A mindenszentek napja november 1-jén van. A megemlékezés napjaként először a VIII. században, 741-ben ünnepelték meg. A római katolikus egyház saját ünnepe, ami a történelem folyamán összekapcsolódott az ősszel tartott ősi kelta Samhain pogány ünneppel, ami az újév, valamint a tél és a sötétség kezdetét jelentette. Úgy hitték, az év során elhunyt lelkek ezen az éjjelen vándorolnak át a holtak birodalmába, így az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat. A keresztény közösségek a hetedik századtól kezdődően egyes helyeken elkezdtek ünnepet tartani az elhunyt valamennyi katolikus szent tiszteletére.
A hagyomány szerint VI. Leó bizánci császár terjesztette ki az ünnep hatályát a vértanúkról minden szentre, miután templomot emeltetett szent életű felesége emlékére.
Míg a mindenszentek ünnepe a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a reformátusoknál nem egyházi ünnep. Szokásaik, a gyertyagyújtás és a sírgondozás új keletű és katolikus hatásra alakult ki.
Magyarországon 2000-től újra munkaszüneti nap. Ezen a napon a családok felkeresik elhunytjaik sírját, amit virágokkal és koszorúkkal díszítenek. Ez a szokás a 19. század elejétől terjedt el német katolikus hatásra, és nemcsak a katolikusok, hanem a protestánsok, valamint a nem hívők is átvették. Mivel a krizantém fehér és színes változatai épp ilyenkor nyílnak, Magyarországon leginkább ez a virág az, amivel díszítenek. A sírokra tett gyertya fénye az örök világosságot jelképezi. A népi hiedelem szerint az hal meg előbb a családban, akinek a gyertyája előbb elalszik.
Az angolszász országokban a mindenszentek napját megelőző este, október 31. a halloween ünnep.
A mindenszentek napja nem tévesztendő össze a halottak napjával, ami november 2-án van. Ez a keresztény ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért van. Estéjén sok helyen hosszan, akár 1-2 órán át is szólnak a harangok a halottak emlékezetére.
A holtak tiszteletének szánt, róluk megemlékező ünnep már az ókori Rómában is létezett feralia néven. Február 22-én minden római család megülte a caristiát, a kölcsönös szeretet ünnepét, s egymást megajándékozva, vidámsággal oldották föl a feralia komorságát.
Az egyházban először 998-ban ünnepelték önálló ünnepként a Halottak napját. Szent Odiló clunyi bencés apát kezdeményezése volt, hogy a mindenszentek napja után, amely az üdvözült lelkekre emlékezik, emlékezzenek meg valamennyi elhunyt hívőről is.
