Egy hazánkban még újdonságnak számító formával bővíti és erősíti Miskolc a részvételi demokrácia eszközrendszerét. Közösségi gyűlést hazánkban – Budapestet követően – másodikként a borsodi megyeszékhelyen tartanak, két őszi hétvégén, valamikor szeptemberben és októberben (pontos időpont még egyeztetés alatt).
Az esemény megrendezésében és előkészítésében a miskolci önkormányzat a DemNet Alapítvánnyal és a Dialóg Egyesülettel működik együtt, az erről szóló megállapodást hétfőn írták alá a felek. A 2019-ben felállt városvezetés önazonos döntése ez.
Elkötelezettek
– Már az elején kimondtuk: elkötelezettek vagyunk abban, hogy egy fontos döntés előkészítésébe és meghozatalába is bevonjuk a széles nyilvánosságot, a helyi civil közösségeket – hangsúlyozta Miskolc polgármestere.
Veres Páltól megtudtuk, először 2020 őszén merült fel a közösségi gyűlés ötlete, ami jól illeszkedik a fent vázolt célokhoz. A téma egy Miskolcon sajnos évről évre előkerülő probléma: a környezetvédelem, azon belül is a levegő minősége.
„Hiszünk a demokratikus értékekben”
A miskolci polgárok minél szélesebb körű bevonását és a közösségi gyűlés megtartását Varga Andrea alpolgármester is szorgalmazta, ő a motorja ennek a kezdeményezésnek.
– Hiszünk a demokratikus értékekben és abban, hogy az állampolgári részvétel erősödése a közéletben a város fejlődése szempontjából is kiemelt jelentőséggel bír – fogalmazott, sorolva: tavaly létrehozták a Részvételi Irodát, elkezdték kidolgozni a város részvételi koncepcióját, és folyamatosan együttműködnek civil szervezetekkel, egyesületekkel, közösségekkel.
– Abban is hiszünk, hogy álkonzultációk helyett a részvételi demokrácia eszköztárának megismerése, megtanulása, a módszertanok tudatos alkalmazása az, ami a miskolci polgárok aktivitását a közéletben erősíteni fogja. És ez végtére is egy jobb, élhetőbb Miskolchoz vezet, ahol az önkormányzat működése is javul.
Részvételiség
A részvételiség helyi jó példáit méltatta a közösségi gyűlés helyi civil partnere, a Dialóg Egyesület elnöke is. Csere Áron elmondta, egy éve rengeteg helyi civil vesz részt a részvételi folyamatokban, a gyűlés pedig jó alkalmat kínál arra, hogy egy újfajta módszert elsajátítsanak. Hozzátette, az elmúlt hónapokban már felvették a kapcsolatot a helyi, környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetekkel.
Átlagemberek véleménye
Valódi párbeszédet ígér tehát döntéshozók és a polgárok között a közösségi gyűlés, ahol fontos javaslatok születhetnek, amiket aztán a döntéshozók elé tárnak. Bördős Éva, a DemNet igazgatója a minap.hu érdeklődésére felelevenítette: Magyarországon elsőként tavaly, a fővárosi önkormányzattal közösen szerveztek közösségi gyűlést, ennek mintáját követik most Miskolcon.
– A készülő budapesti klímastratégiába tehettek javaslatot a helyi polgárok, amiket aztán be is épített a városvezetés a stratégiai dokumentumba, ami egyébként évekre előre meghatározza, hogy Budapest merre fejlődik klíma- és zöld ügyekben.
De külföldi példák is erősítik a módszertan hasznosságát: Franciaországban például Macron elnök tartott országos klímagyűlést, Írországban pedig az abortusz-szabályozást előzte meg egy széleskörű társadalmi vita.
Miskolcon hogyan is fog működni ez? Augusztus elején 10 ezer miskolci kap levélben felkérést a gyűlésen való regisztrációra – akik jelentkeznek, azok közül a DemNet véletlenszerűen kiválaszt ötven résztvevőt. Bördős Éva hangsúlyozta, az a cél, hogy leképezzék Miskolc demográfiai összetételét, korra, nemre, lakóhelyre tekintettel. Ők előzetesen tanulnak majd a témáról, így megalapozott döntést hozhatnak majd a gyűlés végén. A javaslatcsomagjuk pedig a város vezetése elé kerül.
– Nem szakértőket keresünk, nem kell tehát megijedni, regisztráljanak nyugodtan – biztatott az igazgató. – Az a fontos, hogy átlagemberek mondják el a véleményüket, hiszen szakértőkkel rendszeresen konzultál a városvezetés; arra vannak más fórumok.
– Mintha egy picit válságba került volna a demokrácia hazánkban az utóbbi időben; egymással és a döntéshozókkal szemben is bizalmatlanabbak vagyunk. Többet kellene beszélgetnünk egymással, megpróbálhatnánk jobban megérteni, mire gondol a másik, és közös nevezőt kellene találni a mindennapokban, a közügyekben. A közösségi gyűlés pont ebben tud majd segíteni; fórumot teremt a találkozásra, a beszélgetésekre polgárok és döntéshozók között – fejtette ki Bördős Éva, akitől azt is megtudtuk, hogy a miskolci gyűlés költségeit a DemNet állja, a város a helyszínt biztosítja, és csupán az étkezés, a frissítők, valamint a meghívók nyomtatási és postázási költségeit kell állnia.
