A kiemelt adónemekből az Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság 153,3 milliárd forint bevételt realizált, amely így 5,9 százalékkal haladta meg az előző év első félévének teljesítését. Bevételeik, a bázis szintet meghaladóan az éves előirányzatokhoz képest időarányosan teljesültek. Az SZJA és a TB adónemek esetében kismértékben ugyan elmaradtak az országos növekedési ütemtől, ami a régió gazdaság-szerkezeti sajátosságával magyarázható.
A személyi jövedelemadó befizetések úgy emelkedtek, hogy közben a kiutalás közel 1 milliárd forinttal csökkent, az előző év első félévéhez képest. Így a befizetések növekedése és a kiutalások csökkenése együttesen eredményezte a 3,9 milliárd forint nettó bevételi növekedést. Igaz, hogy SZJA bevétel növekedése a költségvetési szférában az országos szinttel azonos ütemben változott (+1,7 %), de az üzleti szférában régiónk esetében elért 23,5 %-kos növekedés meghaladta az országosan 18,0%-kos átlagot. Az örömteli fejlődés ellenére, régiónkban az SZJA bevételeken belül a dinamikusabb jövedelemkiáramlással rendelkező üzleti szféra részaránya csak 51,6 %-kot tesz ki, míg országos szinten eléri a 75,0 %, van még mit ledolgoznunk.
Az illeték bevételek a régióban dinamikusan, az előző évi szinthez képest 23 %-kal növekedtek, ami közel egyező a 24,7 %-os országos növekedési ütemmel.
Az önadózáson kívüli bevételek, és a befizetéseket segítő fizetési könnyítések helyzetéről
2008 I. félévében hátralékkezelési és végrehajtási intézkedéseinknek köszönhetően több mint 11,5 milliárd Ft végrehajtási bevételt realizáltak, mely 24 %-kal haladja meg az előző év azonos időszakának összegét. A bevételeken belül illeték-végrehajtásból 618 millió Ft folyt be. Ez pestiesen szólva „nem semmi”. Elektronikus árverések eredményeként 32 lezárult árverésből 45 millió Ft bevétel realizálódott. A befolyt vételár és a becsérték hányadosaként számított eredményesség 2-3 szorosa a korábban elért eredményességhez viszonyítva.
Az adósokkal szemben leggyakrabban alkalmazott eszköz továbbra is az inkasszó maradt: az év első felében több mint 35 ezer azonnali beszedési megbízást adott ki igazgatóság, 45 %-kal többet, mint egy évvel korábban. A végrehajtásból befolyt bevételek több mint kétharmada származott ebből a forrásból, ez az eszköz továbbra is hatékony ütőkártyának bizonyul. Számottevően nőtt 2008 I. félévében a jövedelem-letiltások száma, melynek eredményeként 270 millió Ft, az előző évinek közel 3,5-szerese realizálódott.
Az igazgatóság szankcionálási tevékenységének eredményeként 2008. június 30-ig 1 435 millió Ft szankciós befizetés történt, mely 24 %-kal több mint, az előző év azonos időszakában. A befizetések 46 %-a (661 millió Ft) bírságból, 54 %-a (774 millió Ft) késedelmi pótlékból származott, melyek az előző év azonos időszakához viszonyítva 53, illetve 7 %-os növekedést mutatnak. A bevételeken belül – az önkéntesen befizetett bírság részarányának növekedése következtében – a bázis időszakhoz képest 36 millió Ft-tal kevesebb, 582 millió Ft folyt be végrehajtási intézkedések eredményeként.
A kiutalt szankció összege a vizsgált időszakban 57 millió Ft, mely 15 millió Ft-tal kevesebb a bázis időszaki értéknél.
A befizetések és kiutalások egyenlegeként számítható nettó szankciós befizetés 1 378 millió Ft-ot eredményezett, mely 27 %-os növekedést mutat 2007 I. félévéhez viszonyítva.
2008. június végéig 19 082 db – az előző évi közel két és félszerese – fizetési könnyítésre irányuló kérelmet adtak be az adózók, 10 904 millió Ft – az előző évinél 10 %-kal nagyobb – összegre vonatkozóan. Az elsőfokú határozatok száma 12 897 db, 2,7-szerese az egy évvel korábbinak. A jogerős határozatok száma 9 612 db, melyekben 5 156 millió Ft kérelmezett tartozás tekintetében – az érintett összeg 76 %-a – került sor helyt adó döntés meghozatalára az adózók kérelme alapján.
Az adóügy helyi szolgáltatásairól
Az ügyfélszolgálatokat 2008. első félévében több mint 192 ezer ügyfél kereste fel személyesen adóügyeinek intézése céljából. Ez a szám 27 %-kal több, mint 2007. év hasonló időszakában. A növekedést elsősorban a jogszabályváltozások miatt jelentkező új feladatok okozták:
- őstermelők adószám igénylése
- áfa-nyilatkozatok benyújtása
- nem biztosított magánszemélyek bejelentkezése („potyautasok”)
Az adózók kérésére, eddig közel 29 ezer adó-, jövedelem- és illetőségigazolást adtak ki. Jelentős az ez ügyben személyesen megjelenő adózók száma, mivel a feltételek fennállása esetén most már az igazolások azonnal kiadásra kerülnek.
Az azonnali kiadás azonban az ügyfelek számának növekedésével – a kapacitási korlátok miatt – értelemszerűen a várakozási idő növekedését is eredményezte.2008. január 1-től bővült, az elektronikus úton intézhető adóügyek köre, melynek igénybevételével az adózók gyorsan, sorban állás nélkül intézhetik ügyeiket.
Elektronikus úton is benyújtható:
- adóigazolási kérelem,
- fizetési könnyítés iránti kérelem,
- bejelentési és változás bejelentési adatlapok.
Elektronikus úton lekérdezhetővé vált az adózók nyilvántartott törzsadatainak, és folyószámlájuk aktuális állapotának lekérdezése is.
Bizonyított a Contact Center
A CC-n keresztül nyújtott segítség elsősorban a nagy számban előforduló, sokakat érintő gyorsan megválaszolható kérdések kezelésére hivatott, nem feladata az egyedi, hosszas egyeztetést, több jogszabály közötti összefüggés vizsgálatát igénylő bonyolult kérdések megválaszolása.
Az első félévben az ügyfelek közel 70 ezer hívást kezdeményeztek a CC rendszerében, mely nagyjából megfelel az előző évi nagyságrendnek. 2007. évihez képest azonban – jelentősen sikerült növelni a sikeresen kezelt hívások számát ( kb. 25 %-kal).
Az igények növekedésének ellenére a megválaszolt hívások aránya 97 %-os szintre emelkedett, a bázis időszaki 78 %-kal szemben.
A bevallási határidőkhöz közeli napokon (február 15, valamint május 20 környékén) a vonalak leterheltsége kimagasló volt, de ezekben a hónapokban is 97-98 %-os kezelési arányt ért el szakterületük. Az első félévben naponta átlagosan 400 körüli hívásszámot, a bevallási időszakban átlagosan közel napi 600 hívást kezeltünk le. A Contact Center rendszerén belül lehetőség van arra is, hogy az adózók írásban tegyék fel kérdéseiket, pl. ha a vonalak terheltsége miatt nincs módjuk telefonon tájékoztatást kérni, vagy az írásbeli formát az adott kérdést illetően megfelelőbbnek ítélik. Az e-mailek leosztása az adózóra vonatkozó illetékességi szabályok betartásával valósul meg.
Ellenőrzési tapasztalatok a jövedelem-(nyereség) minimum és egyéb vizsgálatokkal kapcsolatban
A feldolgozott adatok igazolták, hogy a vállalkozások a jogalkotói szándéknak megfelelően nagyobb mértékben járultak hozzá a közterhekhez, hiszen régiónkban mind az egyéni-, mind a társas vállalkozók mindössze 1%-a nyilatkozott arról, hogy megtermelt jövedelme nem éri el az elvárt minimumot.
Több mint 13.000 egyéni vállalkozó a minimum jövedelem szerinti adó megfizetési mellett döntött, közülük több mint 5.000 azok száma, akik 2007. évben bevallásuk szerint veszteségesen gazdálkodtak.
Az egyéni vállalkozóknál elvégzett ellenőrzések tapasztalata azt mutatja, hogy többségük nem tudatosan választotta a bevallás kiegészítő nyilatkozat kitöltését a minimum jövedelem utáni adó megfizetése helyett. Gyakran siklottak át a kitöltési útmutató kódok magyarázó szövege felett, illetve a nyilatkozatukat jellemzően hibásan, hiányosan töltötték ki, esetleg több alkalommal az eladásra beszerzett áruk értéke helyett, anyagköltséggel csökkentették a vállalkozói bevételt, s így helytelenül állapították meg a jövedelem minimum összegét.
Az ellenőrzött egyéni vállalkozók jelentős része élt az önrevízió lehetőségével.
Vagyonosodási vizsgálatok: fehéren-feketén
A 2007. év hasonló időszakában befejezett 584 db vizsgálat 59,1 %-a tett megállapítást, míg 2008. első félévében a befejezett 425 db vizsgálat 72 %-a állapított meg adóhiányt. A vizsgálatok során feltárt adókülönbözet június végéig megközelíti a 2 milliárd forintot. Az egy vizsgálatra jutó nettó adókülönbözet is növekedést mutat, a 2007. évi 5,5 MFt-ról 6,2 MFt-ra emelkedett.
Az eredményesség javulásának egyik fő oka a megalapozottabb, az APEH központ által is számítástechnikai úton támogatott kiválasztás, amely lehetővé tette és teszi, hogy az adóellenőrzés hangsúlyosabban a nagy vagyonnal, jelentős kiadásokkal rendelkező magánszemélyekre irányuljon.
A személyi jövedelemadó befizetések úgy emelkedtek, hogy közben a kiutalás közel 1 milliárd forinttal csökkent, az előző év első félévéhez képest. Így a befizetések növekedése és a kiutalások csökkenése együttesen eredményezte a 3,9 milliárd forint nettó bevételi növekedést. Igaz, hogy SZJA bevétel növekedése a költségvetési szférában az országos szinttel azonos ütemben változott (+1,7 %), de az üzleti szférában régiónk esetében elért 23,5 %-kos növekedés meghaladta az országosan 18,0%-kos átlagot. Az örömteli fejlődés ellenére, régiónkban az SZJA bevételeken belül a dinamikusabb jövedelemkiáramlással rendelkező üzleti szféra részaránya csak 51,6 %-kot tesz ki, míg országos szinten eléri a 75,0 %, van még mit ledolgoznunk.
Az általános forgalmi adóból 16,9 milliárd forintnyi nettó bevétel realizálódott, ami a bázishoz képest 3,2 %-os növekedést jelent. Az összeg a befizetések (6,9 %-os) növekedése mellett, annak ellenére nőtt, hogy a visszaigénylések (9,2%-os) mértéke is növekedési pályán van.
Az igazgatóság által beszedett társadalombiztosítási járulékokból 86,5 milliárd forint bevétel képződött az első félévben, amely 2,5 milliárd forinttal több, mint az előző év azonos időszakában.Az illeték bevételek a régióban dinamikusan, az előző évi szinthez képest 23 %-kal növekedtek, ami közel egyező a 24,7 %-os országos növekedési ütemmel.
Az önadózáson kívüli bevételek, és a befizetéseket segítő fizetési könnyítések helyzetéről
2008 I. félévében hátralékkezelési és végrehajtási intézkedéseinknek köszönhetően több mint 11,5 milliárd Ft végrehajtási bevételt realizáltak, mely 24 %-kal haladja meg az előző év azonos időszakának összegét. A bevételeken belül illeték-végrehajtásból 618 millió Ft folyt be. Ez pestiesen szólva „nem semmi”. Elektronikus árverések eredményeként 32 lezárult árverésből 45 millió Ft bevétel realizálódott. A befolyt vételár és a becsérték hányadosaként számított eredményesség 2-3 szorosa a korábban elért eredményességhez viszonyítva.
Az adósokkal szemben leggyakrabban alkalmazott eszköz továbbra is az inkasszó maradt: az év első felében több mint 35 ezer azonnali beszedési megbízást adott ki igazgatóság, 45 %-kal többet, mint egy évvel korábban. A végrehajtásból befolyt bevételek több mint kétharmada származott ebből a forrásból, ez az eszköz továbbra is hatékony ütőkártyának bizonyul. Számottevően nőtt 2008 I. félévében a jövedelem-letiltások száma, melynek eredményeként 270 millió Ft, az előző évinek közel 3,5-szerese realizálódott.
Az igazgatóság szankcionálási tevékenységének eredményeként 2008. június 30-ig 1 435 millió Ft szankciós befizetés történt, mely 24 %-kal több mint, az előző év azonos időszakában. A befizetések 46 %-a (661 millió Ft) bírságból, 54 %-a (774 millió Ft) késedelmi pótlékból származott, melyek az előző év azonos időszakához viszonyítva 53, illetve 7 %-os növekedést mutatnak. A bevételeken belül – az önkéntesen befizetett bírság részarányának növekedése következtében – a bázis időszakhoz képest 36 millió Ft-tal kevesebb, 582 millió Ft folyt be végrehajtási intézkedések eredményeként.
A kiutalt szankció összege a vizsgált időszakban 57 millió Ft, mely 15 millió Ft-tal kevesebb a bázis időszaki értéknél.
A befizetések és kiutalások egyenlegeként számítható nettó szankciós befizetés 1 378 millió Ft-ot eredményezett, mely 27 %-os növekedést mutat 2007 I. félévéhez viszonyítva.
2008. június végéig 19 082 db – az előző évi közel két és félszerese – fizetési könnyítésre irányuló kérelmet adtak be az adózók, 10 904 millió Ft – az előző évinél 10 %-kal nagyobb – összegre vonatkozóan. Az elsőfokú határozatok száma 12 897 db, 2,7-szerese az egy évvel korábbinak. A jogerős határozatok száma 9 612 db, melyekben 5 156 millió Ft kérelmezett tartozás tekintetében – az érintett összeg 76 %-a – került sor helyt adó döntés meghozatalára az adózók kérelme alapján.
2008. május 21-től lehetővé vált a fizetési kedvezményi kérelmek elektronikus úton történő benyújtása: ez idáig egy adózó élt ezzel a lehetőséggel.
Az adóügy helyi szolgáltatásairól
Az ügyfélszolgálatokat 2008. első félévében több mint 192 ezer ügyfél kereste fel személyesen adóügyeinek intézése céljából. Ez a szám 27 %-kal több, mint 2007. év hasonló időszakában. A növekedést elsősorban a jogszabályváltozások miatt jelentkező új feladatok okozták:
- őstermelők adószám igénylése
- áfa-nyilatkozatok benyújtása
- nem biztosított magánszemélyek bejelentkezése („potyautasok”)
Az adózók kérésére, eddig közel 29 ezer adó-, jövedelem- és illetőségigazolást adtak ki. Jelentős az ez ügyben személyesen megjelenő adózók száma, mivel a feltételek fennállása esetén most már az igazolások azonnal kiadásra kerülnek.
Az azonnali kiadás azonban az ügyfelek számának növekedésével – a kapacitási korlátok miatt – értelemszerűen a várakozási idő növekedését is eredményezte.2008. január 1-től bővült, az elektronikus úton intézhető adóügyek köre, melynek igénybevételével az adózók gyorsan, sorban állás nélkül intézhetik ügyeiket.
Elektronikus úton is benyújtható:
- adóigazolási kérelem,
- fizetési könnyítés iránti kérelem,
- bejelentési és változás bejelentési adatlapok.
Elektronikus úton lekérdezhetővé vált az adózók nyilvántartott törzsadatainak, és folyószámlájuk aktuális állapotának lekérdezése is.
Bizonyított a Contact Center
A CC-n keresztül nyújtott segítség elsősorban a nagy számban előforduló, sokakat érintő gyorsan megválaszolható kérdések kezelésére hivatott, nem feladata az egyedi, hosszas egyeztetést, több jogszabály közötti összefüggés vizsgálatát igénylő bonyolult kérdések megválaszolása.
Az első félévben az ügyfelek közel 70 ezer hívást kezdeményeztek a CC rendszerében, mely nagyjából megfelel az előző évi nagyságrendnek. 2007. évihez képest azonban – jelentősen sikerült növelni a sikeresen kezelt hívások számát ( kb. 25 %-kal).
Az igények növekedésének ellenére a megválaszolt hívások aránya 97 %-os szintre emelkedett, a bázis időszaki 78 %-kal szemben.
A bevallási határidőkhöz közeli napokon (február 15, valamint május 20 környékén) a vonalak leterheltsége kimagasló volt, de ezekben a hónapokban is 97-98 %-os kezelési arányt ért el szakterületük. Az első félévben naponta átlagosan 400 körüli hívásszámot, a bevallási időszakban átlagosan közel napi 600 hívást kezeltünk le. A Contact Center rendszerén belül lehetőség van arra is, hogy az adózók írásban tegyék fel kérdéseiket, pl. ha a vonalak terheltsége miatt nincs módjuk telefonon tájékoztatást kérni, vagy az írásbeli formát az adott kérdést illetően megfelelőbbnek ítélik. Az e-mailek leosztása az adózóra vonatkozó illetékességi szabályok betartásával valósul meg.
Ellenőrzési tapasztalatok a jövedelem-(nyereség) minimum és egyéb vizsgálatokkal kapcsolatban
A feldolgozott adatok igazolták, hogy a vállalkozások a jogalkotói szándéknak megfelelően nagyobb mértékben járultak hozzá a közterhekhez, hiszen régiónkban mind az egyéni-, mind a társas vállalkozók mindössze 1%-a nyilatkozott arról, hogy megtermelt jövedelme nem éri el az elvárt minimumot.
Több mint 13.000 egyéni vállalkozó a minimum jövedelem szerinti adó megfizetési mellett döntött, közülük több mint 5.000 azok száma, akik 2007. évben bevallásuk szerint veszteségesen gazdálkodtak.
Az egyéni vállalkozóknál elvégzett ellenőrzések tapasztalata azt mutatja, hogy többségük nem tudatosan választotta a bevallás kiegészítő nyilatkozat kitöltését a minimum jövedelem utáni adó megfizetése helyett. Gyakran siklottak át a kitöltési útmutató kódok magyarázó szövege felett, illetve a nyilatkozatukat jellemzően hibásan, hiányosan töltötték ki, esetleg több alkalommal az eladásra beszerzett áruk értéke helyett, anyagköltséggel csökkentették a vállalkozói bevételt, s így helytelenül állapították meg a jövedelem minimum összegét.
Az ellenőrzött egyéni vállalkozók jelentős része élt az önrevízió lehetőségével.
Vagyonosodási vizsgálatok: fehéren-feketén
A 2007. év hasonló időszakában befejezett 584 db vizsgálat 59,1 %-a tett megállapítást, míg 2008. első félévében a befejezett 425 db vizsgálat 72 %-a állapított meg adóhiányt. A vizsgálatok során feltárt adókülönbözet június végéig megközelíti a 2 milliárd forintot. Az egy vizsgálatra jutó nettó adókülönbözet is növekedést mutat, a 2007. évi 5,5 MFt-ról 6,2 MFt-ra emelkedett.
Az eredményesség javulásának egyik fő oka a megalapozottabb, az APEH központ által is számítástechnikai úton támogatott kiválasztás, amely lehetővé tette és teszi, hogy az adóellenőrzés hangsúlyosabban a nagy vagyonnal, jelentős kiadásokkal rendelkező magánszemélyekre irányuljon.