Az Anima vonósnégyes 2000 decemberében alakult meg, első koncertjüket 2001 januárjában adták, idén tehát már húszéves az együttes. – Fontos a név, mert a latin szó lelket jelent – mondta el Soós Gábor művészeti vezető. – Egész eddigi pályafutásunk során arra koncentráltunk, hogy az előadó és a közönség mindig egymás lelkére hasson.
Húsz évvel ezelőtt nem működött Miskolcon állandó vonós kvartett, az ezt megelőző Gál-vonósnégyes 1986-ban szűnt meg, tizennégy éves sikeres zenélése után.
Az Anima vonósnégyes már koncertezett Svájcban, Olaszországban, Szlovákiában, sőt Mauritiuson is. Évente sok hangversenyt adnak hátrányos helyzetű térségek iskoláiban, óvodáiban. Koncertjeiken – a korral lépést tartva – multimédiás eszközöket is bevetnek.
2011 januárjában felléptek a brüsszeli Magyar Kulturális Intézetben, a Bartók Plusz Operafesztivál bemutatkozása alkalmából rendezett kiállításon. 2013. május 11-én, Miskolc város ünnepén Reményi Ede zenei díjat kaptak az igényes komolyzene terjesztéséért és az ifjúság neveléséért. A vonósnégyes elismertségét jelzi az is, hogy Kerek Gábor zeneszerző darabot írt számukra.
Soós Gábor elmondta, ketten már a kezdetektől vannak az együttesben. – Krajnik Ágoston brácsán játszik, én pedig elsőhegedűse vagyok a csapatnak. Mintegy tíz éve van velünk Vitányi Csaba második hegedűsként, fiatal csellistánk pedig Blaskovics Bence, ő két éve zenél velünk – sorolta.
A művészeti vezető hozzátette, fontos nekik, hogy mindkét arcukat egyensúlyban mutassák meg a közönségnek. – Van egy olyan oldalunk, amikor komoly darabokat játszunk és van, amikor olyan közismert dallamokat választunk, amik mellé adalékként egy pár perces ismeretterjesztő előadást is tartunk. Mostani koncertünk azért lesz különleges, mert olyan, ismert és rövid dallamokból álló repetroárral készülünk, aminek zenei elemei között vicces történetekkel elevenítjük fel az elmúlt húsz évet, ellentétben az eddigi évfordulós impozáns és nehéz darabokat tartalmazó műsorainkkal – mondta.
Soós Gábor szerint ezek a könnyedebb hangversenyek azért jók, mert közelebb viszik a klasszikus zenét a közönséghez. – Emberből vagyunk mi is, a zene, amit képviselünk pedig nem valami véresen komoly dolog. Egyet veszünk nagyon komolyan ilyenkor: az előadás minőségét – mondta a vezető, aki hozzátette, a könnyed hangnemmel próbáltak meg egy olyan bázist felépíteni, ami a későbbiekben is közönsége marad a klasszikus zenei hangversenyeknek.
