Az Olümpiában - Ino Menegaki görög színésznő segítségével - fellobbanó fáklya egy hét alatt 2900 kilométert tesz meg Görögországban, míg megérkezik az athéni olimpiai stadionba. A történelem legnagyobb múlttal rendelkező versengésének jelképét elsőként a hellének angol felmenőkkel rendelkező úszója, Szpirosz Dzsanniotisz veheti kézbe.
A láng jövő csütörtökön kerül "angol kézbe", majd brit körútját követően a július 27-i megnyitón lobban fel újra a londoni olimpiai arénában.Érdekesség, hogy a fáklyát a hazai és a nemzetközi olimpiai mozgalom elkötelezett támogatójának, a Samsungnak a jóvoltából a nyári játékok történetében immáron harmadszor magyarok is vihetik. Korábban olyan hírességek vehették kézbe a jelképet, mint Miklósa Erika, Halász Judit, Egerszegi Krisztina vagy Barabás Éva. Idén a hétköznapi hősök mellett Erőss Zsolt hegymászót, Kassai Viktor futballbírót és Vadon János műsorvezetőt éri ez a megtiszteltetés.
A Földkerekség legősibb vetélkedőjét Kr.e. 776-ban Zeusz tiszteletére rendezték meg először. Az eseményre aztán négy évente került sor - mindig telihold idején, augusztusban -, mígnem 393-ban I. Theodosius római császár betiltotta. Az ötkarikás játékokat 1894-től hívták ismét életre, innentől számítódik az újkori olimpia kezdete.További érdekesség, hogy London az egyetlen város, amely - 1908 és 1948 után - harmadszor is otthont adhat a nyári játékoknak.
MTI
A láng jövő csütörtökön kerül "angol kézbe", majd brit körútját követően a július 27-i megnyitón lobban fel újra a londoni olimpiai arénában.Érdekesség, hogy a fáklyát a hazai és a nemzetközi olimpiai mozgalom elkötelezett támogatójának, a Samsungnak a jóvoltából a nyári játékok történetében immáron harmadszor magyarok is vihetik. Korábban olyan hírességek vehették kézbe a jelképet, mint Miklósa Erika, Halász Judit, Egerszegi Krisztina vagy Barabás Éva. Idén a hétköznapi hősök mellett Erőss Zsolt hegymászót, Kassai Viktor futballbírót és Vadon János műsorvezetőt éri ez a megtiszteltetés.
A Földkerekség legősibb vetélkedőjét Kr.e. 776-ban Zeusz tiszteletére rendezték meg először. Az eseményre aztán négy évente került sor - mindig telihold idején, augusztusban -, mígnem 393-ban I. Theodosius római császár betiltotta. Az ötkarikás játékokat 1894-től hívták ismét életre, innentől számítódik az újkori olimpia kezdete.További érdekesség, hogy London az egyetlen város, amely - 1908 és 1948 után - harmadszor is otthont adhat a nyári játékoknak.
MTI