Pusztai Tamás múzeumigazgató köszöntőjében egyebek mellett a múzeumok feladatára, lehetőségeire utalt a múlt hiteles bemutatása, a tárgyi emlékek az adott korszak megismertetése terén, s vázolta azokat a munkafolyamatokat, amelyek a helytörténeti kiállítás létrehozása, előkészítése érdekében zajlottak, zajlanak. Szólt a több száz éves, papszeri kiállító épület rossz állapotáról is, amely jelentős felújításra szorul, ehhez pályázati forrásokat is igénybe szeretnének venni. Preview Image
A tárlatot Kákóczki András, a polgármesteri hivatal kulturális osztályvezetője nyitotta meg, aki egyebek mellett elmondta: a helytörténeti kiállítás legfőbb célja, hogy azok, akik itt élnek és azok, akik ide érkeznek, megismerjék a város hiteles krónikáját. Fényképeken, rajzokon, visszaemlékezéseken, írásos és tárgyi emlékeken keresztül. Mint az osztályvezető fogalmazott, egy települést nem csupán az ott található épületek, intézmények jellemezik, hanem az ott élő emberek közössége, szellemisége is. - Fontos, hogy ismerjük annak a városnak, annak a közösségnek a történetét, amelyben élünk. Így kötődhetünk igazán a településünkhöz, régiónkhoz, és lakóhelyünkön keresztül az országunkhoz is – fogalmazott az osztályvezető.
Miskolcon öt évvel ezelőtt szűnt meg a több mint húsz éven át működő helytörténeti tárlat, azóta nincs ilyen kiállítás a városban. A tervezett új várostörténeti kiállítás - hogyan lett egy kis településből mezőváros, majd törvényhatósági jogú város, később pedig az ország egyik legnagyobb települése - tervezett koncepcióját és a tárlat egységeit szakmuzeológusok mutatták be a délelőtt folyamán.
Gyulai Éva a topográfia, városkép változásait szemléltető részlegről, Spóner Péter a városigazgatás, igazságszolgáltatás, Békési Gábor pedig a helyi művelődés, kultúra, sport történetének tervezett bemutatásáról tartott előadást.
Preview Image
Mint elhangzott, a tervezett kiállítás legfőbb szempontja, hogy igazodjon az oktatás, a tanulást segítő ismeretterjesztés szempontjaihoz. Interaktív módon, a korszerű – és népszerű - szemléltetés eszközeivel.
Bemutatják Miskolc infrastruktúrájának, vízrajzának, természeti- és épített örökségének változásait, a közigazgatás, városigazgatás változásait, fejlődését, a demográfiai, etnikai viszonyok alakulását. A művelődéstörténeti rész hét „fejezetre” tagolódik majd, a kiállítási tér központjában egy jelképes, szemléltető tanteremmel. A témakörök között szerepel a képzőművészet, a színháztörténet, a mozi-történet, a sport-történet, az irodalom-, sajtó- és nyomdatörténet is.
Szepesi S.