A hackathon a techvilágból elindult módszer, informatikai területről kiindulva fejlődött tovább – erre utal a hack szó. A maradék pedig a marathonra, miszerint egy hosszabb időtávot felölelő eseményről van szó (~48 óra).

A gyakorlatban úgy kell elképzelni, mint egy nagy tervezői bulit, ami közben azért komoly téttel bíró verseny is: programozók, szoftverfejlesztők, grafikusok és társaik összedugják a fejüket egy csapatban és az esemény végére előállnak egy tervvel, általában valamiféle díjazásért.

Társadalmi területen is működik

Ezt az alapötletet aztán átvette a szociális világ, és megszületett a társadalmi hackathon. Magyarországon a közösségfejlesztő szakma nyúlt először ehhez a módszerhez. Molnár Aranka, a Dialóg a Közösségekért Közhasznú Egyesület tagja, a II. Miskolci Ötletmaraton szakmai vezetője elmondta, 2018. táján Észtországban szociális szolgáltatások megtervezésére használták először a társadalmi hackathont.

„Mi azt gondoltuk, hogy ez egy nagyon jó új eszköz az emberek megszólítására” – utalt arra, miért szervezték meg az első magyar társadalmi hackathont a Közösségfejlesztők Egyesületével. Olyan embereket vártak az ötletelésre, akik változást akartak elérni maguk körül és erre hajlandóak voltak rászánni 48 órányi közös gondolkodást.

A klasszikus recept az, hogy előzetesen ötleteket várnak a szervezők, amiket aztán szortíroznak és előkészítenek olyan állapotba, hogy tovább lehessen fejleszteni őket a potenciális megvalósíthatóság állapotáig. A résztvevő állampolgárok csapatokba állnak össze és két napon át, mentorok segítségével szorosan együtt dolgoznak ennek eléréséért.

„Nem arról van szó, hogy bármi támogatás nélkül összezárunk 6-8 embert, akik most találkoznak először, hanem kapnak egy segítőt” – hangzott el azzal a kiegészítéssel, hogy például a csapatépítést és a szakmai munkát is támogatja egy-egy szakértő.

Közösségi esemény is, verseny is

A 48 óra vége felé, miután elkészült egy prezentálható változata a kidolgozott ötletnek, szakmai zsűri – amelynek elnöke Veres Pál polgármester lesz – értékeli az elvégzett munkát és visszajelzést ad a teljesítményről. Mindez kemény munkának és versenyhelyzetnek tűnhet, ami részben igaz is. Hogy ne legyen megfeszített és erőltetett a 48 óra, kísérőprogramok, közösségi események adnak lehetőséget a kikapcsolódásra.

Molnár Aranka azoknak ajánlotta a részvételt egy ilyen rendezvényen, akik társakat keresnek a saját ötletük kidolgozásához, vagy szeretnének másokkal arról gondolkodni, miként lehetne élhetőbbé tenni a hétköznapjaikat – hiszen csapattagnak is lehet jelentkezni, aki a számára szimpatikus ötlet mellett köteleződhet el. Az már egy „mellékes” hozadéka a történetnek, hogy közben társakat, új kapcsolódásokat építenek ki a résztvevők.

Maga a megvalósítás pedig már egy újabb fázis, ami túl is lép a hackathon 48 óráján.

És hogy mindez miért érdekes most? A Dialóg Egyesület és Miskolc önkormányzata november 10. és 12. között rendezi meg a II. Miskolci Ötletmaraton – Versenyfutás a klímaváltozással nevű rendezvényt.

A szervezők ígérete szerint hamarosan több információval jelentkeznek a konkrétumokat illetően Facebook-oldalukon, illetve honlapjukon.