Csökkentek a vagyon elleni bűncselekmények, ezen belül a rablások száma Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság illetékességi területén az év első két hónapjában. A statisztika szerint a vagyon elleni bűncselekmények száma 1990-et mutatott, míg a rablásoké 29-et. Az előző év (2007) ugyanezen időszakában 2595 vagyon elleni bűncselekmény vált ismerté ezen belül 33 rablás.
A fegyveres rablások felderítési tapasztalatai alapján többek között megállapítható, hogy az ismertté vált elkövetők többsége büntetlen előéletű, hétköznapi jogismerettel rendelkező állampolgár, akik nincsenek tisztában a bűncselekmények jogi következményeivel. Van olyan is például, aki a médiában megjelent híradások alapján készült fel tettére. A rendőrségi adatok szerint az 1990-es évek elejétől szaporodtak el az ilyen és hasonló jellegű bűncselekmények. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a büntetlen előéletű elkövetők nem tudják, hogy lelepleződésük milyen súlyos jogkövetkezményekkel járhat. Az is leszűrhető, hogy egyoldalú, hiányos tájékozottságuk miatt azt feltételezik, hogy a rendőrség nem kellően hatékony a fegyveresen elkövetett rablások elkövetőivel szemben. A hosszabb ideig tartó nyomozások eredményei is csak ritkán jutnak el a cselekményüket éppen kitervelőkhöz.
A büntető-jogtudomány álláspontja szerint a potenciális bűnelkövetők számára a legnagyobb visszatartó erőt nem a büntetési tételek esetleges emelése, szigorítása jelenti, hanem sokkal inkább a büntetés elmaradhatatlansága.
A jogkövetkezményekre vonatkozóan példaként lehet említeni azt a 42 éves miskolci férfit, aki pénzszűke miatt rabolt ki egy helyi takarékszövetkezetet 2007. szeptember 24-én. Az elkövetés előtt a sajtóban megjelent hasonló eseteket elemezte, ennek egyik eredményeként úgy köszönt el a rablás után, hogy a „Gyalogkakukk üdvözli a rendőrséget”. A közelmúltban a bíróság jogerősen öt év börtönbüntetésre ítélte a férfit, aki csak fél óráig tarthatta magánál a zsákmányolt pénzt, mivel a rendőrök elfogták a gyalogosan menekülő rablót a pénzintézet környékén. (A sajtó gyalogkakukknak nevezte a gyalogosan menekülő elkövetőket).
Egy másik példa: a bodroghalmi takarékszövetkezetbe 2007. április 24-én törtek be a fegyveres rablók. A napokban az egyik 29 éves elkövetőt öt év, míg 23 éves társát három év börtönbüntetésre ítélte a bíróság.
Harmadik példánk esetében tíz hónapos nyomozás után vádemelési javaslattal küldte meg a rendőrség az ügyészségnek annak a gesztelyi férfinek az ügyét, aki 2006. május 23-án egy miskolci zálogházat próbált meg kirabolni. Az ügy érdekessége, hogy a rabló fegyvernek látszó tárgyal arra kényszeríttette az alkalmazottakat, hogy az ékszereket adják neki. Ez már majdnem meg is történt, amikor a zálogház tulajdonosa megjelent az ajtóban, aminek hatására a gesztelyi férfi elmenekült.
A fegyveres rablások felderítési tapasztalatai alapján többek között megállapítható, hogy az ismertté vált elkövetők többsége büntetlen előéletű, hétköznapi jogismerettel rendelkező állampolgár, akik nincsenek tisztában a bűncselekmények jogi következményeivel. Van olyan is például, aki a médiában megjelent híradások alapján készült fel tettére. A rendőrségi adatok szerint az 1990-es évek elejétől szaporodtak el az ilyen és hasonló jellegű bűncselekmények. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a büntetlen előéletű elkövetők nem tudják, hogy lelepleződésük milyen súlyos jogkövetkezményekkel járhat. Az is leszűrhető, hogy egyoldalú, hiányos tájékozottságuk miatt azt feltételezik, hogy a rendőrség nem kellően hatékony a fegyveresen elkövetett rablások elkövetőivel szemben. A hosszabb ideig tartó nyomozások eredményei is csak ritkán jutnak el a cselekményüket éppen kitervelőkhöz.
A büntető-jogtudomány álláspontja szerint a potenciális bűnelkövetők számára a legnagyobb visszatartó erőt nem a büntetési tételek esetleges emelése, szigorítása jelenti, hanem sokkal inkább a büntetés elmaradhatatlansága.
A jogkövetkezményekre vonatkozóan példaként lehet említeni azt a 42 éves miskolci férfit, aki pénzszűke miatt rabolt ki egy helyi takarékszövetkezetet 2007. szeptember 24-én. Az elkövetés előtt a sajtóban megjelent hasonló eseteket elemezte, ennek egyik eredményeként úgy köszönt el a rablás után, hogy a „Gyalogkakukk üdvözli a rendőrséget”. A közelmúltban a bíróság jogerősen öt év börtönbüntetésre ítélte a férfit, aki csak fél óráig tarthatta magánál a zsákmányolt pénzt, mivel a rendőrök elfogták a gyalogosan menekülő rablót a pénzintézet környékén. (A sajtó gyalogkakukknak nevezte a gyalogosan menekülő elkövetőket).
Egy másik példa: a bodroghalmi takarékszövetkezetbe 2007. április 24-én törtek be a fegyveres rablók. A napokban az egyik 29 éves elkövetőt öt év, míg 23 éves társát három év börtönbüntetésre ítélte a bíróság.
Harmadik példánk esetében tíz hónapos nyomozás után vádemelési javaslattal küldte meg a rendőrség az ügyészségnek annak a gesztelyi férfinek az ügyét, aki 2006. május 23-án egy miskolci zálogházat próbált meg kirabolni. Az ügy érdekessége, hogy a rabló fegyvernek látszó tárgyal arra kényszeríttette az alkalmazottakat, hogy az ékszereket adják neki. Ez már majdnem meg is történt, amikor a zálogház tulajdonosa megjelent az ajtóban, aminek hatására a gesztelyi férfi elmenekült.