Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter francia minisztertársát, Jean-Louis Borloo-t fogadta hivatalában csütörtök délután Budapesten. A EU soros elnökségét júliustól átvevő Franciaország környezetvédelmi, energia-ügyi, fenntartható fejlődési és területfejlesztési miniszterével Szabó Imre az EU klíma-energia csomagjáról, a kibocsátás-kereskedelemről, a genetikailag módosított szervezetekről, a talajvédelmi keretirányelvről és egyéb környezetvédelmi kérdésekről tárgyalt. A találkozó kiemelt témája volt az éghajlatváltozásért felelős üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentése, és az e témában az új tagállamok – köztük Magyarország - által felvetett fenntartásokról és igényekről. Míg hazánk támogatja azt a közösségi célkitűzést, hogy az EU 2020-ig legalább 20%-kal csökkentse kibocsátásait, azt szeretné elérni, hogy a tagállamok közötti tehermegosztáskor az EU nagyobb mértékben vegye figyelembe a méltányosság és szolidaritás elvét. Hazánk álláspontja az, hogy új tagországokra rótt kötelezettségeknél számításba kell venni azok eltérő kiinduló helyzetét, azaz azt a nyugat-európai tagállamokéhoz képest jelentős kibocsátás-csökkentést, amellyel ezen országok – egy jelentős gazdasági szerkezet-átalakítás eredményeképpen - a rendszerváltás óta már hozzájárultak a klímavédelemhez. A tárgyaláson Szabó Imre miniszter jelezte, hazánk nyitott minden más, olyan megoldásra is, amely kellőképpen figyelembe veszi a fenti elvet, és lehetővé teszi azt, hogy az új tagállamok célzottan klímavédelmi célokra tudjanak uniós forrásokat fordítani a 2012-t követő időszakban is.
A magyar és a francia miniszter az emisszió-kereskedelem kéréséről is tárgyalt. Szabó Imre miniszter kifejtette francia kollégájának, Magyarország alapvetően egyetért az Európai Bizottság által javasolt szabályozási modellel, azaz hogy a nemzeti kiosztási tervek helyett maga a Bizottság állapítsa meg összeurópai kibocsátási kereteket, valamint, hogy az érintett iparágak a kvótáikat fokozatos mértékben árverésen szerezhessék be. Egyetértettek abban, hogy az emisszió-kereskedelemből származó bevételeket illetve azok egy részét kifejezetten klímavédelmi célokra kell felhasználni.
A kétoldalú megbeszélésen szó esett a talajvédelmi irányelv Európai Bizottság általi előkészítéséről, melynek ismételt napirendre tűzését Franciaország javasolta. Az irányelv célja a talaj funkcióinak megőrzése, a károsító hatások csökkentése és a károsodott talajok állapotának javítása, helyreállítása lenne. Szabó Imre hangsúlyozta, Magyarország fontosnak tartja a talajvédelmi keretirányelv előkészítését, tárgyalását és elfogadását.
A két környezetvédelmi miniszter végül a genetikailag módosított szervezetek (GMO) engedélyezési rendszeréről egyeztetett. A magyar álláspont szerint felül kell vizsgálni és ki kell egészíteni a jelenlegi engedélyezési rendszert és a GMO-k tesztelésének követelményeit. Egységesíteni kell az engedélyezést megelőző kísérletek módszertanát és vizsgálni a GMO-k hosszú távú környezeti és egészségügyi hatásait.