hogy ki rászoruló, és ki nem.

– Decemberben módosítottuk a szociális rendeletet. A rászorulók bármikor jelentkezhetnek tűzifáért. Ebbe a kérdésbe nem kell a politikának beleszólnia, a rászorultság nem a politikai kegy gyakorlásának a tere – hangsúlyozta az alpolgármester, hozzátéve: januárban 140, szeptemberben pedig további 150-200 család kapott tűzifát. – Szabályoztuk tehát a támogatás megítélését, de a rendszer módosulása nem a képviselők ellen szól, hanem egy átlátható rendszer kialakítása érdekében történt.