– Fontosnak tartom kiemelni, hogy a polgári védelmi szolgálatot nem a 2012. január 1-jén bevezetett új katasztrófavédelmi törvény vezette be a köztudatba, az csupán egységes keretbe foglalta a korábbi, szétaprózott szabályozást – kezdte az elején Rinyu Zsuzsanna tű. hadnagy, megyei katasztrófavédelmi szóvivő. – A polgári védelmi szolgálatot, valamint annak járulékos állampolgári kötelezettségeit, így például az adatszolgáltatási kötelezettséget már az 1996. évi polgári védelmi törvény is előírta, gyakorlatilag a jelenlegivel megegyező tartalommal.
Ahogy az sem új szabályozás, hogy a településeken a polgármester irányítja és szervezi a veszélyhelyzetekre való felkészülés és a védekezés feladatait, és felel a polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési polgári védelmi szervezet megalakításáért. Ennek érdekében a polgármester adatszolgáltatásra szólíthatja fel a nagykorú magyar állampolgárokat, hogy a település biztonságát garantáló polgári védelmi szervezeteket azokkal a személyekkel töltsék fel, akik valóban képesek a település biztonságáért tenni.
– Várható ilyen jellegű adatgyűjtés a megyében?
– A polgári védelmi szervezetek megalakítása Borsod megyében soha nem okozott problémát, hiszen az itt élők mindannyian tudják, hogy veszélyekkel teli országrészben élnek és nem kérdés, hogy saját otthonuk, környezetük, településük megvédése érdekében részt vesznek-e a védekezésben. Azt hiszem, akinek az otthonát egyszer is elmosta az árvíz, vagy tette tönkre egy élet munkáját valamilyen természeti katasztrófa, annak meg sem fordul a fejében, hogyan tudna kibúvót szerezni a jogszabályi kötelezettség alól. Talán ez is „borsodi” sajátosság, ahogyan az is, hogy a 2010. évi árvíz óta önkéntesek százai fordulnak hozzánk azzal: ha baj van, jönnek és segítenek.
Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem elegendő, ha csak az önkéntesekre számítunk, miért van szükség a köteles polgári védelmi szervezetekre is. Ennek megértése sem bonyolult, ha visszaemlékezünk 2010-re. Nem a tenni akarással, a lakosság hozzáállásával volt probléma, rengetegen jöttek és ragadtak lapátot, csak sokszor a segíteni szándékozók ereje is véges volt, ezért fordulhatott elő, hogy nappal tömegek dolgoztak a gátakon, de estére elfogytak az emberek. Annak érdekében, hogy egy esetlegesen szükségessé váló védekezés esetén a települési erők tervezhetően, folyamatosan és a feladat elvégzéséhez szükséges létszámban mindig rendelkezésre álljanak, a polgármester elsősorban a kötelezettekre számíthat, akik az utasításainak megfelelően hajtják végre a feladatokat.
– Mekkora a létszám a megyében, Miskolcon?
– Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a polgári védelmi szervezetek feltöltöttsége megfelelő, jelenleg a megye 358 településén – a népességszám és a veszélyeztetettség függvényében előírt létszámoknak megfelelően – 11 744 főt osztottak be határozattal polgári védelmi szolgálatra. A legnagyobb létszámú polgári védelmi szervezetet Miskolcon alakították meg 874 fővel, Kazincbarcikán több mint 300, Alsózsolcán, Edelényben, Mezőkövesden, Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen és Tiszaújvárosban pedig 200 több mint lakost számlálnak a települési polgári védelmi szervezetek.
Természetesen a kisebb falvakban, községekben a létszám is nagyságrendekkel alacsonyabb, a megye 96 településén a polgári védelmi szervezetek létszáma a 10 főt sem éri el. A nyilvántartást folyamatosan aktualizálják az önkormányzatok, ha a kötelezett személy eléri a törvényben rögzített felső korhatárt, vagy kéri mentességét a jogszabályban felsorolt esetek valamelyikére hivatkozva, kikerül a kötelezettség hatálya alól. Ezeknek a személyeknek a pótlásáról gondoskodni kell az előírt létszám megtartása érdekében, ebben az esetben előfordulhat, hogy adatszolgáltatásra szóló felhívást kapnak az állampolgárok, de nem kell attól tartani, hogy a polgármesterek tömegesen postáznak majd felhívó leveleket.
S. P.
Ahogy az sem új szabályozás, hogy a településeken a polgármester irányítja és szervezi a veszélyhelyzetekre való felkészülés és a védekezés feladatait, és felel a polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési polgári védelmi szervezet megalakításáért. Ennek érdekében a polgármester adatszolgáltatásra szólíthatja fel a nagykorú magyar állampolgárokat, hogy a település biztonságát garantáló polgári védelmi szervezeteket azokkal a személyekkel töltsék fel, akik valóban képesek a település biztonságáért tenni.
– Várható ilyen jellegű adatgyűjtés a megyében?
– A polgári védelmi szervezetek megalakítása Borsod megyében soha nem okozott problémát, hiszen az itt élők mindannyian tudják, hogy veszélyekkel teli országrészben élnek és nem kérdés, hogy saját otthonuk, környezetük, településük megvédése érdekében részt vesznek-e a védekezésben. Azt hiszem, akinek az otthonát egyszer is elmosta az árvíz, vagy tette tönkre egy élet munkáját valamilyen természeti katasztrófa, annak meg sem fordul a fejében, hogyan tudna kibúvót szerezni a jogszabályi kötelezettség alól. Talán ez is „borsodi” sajátosság, ahogyan az is, hogy a 2010. évi árvíz óta önkéntesek százai fordulnak hozzánk azzal: ha baj van, jönnek és segítenek.
Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem elegendő, ha csak az önkéntesekre számítunk, miért van szükség a köteles polgári védelmi szervezetekre is. Ennek megértése sem bonyolult, ha visszaemlékezünk 2010-re. Nem a tenni akarással, a lakosság hozzáállásával volt probléma, rengetegen jöttek és ragadtak lapátot, csak sokszor a segíteni szándékozók ereje is véges volt, ezért fordulhatott elő, hogy nappal tömegek dolgoztak a gátakon, de estére elfogytak az emberek. Annak érdekében, hogy egy esetlegesen szükségessé váló védekezés esetén a települési erők tervezhetően, folyamatosan és a feladat elvégzéséhez szükséges létszámban mindig rendelkezésre álljanak, a polgármester elsősorban a kötelezettekre számíthat, akik az utasításainak megfelelően hajtják végre a feladatokat.
– Mekkora a létszám a megyében, Miskolcon?
– Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a polgári védelmi szervezetek feltöltöttsége megfelelő, jelenleg a megye 358 településén – a népességszám és a veszélyeztetettség függvényében előírt létszámoknak megfelelően – 11 744 főt osztottak be határozattal polgári védelmi szolgálatra. A legnagyobb létszámú polgári védelmi szervezetet Miskolcon alakították meg 874 fővel, Kazincbarcikán több mint 300, Alsózsolcán, Edelényben, Mezőkövesden, Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen és Tiszaújvárosban pedig 200 több mint lakost számlálnak a települési polgári védelmi szervezetek.
Természetesen a kisebb falvakban, községekben a létszám is nagyságrendekkel alacsonyabb, a megye 96 településén a polgári védelmi szervezetek létszáma a 10 főt sem éri el. A nyilvántartást folyamatosan aktualizálják az önkormányzatok, ha a kötelezett személy eléri a törvényben rögzített felső korhatárt, vagy kéri mentességét a jogszabályban felsorolt esetek valamelyikére hivatkozva, kikerül a kötelezettség hatálya alól. Ezeknek a személyeknek a pótlásáról gondoskodni kell az előírt létszám megtartása érdekében, ebben az esetben előfordulhat, hogy adatszolgáltatásra szóló felhívást kapnak az állampolgárok, de nem kell attól tartani, hogy a polgármesterek tömegesen postáznak majd felhívó leveleket.
S. P.