Január elején ismét nőtt a légszennyezettség a magas szállópor-koncentráció miatt. Szakértők szerint a fűtési szezonban a helytelen lakossági tüzelés és az autók károsanyag-kibocsátása is a felelős a levegő magas szállóportartalmáért.
Még 2018 júniusában Ómassa környékén, egyetlen éjszaka alatt 170 milliméter csapadék hullott, ami több volt, mint az ottani éves csapadékmennyiség negyede. Idén június végén pedig Miskolcra zúdult özönvízszerű eső. Órákon át esett, kerteket, több helyen pincéket öntött el az eső. Mindkét alkalommal óriási károk keletkeztek. Augusztus második hétvégéje ugyanakkor az idei nyár egyik legmelegebb napja volt.
Csak néhány példa a szélsőségekre. A meteorológiai adatok szerint 1901 óta 2019 volt a legmelegebb év Magyarországon. 20 éve Magyarország túlnyomó részén az átlagos évi középhőmérséklet 10-11 Celsius fok között volt – 2019-ben már meghaladta a 12 fokot. Erdődiné Molnár Zsófia, az Országos Meteorológiai Szolgálat Észak-magyarországi Regionális Központjának meteorológusa érdeklődésünkre elmondta, a 2019-es év középhőmérséklete az 1981-2010. közötti átlagtól 1,8 fokkal tér el. Ennyivel volt melegebb térségünkben. Leginkább a nyár és az ősz volt melegebb tavaly.
Az elmúlt évtizedekben a heves esőzések és a hőhullámok az egész országban gyakorivá váltak. Mika János éghajlatkutató, az Eszterházy Károly Egyetem egyetemi tanárától megtudtuk: a földi éghajlat mintegy 1 fokkal melegebb, mint a múlt század végén volt.
– Hazánkban a hőmérséklet 30 százalékkal gyorsabban melegszik az átlagnál. A változás oka minden bizonnyal az emberi tevékenység, konkrétan az üvegházhatású gázok kibocsátása – tette hozzá.
A globális felmelegedés megelőzésért az ENSZ 1992-ben hitelesített egy megállapodást, amit a 2015-ös párizsi klímacsúcson Magyarország is elfogadott. Azt vállalták, hogy a globális felmelegedés mértékét 2 Celsius fok alatt tartják. A Magyar Országgyűlés ezt 1995-ben törvénybe foglalta, és a helyi önkormányzatoknak ehhez igazodniuk kell.
A csütörtöki közgyűlésen Hegedűs Andrea és Borkuti László javaslatot tesz arra, hogy a miskolci önkormányzat kiemelten foglalkozzon a klímaváltozás hatásaira való felkészüléssel. Hegedűs Andrea (Velünk a Város) önkormányzati képviselő ismertette: az indítvány arról szól, hogy a közgyűlés állapítsa meg a környezeti és éghajlati vészhelyzetet és konkrét intézkedést tegyen a hatáskörén belül a veszély elhárítása érdekében. Valamint a polgármester terjesszen elő egy döntéstervezetet az említett káros hatások mérséklése érdekében.
Azt is szeretnék a képviselők, hogy az önkormányzati tulajdonú épületek és a lakóépületek fűtéskorszerűsítésére, hőszigetelésére is tegyen javaslatot a polgármester, és ez vonatkozzon az önkormányzat cégeire is. Megoldás lehetne továbbá a károsanyagot kibocsátó gépkocsik cseréje, uniós források felkutatása. Azt is kérik a képviselők, hogy a polgármester évenként jelentést tegyen a közgyűlés felé, és ha szükséges, javasolja a döntések módosítását.
Az előterjesztéshez a miskolci Fidesz-KDNP képviselője, Nagy Ákos módosító indítványt nyújtott be. Ebben azt javasolja a frakció, hogy hozzák létre a Miskolci Klímavédelmi Alapot. Ez azt szolgálná, hogy az önkormányzat hozzá tudjon járulni a társasházak energetikai felújításával kapcsolatos költségekhez. Az Alap keretösszegét 200 millió forintban javasolják meghatározni.
