A Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökévé a fennmaradó két évre Barna Sándor református lelkipásztort, korábbi püspökhelyettest választották meg nagy fölénnyel, miután Pásztor Dániel lemondott tisztéről. A református egyházban végbement változásokról és céljairól beszélgettünk vele.

Hogyan érintette, hogy megválasztották püspöknek?

Tulajdonképpen nem vagyok ambiciózus ember. Pásztor Dániel még püspökjelöltként keresett meg, hogy legyek a helyettese, vagyis lelkészi főjegyző. Azért fogadtam el a felkérést, mert egyetértettünk abban, hogy az elsődleges feladatunk a misszió. Az első évben, amikor megválasztották őt, egészségügyi problémái miatt helyettesítettem. A lemondása után szintén helyettesítési feladatok hárultak rám. Kézenfekvőnek tűnt, hogy jelöljenek a püspökválasztáson. Nem győzelemként élem meg az eredményt, hanem nagy-nagy feladatnak. Most még van bennem egy adag szorongás ezzel kapcsolatban. Viszont tudom, hogyha Isten elhív, ahhoz mindig ad bölcsességet és erőt is.

Miben nyilvánult meg Isten elhívása?

Egyrészt az események alakulásában. Másrészt a mai napig elkísér az Ige, ami főjegyzővé választásomkor szólt hozzám: „Aki pedig mindent megtehet sokkal bőségesebben, mint ahogy mi kérjük vagy gondoljuk, a bennünk munkálkodó erő szerint: azé a dicsőség az egyházban Krisztus Jézus által nemzedékről nemzedékre, örökkön-örökké. Ámen.” (Ef.3,20-21)

Milyen szolgálatokból érkezett Miskolcra?

Hatodéves teológushallgató koromban segédlelkészként az Abaúji Egyházmegyében kezdtem, amiből mostanra 28 év szolgálat lett, amely során sokat tanultam gyülekezeteimtől: együttműködést, kitartást, hűséget, odaadást. Öt gyülekezetért vagyok felelős négy településen: Rásonysápberencsen, Kázsmárkon és Halmajon, valamint 2015-től Kiskinizsen is. A négy falu két iskolájában hitoktatást is végeztem. Halmajon templomot és szálláshelyet építettünk, de a többi faluban is folyamatosan voltak felújítási munkáink. Bár sokan bírálják emiatt az egyházat, de ezek a templomok sokszor épített örökségek. Közös ügyünk, hogy meg tudjuk őket menteni. Rásonysápberencsnek például Árpád-kori műemlék temploma van.

Abaújból származik?

Nem, Debrecenben születtem, és tőle 35 kilométerre, a határ mellett, Álmosdon nőttem fel. Mezőgazdasággal foglalkozó, falusi családból származom, amelyben a fizikai munkának a nehézsége és öröme is jelen volt. Mindig érdeklődtem a földművelés iránt, a mai napig őstermelőként jegyeznek és méhészkedem. A természetközeliség segít megélnem a Teremtő közelségét is. A mindennapokban az Úrral való kapcsolatomból töltekezem imádsággal, Szentírásolvasással. Belőle merítem a reménységemet. Nagy példakép számomra Dávid, aki a 16. zsoltárban írta: „az Úrra tekintek szüntelenül.”

Milyen feladatok várnak önre püspökként?

A püspöki feladatkör részét képezik a reprezentatív megjelenések. Továbbá a Tiszáninneni Református Egyházkerület igazgatása. A püspöknek az is a feladata, hogy a helyi lelkipásztorok lelki gondozójává váljon. Ez a gyülekezetek rendszeres látogatásával és lelkipásztori találkozók szervezésével jár. Szeretném, ha a gyülekezeti élet erősödne és vonzóbbá válnának a közösségeink.

Hogyan lehetne vonzóbbá tenni a református közösségeket?

A belmisszió részeként tavaly óta az egyházkerület nyitott alkalmakat szervez, ahol egymást aktivizáljuk és ébresztjük. Igyekszünk segíteni, amikor helyi kezdeményezések indulnak el, például gyülekezeti találkozók és ifjúsági gyermektáborok. Szeretném elérni, hogy a vasárnapi istentiszteleteken túl minden gyülekezetben legyenek olyan események, amelyek személyes találkozásokra épülnek és színesítik a közösségi életet.

Mi jellemzi a Tiszáninneni Református Egyházkerületet?

Egyházkerületünknek Sárospatak a szellemi és történelmi központja. A református kollégiumon túl ott működik a teológiai is, ahol a lelkészképzés folyik. Manapság viszont már Miskolc is fontos központ, ahol a Lévay József Református Gimnázium és a problémákkal küzdő gyerekekkel foglalkozó, hiánypótló Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (EGYMI) található. Sok óvodánk és iskolánk van a városban. Aktívan működik a szeretetszolgálatunk, és több bentlakásos otthonnal rendelkezünk időseknek, amelyek közül az egyik demenciával élőket is fogad. Egyházkerületünkben sok a kis gyülekezet. Jellemző probléma az elöregedés, elvándorlás, elvilágiasodás, amit a legutóbbi népszámlálás is tükrözött. Ezt eddig nem tudta ellensúlyozni az oktatásban és a szeretetszolgálatban végzett munkánk. Bár a jelenlétünk megvan, de úgy gondolom, hogy tudatos hitvallóvá kell válnia a református egyháznak, tagjainak és intézményeinek.

Mit jelentene ez?

Nem a mennyiség a fontos, hanem a minőség. Ha a templomba járó emberek teljes mértékben megélik a hitüket, az minőségi változást hoz, hiszen mások számára is vonzóvá tehetik a keresztyénséget. Egy küldetésében biztos keresztyén fog tudni csak bizonyságot tenni a világ előtt. Nekünk van egy gyönyörű megoldásunk az életre, aki maga Jézus Krisztus. A mi hitünk a legpozitívabb életszemlélet. Ez a hit azonban ajándék, ami az Ige hallásából fakad a Szentlélek által.

Hogyan hatott az egyházkerület lelki életére Balog Zoltán volt zsinati elnök és Pásztor Dániel korábbi püspök lemondása?

Először megrendülést okozott, de úgy gondolom, hogy az egyházkerület ebből meg tud újulni. Nyár elején, június 8-án volt a Tiszáninneni Református Egyházkerület gyülekezeteinek találkozója Sárospatakon, a református kollégium udvarán. Ott már azt lehetett érezni, hogy előretekintünk, és igyekszünk egymás hite által erősödni. Szerintem szükség van a szüntelen megújulásra, ami nekünk reformátori alapelvünk is. Ez mindig azt jelenti, hogy visszanyúlunk az alapokhoz, és ahhoz a küldetéshez mérjük az életünket, amit kaptunk az Úr Jézustól.