A szomszédos dombon gyülekeztek a hatósági emberek, hogy nehogy idő előtt híre menjen a telepen érkezésüknek. Kovács László Csaba, a közterület-felügyeleti és rendészeti osztály vezetője tartott eligazítást. Elmondta, hogy az akció keretében három fő témát ellenőriznek, ezek a lakosok bejelentési kötelezettségének a teljesítése, a szemétszállítási szerződések megléte (beleértve az udvarok esetleges szemetességét, valamint az illegális szemétlerakások feltárása) és az állattartási rendelet betartásának a vizsgálata, ezen belül is első sorban az ebtartás vizsgálata. A terep adottságaihoz igazodva lovas mezőőrök is részt vesznek az akcióban. Tekintettel a terület kiterjedésére, mindenütt nem lehetnek jelen egyszerre a rendőrök, amennyiben szükség van a segítségükre, például valaki megtagadja az adatszolgáltatást, a diszpécseren keresztül riaszthatják őket. Amennyiben áramlopást észlelnek, ugyancsak hívják a rendőröket.
– Négyen jöttünk polgárőrök, olyanok, akiknek van helyismerete, szót tudnak érteni az itteni lakossággal. Rendszeresen részt veszünk egy-egy terület összehangolt ellenőrzésében. Teljes mellszélességgel támogatjuk a közbiztonságot, közrendet javító önkormányzati program mellett – indokolta jelenlétüket Cseh László, a megyei polgárőr szövetség alelnöke.
– Nagyon fontosnak tartom az összehangolt ellenőrzéseket. Ezeknek mindig meg van a maguk eredménye. A lényeg, hogy folyamatosan és meglepetésszerűen hajtsák végre a hatóságok – jelentette ki az eligazításon részt vevő Kovács Józsefné Budai Mária, a térség önkormányzati képviselője, miután a környék problémáiról egyeztetett Kovács László Csabával. A hatóságok jelenléte, aktív fellépése riasztó hatással lehet a környéken tanyát vert bűnöző életmódot folytató személyekre.
Az ellenőrzések beindulása óta egyébként már harmadszor vonták ellenőrzés alá a Bábonyibércet… A hatóságok megjelenésének pillanatok alatt híre ment a telepen. A felnőttek behúzódtak a házakba, a purgyék maradtak csak kint a murvás úton. Nagy esemény volt számukra a lovak látványa, szaladgáltak is körülöttük, még meg nem unták.
Romos, lepusztult épületek, elvadult udvarok, szemét… A közállapotokat pedig egy párbeszéd jelzi. A közterület-felügyelő elkérte a portán tartózkodó férfi lakcímnyilvántartó kártyáját, amelyről kiderült, hogy nem ott lakik, ahol tartózkodik. A férfi nem jött zavarba, hanem elmagyarázta, hogy a tulajdonos – aki nem lakik ott – megkérte vigyázzon a házra szét ne lopják a bűnöző elemek. Minden héten jön kétszer, háromszor ellenőrizni a rendet. A közteres megjegyezte: milyen véletlen, hogy itt találja minden ellenőrzéskor…
– Itt is fog! Jövő héten is, jövő hónapban is, ha megérem jövőre is! – vágta rá morcosan a férfi, majd hozzátette: ha itt laknék be lennék jelentkezve! Igen ám, de közben a házból kijött egy nő is, aki természetesen ugyancsak nem lakott ott. Ment a huzavona a két fél közt. A férfi sértődötten végső érvként a következőt vágta a közterületesek fejéhez: azért vagyok itt, hogy ne törjék fel a lakást a cigányok. Történik itt sok minden, csak akkor maguk nincsenek itt! Ilyen az élet a telepen… Egy pozitívumról is be tudunk számolni. Télen az egyik háznál áramlopás nyomaira bukkantak az ÉMÁSZ emberei, amit meg is szüntettek. Most az épület üresen áll, igaz lakói lakhatatlan állapotban hagyták hátra.
A telep szomszédságában, a Bábonyibérc alsó soron már aszfaltozott az út, rendezettek a házak, azonban köztük éktelenkedik egy rom, amelynek a homlokzatát már csak a szentlélek tartja.
– Nézzék meg, tiszta életveszély! A gyerekek itt bicikliznek, görkoriznak állandóan. Ha kidől a fal és agyonüt valakit, ki vállalja a felelősséget? – fakadt ki Hámori Lászlóné, miközben mutatta a falon tátongó óriási réseket. Az épület hátsó traktusa pedig már összedőlt… Elmondása szerint a terület a MIK-é, amelyre felhúzták az épületet. Van bejelentkezett lakó, de vidéken él és nem törődik vele. Három éve ilyen elhanyagolt állapotban van. Járják a hatóságokat, de semmi eredményt nem sikerült elérniük. Kínjukban már kibérelnék, de nem adják… A közmondással élve: rossz szomszédság török átok. Márpedig ebből, mint a példa is mutatja akad ezen a környéken.
Cs. L.
– Négyen jöttünk polgárőrök, olyanok, akiknek van helyismerete, szót tudnak érteni az itteni lakossággal. Rendszeresen részt veszünk egy-egy terület összehangolt ellenőrzésében. Teljes mellszélességgel támogatjuk a közbiztonságot, közrendet javító önkormányzati program mellett – indokolta jelenlétüket Cseh László, a megyei polgárőr szövetség alelnöke.
– Nagyon fontosnak tartom az összehangolt ellenőrzéseket. Ezeknek mindig meg van a maguk eredménye. A lényeg, hogy folyamatosan és meglepetésszerűen hajtsák végre a hatóságok – jelentette ki az eligazításon részt vevő Kovács Józsefné Budai Mária, a térség önkormányzati képviselője, miután a környék problémáiról egyeztetett Kovács László Csabával. A hatóságok jelenléte, aktív fellépése riasztó hatással lehet a környéken tanyát vert bűnöző életmódot folytató személyekre.
Az ellenőrzések beindulása óta egyébként már harmadszor vonták ellenőrzés alá a Bábonyibércet… A hatóságok megjelenésének pillanatok alatt híre ment a telepen. A felnőttek behúzódtak a házakba, a purgyék maradtak csak kint a murvás úton. Nagy esemény volt számukra a lovak látványa, szaladgáltak is körülöttük, még meg nem unták.
Romos, lepusztult épületek, elvadult udvarok, szemét… A közállapotokat pedig egy párbeszéd jelzi. A közterület-felügyelő elkérte a portán tartózkodó férfi lakcímnyilvántartó kártyáját, amelyről kiderült, hogy nem ott lakik, ahol tartózkodik. A férfi nem jött zavarba, hanem elmagyarázta, hogy a tulajdonos – aki nem lakik ott – megkérte vigyázzon a házra szét ne lopják a bűnöző elemek. Minden héten jön kétszer, háromszor ellenőrizni a rendet. A közteres megjegyezte: milyen véletlen, hogy itt találja minden ellenőrzéskor…
– Itt is fog! Jövő héten is, jövő hónapban is, ha megérem jövőre is! – vágta rá morcosan a férfi, majd hozzátette: ha itt laknék be lennék jelentkezve! Igen ám, de közben a házból kijött egy nő is, aki természetesen ugyancsak nem lakott ott. Ment a huzavona a két fél közt. A férfi sértődötten végső érvként a következőt vágta a közterületesek fejéhez: azért vagyok itt, hogy ne törjék fel a lakást a cigányok. Történik itt sok minden, csak akkor maguk nincsenek itt! Ilyen az élet a telepen… Egy pozitívumról is be tudunk számolni. Télen az egyik háznál áramlopás nyomaira bukkantak az ÉMÁSZ emberei, amit meg is szüntettek. Most az épület üresen áll, igaz lakói lakhatatlan állapotban hagyták hátra.
A telep szomszédságában, a Bábonyibérc alsó soron már aszfaltozott az út, rendezettek a házak, azonban köztük éktelenkedik egy rom, amelynek a homlokzatát már csak a szentlélek tartja.
– Nézzék meg, tiszta életveszély! A gyerekek itt bicikliznek, görkoriznak állandóan. Ha kidől a fal és agyonüt valakit, ki vállalja a felelősséget? – fakadt ki Hámori Lászlóné, miközben mutatta a falon tátongó óriási réseket. Az épület hátsó traktusa pedig már összedőlt… Elmondása szerint a terület a MIK-é, amelyre felhúzták az épületet. Van bejelentkezett lakó, de vidéken él és nem törődik vele. Három éve ilyen elhanyagolt állapotban van. Járják a hatóságokat, de semmi eredményt nem sikerült elérniük. Kínjukban már kibérelnék, de nem adják… A közmondással élve: rossz szomszédság török átok. Márpedig ebből, mint a példa is mutatja akad ezen a környéken.
Cs. L.