A városháza cáfolja Kiss János várral kapcsolatos állításait 

Ennek mentén Kiss János – a városvezetés állítása szerint – a Veres Pál közösségi oldalán közzétett péntek esti bejegyzésre vonatkozó reagálásában hamisan nevezte rémhírnek a polgármester sorait, miután ténylegesen nincs elég pénz befejezni a jelenleg futó kivitelezést a tornyok statikai problémája miatt, amelyet több tervező és egy igazságügyi szakértői vélemény is megerősített. 

„Erről dr. Kiss Jánosnak is tudnia kellene, ha ő vagy kollégái részt vennének a várral kapcsolatos kooperációs megbeszéléseken, vagy, ha olvasta volna a 2021. novemberétől számára megküldött leveleket” 

– emlékeztet a városháza. 
 
„A legfontosabb tény az, hogy 17,5 milliárd forint áll rendelkezésre a vár felújításához, amelyből a magyar kormány 16 milliárd forintot adott Miskolcnak” – hangzott el a fideszes honatyától. A közlemény azonban részletesen taglalja, hogy a vár felújítására rendelkezésre álló 13,67 milliárd forint az alábbiak szerint oszlik meg:

•    alapajánlati díj: 11,76 milliárd forint
•    opcióajánlati díj: 0,97 milliárd forint (kimerült)
•    tartalék (alapajánlat 8%): 0,94 milliárd forint (kimerült)
 
Az említett (és kerekített) 17,5 milliárd forintból az alábbi elemek valósultak, illetve valósulnának meg:

•    Belső vár rekonstrukciója (kivitelezés folyamatban)
•    Déryné ház és területének infrastrukturális fejlesztése (kivitelezésre alkalmas terv elkészült)
•    Vár eszközbeszerzés (szakmai tartalom egyeztetés alatt)
•    Vizesárok és kontrafal kialakítása (tervek még nem állnak rendelkezésre)
•    Tapolcarét u. parkoló kialakítása (megvalósult)
•    Kisebb fedett parkoló kialakítása (engedélyes szintű tervek elkészültek)
•    Várrét, Bodrogi Zs. és D jelű út fejlesztése (tervek még nem állnak rendelkezésre)
•    Vár utca felújítása (tervek még nem állnak rendelkezésre)
•    Ingatlanok megvétele és elbontása, régészeti feltárások (részben megvalósult)
 
Hozzáteszik: a 17,5 milliárd forintos forrásból pontosan 1.803.678.251 forint támogatást tud az önkormányzat biztosítani a rendelkezésre álló támogatói okirat keretében. Magyarán: ha mindent – jelen esetben 1.923.259.343 forintot – átcsoportosítanak a tornyok megerősítésére, akkor 119.581.092 forint önerőt kell biztosítani.

„Ebben az esetben a legfontosabb elem, azaz a Déryné-házának beruházása nem valósul meg, így a vár közműellátottság nélkül marad. Helyette külső konténerekből történne a víz, gáz, elektromos áram és szennyvíz kezelése. Ez is csak ideiglenes megoldás lehet, hogy a vár kapjon használatbavételi engedélyt. Azt egy, a várért felelős miniszterelnöki biztosnak is tudnia kellene, hogy ekkora tartalék sem ebben, sem más projektben nincs”

– szögezik le.  

A miskolci parlamenti képviselő szerint az úgynevezett teljes – miként fogalmaz – “várkassza” sokkal bővebb, mint a vár felújítási költsége, így a kormányzati támogatás nyilvánvalóan elég kellene, hogy legyen a vár eredeti tervek szerint történő megépüléséhez. Az erre adott közleményben úgy fogalmaznak: 

„Az eredeti tervek szerint így sem tud megépülni, nem kapna használatbavételi engedélyt, ezért át kell terveztetni, ami jelenleg folyamatban van.”

Egyúttal arra is kitérnek, hogy a Kiss János által megnevezett 12,7 milliárd forintos, a közbeszerzés győztese által vállalt kivitelezési összeg ugyancsak értelmezhetetlen, miután ilyen szám sehol nem szerepel a projektben. 
 
„De ez csak a kisebbik baj, a nagyobb baj az, hogy úgy igényeltek újabb 2 milliárd forintot a kormánytól, hogy a jogszabályban előírt igazságügyi szakértői véleményt nem kérték meg, pedig egy pályakezdő projektmenedzser számára is nyilvánvaló, hogy erre szükség lett volna” – állapította meg Kiss János az interjúban. A sajtóosztály mindezt azzal visszautasítja vissza, hogy az önkormányzat megkérte a Pénzügyminisztériumot – mivel az annak feladata –, hogy szerezze be az igazságügyi szakértői véleményt. A minisztérium – folytatják – ezt magától nem tette meg 2022. nyár elejéig. 

„Ezzel szemben az önkormányzat az első kivitelezői jelzést követően beszerzett 4 szakértői véleményt. Minden szakértő és az igazságügyi szakértő is alátámasztotta, hogy szükség van a plusz 2 milliárd forint forrásra. Ennek ellenére a Pénzügyminiszter nem hagyta jóvá a költségnövekményt. Erről kaptunk a héten hivatalos tájékoztatást” 

– hozzák a képviselő tudomására.

 
Miként azt is nyomatékosítani igyekeznek, hogy az önkormányzat nem a „várkasszába” kért, hanem az időközben felmerült, előre nem látható pótmunkához. Ahhoz – ecsetelik –, amelyet több tervező és egy igazságügyi szakértő is megerősített, jogos igénynek tartott. Hozzáfűzik: az igazságügyi szakértői véleményt a Pénzügyminisztérium sem vitatta, „csupán” nem hagyta jóvá.

„A kormánynak végül már külön felszólítást kellett küldeni, hogy ezt pótolják, aztán mire ezt kilenc hónap után nagy nehezen megkérték, és megjött, már 2022. őszén jártunk, egy háborús korszakban, és egy megváltozott gazdasági környezetben” – hangoztatja az áprilisig miniszterelnöki biztosként tevékenykedő Kiss.

„Amikor 2021. novemberében a város megkapta a kivitelezőtől a tájékoztatást, 4 nappal rá jelezte a Miniszterelnökség és dr. Kiss János felé a problémát. Az év végére a város által beszerzett 4 szakértői vélemény már rendelkezésre állt. Továbbá az igazságügyi szakértői vélemény beszerzése a Pénzügyminisztérium dolga. Ők ezt meg is tették idén tavasszal. Ezen túlmenően megszámlálhatatlan levelet írt az önkormányzat számos kormányzati szereplőnek, és számos egyeztetést folytattunk le Lázár János miniszteren keresztül Gyopáros Alpár kormánybiztoson át L. Simon László főigazgatóig bezárólag”

– deklarálja a városházi közlemény, melyben végezetül aláhúzzák: a kivitelező jelzése után 4 nappal a város már megküldte a tornyok megerősítéséhez szükséges részletes költségvetést a Miniszterelnökség felé, melyre mindmáig nem érkezett válasz a polgármesteri hivatal állítása szerint. Vagyis alapvetően vitatják Kiss János azon következtetését, hogy a városháza „saját magának, a saját késedelmének köszönheti, hogy erre a 2 milliárd forintra most várni kell”.

A közlemény a kormánypárti politikus által becsült évi háromszázezres turistaszámra vonatkozóan megjegyzi: többek között azért kell áttervezni a várat, mert az eredeti tervek szerint, amelyet Rostás László korábbi főépítész készített, egy időben 108 fő tartózkodhatna az épületben. Ha ez az alacsony szám maradt volna – nyugtázzák –, akkor üzemeltethetetlen lett volna a vár.