Túl korán örülhetünk a virágzásnak

Az utóbbi időben néhány olyan meteorológiai jelenség borzolta a kedélyeket, amelyekkel ebben a formában ritkán találkozhatunk. Utánajártunk, hogy mi a háttere annak, hogy a hosszú hétvégén sivatagi por került hazánkban a légkörbe. Továbbá, hogy 30 fokot mértek az Alföldön, kedden pedig már havazott Bánkúton és a Kékestetőn.

- Az ünnepi hétvégén nagyon erős déli, délnyugati áramlás alakult ki Európa középső része fölött, amelyben szubtrópusi eredetű légtömeg haladt a Földközi-tenger térségétől egészen Skandinávia déli részéig – nyilatkozta szerkesztőségünknek Kovács Attila, a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Kft. miskolci meteorológusa. - Ebben a légtömegben rendkívül magas volt a por koncentrációja. Nagypénteken alig volt felhő fölöttünk, mégis csak fátyolosan sütött a nap, nagyszombaton pedig barnás színűek voltak a felhők – fejtette ki.

Szaharai por érkezett

Elmagyarázta, hogy a por Marokkó-Algéria térségéből, a Szaharából származott. Az ottani, hónapok óta aszályos, az átlagosnál is jóval szárazabb idő hatására az erős szél a talaj fölső rétegét fölkapta. A levegőbe emelkedett sivatagi port az áramlás Európa irányába sodorta, miközben az egyre magasabbra emelkedett, hazánk fölött már több kilométer magasságba.

- Meglehetősen ritka, hogy ilyen nagy mennyiségű sivatagi por érkezzen Európába. Kisebb mennyiség azonban viszonylag gyakran érkezik fölénk. A klímaváltozás miatt Afrika északnyugati részén, ami még mediterrán vidék, egyre szárazabb az éghajlat. A melegedő és szárazabb klíma az ehhez hasonló esetek számát növelheti – indokolta a meteorológus.

Akár vörös hó is eshet

Felidézte, hogy 2005. április 5-én volt egy emlékezetes eset, amikor zápor után a felszáradó esőcseppek nyomán vöröses por maradt a tájon. A por akkor is a sivatagból származott, amelyet az eső kimosott a levegőből. Ha ez télen történik, és hó esik ilyenkor, akkor beválhat a tréfás mondás, hogy „majd ha piros hó esik.”

Felemlegette azt is, hogy tavaly a Dunántúl északi részén volt egy emlékezetes eset, amikor a port hordó viharos szél miatt pár méterre csökkent a látástávolság, és az autópályán hatalmas baleset keletkezett emiatt.

Bolondos az április

Láthatjuk tehát, hogy a nagy mennyiségű sivatagi por megjelenése Európában nem általános jelenség, de a nagymértékű hőmérséklet-ingadozásról ugyanez nem mondható el ebben az időszakban.

- Az április bolondos hónap, egyik nap kaphatunk ízelítőt a nyárból, másnap pedig akár a télből is. Ilyenkor még nagy kiterjedésű a hideg légtömeg a sarkvidéken, miközben a nap már nagyon magasan süt, a szárazföld gyorsan és erősen föl tud melegedni. A hideg és a meleg légtömeg nagyon közel tud kerülni egymáshoz, mely nagy szeleket és gyors időjárási változásokat tud okozni. A fronthatás és a sivatagi port megjelenése szorosan összefügg egymással. Ugyanis a front körüli szelek, amelyek a port hozták, annál erősebbek lehetnek, minél nagyobb a két oldalán a hőmérséklet-különbség – mondta Kovács Attila.

Károk a mezőgazdaságban

Bár a sivatagi por nem okozott maradandó kárt a magyar mezőgazdaságban. Viszont a hirtelen lehűlés meggyengítheti a termést.

- A legnagyobb problémát az okozza több éve, hogy már jóformán csak két évszak van: ősz és nyár. A tél nagyon hiányzik a mezőgazdaság életéből – ismertette Taskó József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei elnöke. - Idén februárban melegebb időszak köszöntött be, és minden területen megindultak a növényi vegetációk. Március közepén azonban fagy állt be, így bizonyos mértékű terméskiesésre kell számítani. A csapadékmentes, szeles idő pedig kiszárította a talaj felső rétegeit. Azzal együtt, hogy a vármegyénkben az árvizek, belvizek is gyakoriak – fűzte hozzá.

Példaként említette a vármegye egyik legnagyobb területen nevelt kertészeti kultúráját: a kajszibarackot, amely idejekorán virágzásnak indult és részben le is fagyott. Hozzátette, hogy a szántóföldi növénytermesztésnél – búza, őszi árpa, repce – mínusz 4-5 foknál a hajtásvégek szintén lefagynak. Egy-két fok hőmérsékletkülönbség esetén a helyzeten szalmabála-égetéssel és éjszakai permetezéssel tudnak valamelyest segíteni.