Augusztus 20-a Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és államalapító Szent István király emlékére. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik – Magyarország fővédőszentjének tiszteletére tartott – főünnepe. A nap az új kenyér ünnepe is.
Kevés népszokás fűződik ehhez a naphoz, csupán néhányat jegyeztek fel a krónikák. Egyes vidékeken ekkor rendezték meg az aratási felvonulást. Galgamácsán például néhány leány vitte a kalászokból font koszorút, őket követte lovaskocsin a „maradék”. A templomhoz vonultak, ahol imával adtak hálát, hogy az aratási munkákat sikeresen befejezték.
A református közösségben a legszegényebb családnak nagy kenyeret sütöttek, amelyhez a lisztet házról házra gyűjtötték össze.
A Felvidék magyar lakta területein ünnepi istentisztelettel, kenyérszenteléssel, kirakodóvásárral ünnepelnek, Erdélyben őrtüzek gyújtásával, kulturális programokkal, néptánctalálkozóval és ökumenikus zarándoklattal tisztelegnek az államalapítás előtt.
A néphagyomány szerint István napkor a szép idő jó gyümölcstermést jelez. A Tiszaháton úgy tartják, hogy István napkor mennek el a gólyák, Medvesalján, Péterfalván pedig a nap a málna szedésének ideje.
