Kedden nyitották meg megyénk legnagyobb múzeumának új tárlatát, ami így, a halottak napjához közeledve aktuális és érdekes témát mutat be az érdeklődőknek: a népi kultúra és a vallásosság viszonyát.
A magyar népéletben évszázadok óta meghatározó szerepe van a hitnek és a vallásnak, ami nem más, mint egy felsőbb teremtő erő létében való bizonyosság, s az ehhez való viszonyulás. A népi vallásosság a tételes vallási tanok népi gyakorlatban való megnyilvánulásait jelenti. A vallásosság az emberek életében lépten-nyomon megmutatkozik. A megnyilatkozási formák nagy mértékben függtek és függnek az egyén, a család felekezeti hovatartozásától, annak ellenére, hogy nem a tételes vallási tanokról, hanem az azok mellett élő úgynevezett paraliturgikus cselekedetekről, kultuszokról van szó. Nincs az életnek olyan szegmense, ahol ne találkoznánk a népi vallásossággal, legyen az ünnep, vagy a hétköznapok mindennapi gyakorlata.
Tetten érhető a tárgyi kultúra minden területén, a szokásokban, az emberek egymáshoz és a munkához való viszonyában. Népi vallásosság című időszaki kiállításunk a Herman Ottó Múzeum (elsősorban, de nem kizárólag) néprajzi gyűjteményéből mutat be a témába illő tárgyakat. A kiállítással hosszabb időre és folyamatosan megújuló formában terveznek.
A nyitáskor – halottak napja ünnepére készülődve – a halottkultuszra és temetői kultuszra fókuszál a tárlat, felhasználva ehhez az intézmény egykori kollégájának, Kunt Ernőnek a művészi értékű temetőfotóit is. A kiállítást dr. Kotics József antropológus, néprajzkutató nyitotta meg.
