– Abból indultunk ki, hogy mindenképp szeretnénk az új felüljáró körüli területekkel foglalkozni, azoknak értelmet adni, az esetleges negatív hatásoknak útját állni. Teljes egészében állami-kormányzati beruházásról van szó, és amint sok helyen megjelent, az önkormányzatunknak „elvileg nincs köze hozzá”. Ennek dacára jó együttműködést sikerült kialakítanunk a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel (az állami kivitelezővel), és így meghallgatják a kéréseinket-javaslatainkat – olvashatók Szunyogh László sorai a miskolc.hu-n.
Miskolc főépítésze kitér továbbá arra, hogy a bontásokkal feltárult tömb, azaz a Kont utcai házak hátsó frontja is védtelen maradt volna, ezért az ott lakók kérték, hogy a bontandó házak hátsó falai megmaradhassanak.
"Ez hozta az ötletet: mi lenne, ha ezeket a kerítéselemeket mint felületeket megfeste(t)nénk... De utána kiderült, hogy az ott élők ezt nem szeretnék. Ez sugallta aztán, hogy mi lenne, ha a szomszédos üres területen művészeti alkotópark alakulna ki, azt hoznánk létre. Nem tudjuk garantálni, hogy ha egy ilyen „alkotópark” megvalósul, akkor ott biztosan rendben lesz az a terület – de ha nem adunk neki funkciót, akkor nyugodtan kijelenthetjük, hogy nem lesz rendben..."
– A környéken lakók, a Kont és Vörösmarty utcaiak először megijedtek, hogy ott valamiféle fesztivál-helyszín, nagyközönséget vonzó, zajos valami lenne. Meg a graffiti műfaj tekintetében sokan egyenlőségjelet tesznek a „minden összefirkálásával”. Erre válaszul múlt hétvégére egy személyes beszélgetést kértünk és kezdeményeztünk a főépítészi kabinet stábja és az érdeklődő helybeliek között. Körülbelül 15-20-an jöttek el. Ennek köszönhetően ismét megtapasztalhattuk a közös gondolkodás jótékony hatását, eredményességét. Őszintén előtártuk, mik a problémák és mire szeretnénk megoldást találni. Ott találtuk meg a kitörési pontot, hogy ha ez nem egy olyan alkotópark lesz, ahova bárki bemehet és egy szprével összefirkálhatja – hanem ahol eleve szabott program alapján, mondjuk, a miskolci művészeti iskolákat felkérve, egy-egy falrészt nekik felajánlva, őket kérve meg, hogy dekorálják és használják azokat. Így reményeink szerint kedves lesz a városlakók számára is ez a terület, és hasznos funkciót kap, amivel elkerülhető, hogy elhanyagolt, elszlömösödő zárvánnyá váljon. Kértük, a közelben élők maguk is nézzék át, gondolják át, mire tudnák használni a teret. Ugye, mindenki kertesházban lakik arrafelé, tehát hogy ott egy sima parkba – ahol csak padok, fű és fa van – kiüljön, arra nem feltétlenül van valós igény. De hogy egy gondozott, igényesen burkolt térre kivigye a gyereket, biciklizni, rollerezni és hasonlók: azt kevésbé tudja a saját kertjében megoldani; erre tökéletesen alkalmas lehet az optimálisan megtervezendő és kialakítandó alkotópark. Olyan környezetben, ahol gyerekrajzok, diákok által festett képek vannak, úgy gondolom, ez vonzó tud lenni – számol be a városházi szakember, majd folytatja:
"Abban is egyetértettünk, hogy ennek a leendő parknak vannak egyéb pozitív hatásai. A léghang-gátlásban is segítenek a falak, továbbá mivel körülbelül egy méter mély az alapozásuk, ezért a földben terjedő rezgéseknek is valamennyire útját állják. Ez is védelmet nyújt a felüljáró-beruházás kedvezőtlen hatásai ellen az ott lakóknak. Továbbá ha a park végénél, a telkek előtt járda épül, akkor az a gyalogosközlekedés mellett arra is lehetőséget kínál, hogy aki akarja, a portáját megnyithassa hátrafelé, akár valamilyen kereskedelmi vagy szolgáltató vállalkozói tevékenységre is módot adva. És talán úgy a csapadékvíz káros hatásának is kevésbé lesznek kitéve a meglévő régi falak. Abban maradtunk, hogy ez eddig elkészült vázlattervekhez képest csökkentünk a burkolt felületek arányán, a hátsó járdát igény szerint lecsökkentjük esőjárdára. Ezt nekik kell megfontolni."
– Szintén kérték tőlünk többen, hogy a park kialakításánál – amit majd az önkormányzat kéréseinek eleget téve az állami kivitelező cég fog végezni – a föld tömörítésénél ügyeljenek arra, hogy ezek a munkák az ingatlanokban, a falakban minél kevésbé tegyenek kárt (kerüljék tehát a vibrátor használatát, ha lehet). Ezeket a kéréseket közvetíteni szeretnénk a NIF felé. Amiként több más hasonló kérést is, amiket az Y-hidas beruházással kapcsolatban általánosságban említettek nekünk, hogy milyen sérelmek érték és érik őket. Jeleztük, igazából akkor lehet hatékonyan érvényesíteni ezeket, ha összegyűjtik, közösen, egy csokorba és úgy juttatják el a kivitelezőhöz – zárja a beruházással kapcsolatos meglátásait Szunyogh László főépítész.