Átadták hétfőn a Herman Ottó Múzeum Görgey utcai központi épületének új szárnyait. A fejlesztés célja az volt, hogy az által emelkedjen a múzeumlátogatás minősége, és bővüljenek a program és kiállítás-szervezési lehetőségek.

Veres Pál, Miskolc polgármestere mérföldkőnek nevezte az eseményt a múzeum életében, hiszen a körülbelül egymilliárd forint értékű fejlesztésnek köszönhetően egy komplex, a történelmi hagyományokon alakuló, de minden tekintetben a huszonegyedik századi követelményeknek megfelelő élménytár jöhetett létre.

Az elődökhöz méltó

– Az új épületszárnyaknak és a benne helyet kapó új kiállításoknak köszönhetően minden bizonnyal növekszik majd a látogatók száma. Ami egyébként eddig sem volt kevés, hiszen ez a múzeum Miskolc kulturális életének egyik tartóoszlopa, aminek több mint százhúsz éve gyarapodó gyűjteményeiben több mint háromszázezer egyedileg nyilvántartott műtárgy és dokumentum van – hangoztatta a városvezető.

Mint fogalmazott, a lassan százhuszonöt éves Herman Ottó Múzeum történetéhez olyan nevek kapcsolódnak, Leszih Andor, Gálffy Ignác, Megay Géza vagy Soltész Nagy Kálmán.

„Hiszem, hogy ez a fejlesztés méltó az örökségükhöz, mint ahogyan méltó a múzeumteremtő hajdani Borsod-Miskolczi Múzeum és Közművelődési Egyesület örökségéhez is” – zárta.  

Miklós Viktor, a polgármesteri hivatal pályázati főosztályának vezetője úgy fogalmazott, rögös út vezetett oda, hogy az új épületszárnyakat december 11-én átadhatták.

„Kijelenthető, hogy egy évtizeden átnyúló fejlesztésről beszélünk, hiszen az első tervek még 2012-ben készültek. 2014-ben kaptuk meg az első építési engedélyt, akkor még egy másképp kinéző épületre, aztán folyamatos áttervezések után 2019-ben el tudtuk indítani a kivitelezéshez tartozó közbeszerzést, 2020-ban pedig munkaterületet kapott a nyertes vállalkozó” – sorolta.

Szép mentés

A főosztályvezető elmondása szerint eredetileg a Barna György-féle népviseleti gyűjtemény került volna az új épületbe, időközben azonban kiderült, az már állapota miatt nem mozgatható, így más megoldást kellett találni. Megoldották ezt a problémát is, aztán újabbal kellett megbirkózni, ugyanis ekkor meg azt vették észre, hogy a környezetrendezési terv alkalmatlan a kivitelezésre. Újabb tervezés jött, újabb közbeszerzés, és az azon nyertes cég ezt a munkát is elvégezte.

Miklós Viktor végül köszönetet mondott minden munkatársának, a múzeum dolgozóinak és a kivitelezőknek is, hogy már a projekt futása közben sikerült megmenteni a fejlesztést, így most a múzeumlátogatók örömére átadhatják az új tereket.

Ami lesz

Ahogyan arról többször is részletesen beszámoltunk, a beruházás részeként a múzeum egy kétszintes kiállítótérrel bővült, ez ad otthont az új Képtárnak és a látvány-restaurátorműhelynek is. Az infrastrukturális fejlesztéssel az átalakított épületben két állandó kiállítás is helyet kap: „A titkos és a publikus", valamint a „Miskolc anno". „A titkos és a publikus” két nagy magángyűjteményt mutat be – a Kövesi- és Petró-kollekciókon keresztül a látogatók a műgyűjtés hazai világát ismerhetik meg. A „Miskolc anno” című kiállításon pedig időutazóknak érezhetjük magunkat a két világháború közötti, békebeli Miskolcon.

A fejlesztés során megújult a Herman Ottó Múzeum főépületének földszinti fogadótere is. Az új épületrész az aulához kapcsolódik, ahol az emeletre vezető lépcső alá került egy nagy kapacitású vizesblokk egység, akadálymentes mosdókkal, kismama- és bababarát kialakítással. Új ruhatár és látogatói pénztár készült – itt lesz lehetőség a tárlatvezető audio guide és visual guide eszközök kölcsönzésére, de babakocsit is kérhetnek a kisgyermekes családok a múzeumlátogatáshoz. Az új főlépcsőn az emeletre érkezve egy galériás kialakítású, tágas közlekedő tér nyílik, innen közelíthetők meg a továbbiakban a képzőművészeti kiállítások, a bolt-kávézó és a tetőterasz is.

A megnyitón végül elhangzott az is, az új terekben nyíló kiállítások várhatóan jövő tavasztól lesznek látogathatók.