Arról, hogy miért kértek fel két, a város kultikus dombjához szorosan kötődő miskolci polgárt hegygazdának, és tulajdonképpen mi is ez a pozíció, korábban már írtunk. Rövid ismétlés: koordinátori feladatokat látnak el, közvetítik a pincetulajdonosok és a történelmi Avason tevékenykedő civilszervezetek igényeit a városháza felé.
Úgy tűnik, a város lakóit sem hagyja hidegen a közel 800 pincét rejtő történelmi Avas sorsa: többen keresték már meg Magyar László és Jacsó Pál hegygazdákat problémáikkal, elképzeléseikkel. Sokan vettették fel szemét kérdését például.
- A nagyavasra jellemző szemét és elhanyagolt ingatlanok kérdése, az ottani ingatlanok tulajdonosainak felkutatása, szankcionálásuk kérdése az egyik fontos feladat - fogalmazott Magyar László.
Elmondták, hogy sokan szórják ki a gondozatlan telkekre a szemetüket. A hatóságok büntetni csak a tulajdonost tudják - aki gyakran csak az érkező levélből tudja meg, hogy tarthatatlan állapotok uralkodnak a telkén.
- Nem a hivatali szemléletre van szükség, hanem gazdaszemléletre – a hatóságok részéről is - jegyezte meg Jacsó Pál. - Első körben ne a szigorú hangvételű levél menjen ki. Fontos ugyanis felhívni a tulajdonosok figyelmét is: ha valaki 20 éve nem jár ki a telkére, azzal a többieket is károsítja - ezt kell megértetni velük, de nem csekkhalmokkal - első ízben.
A szombati Avasi Kvaterkán lehetett beszélgetni a hegygazdákkal is, akik a Bortanyán várták a kérdezőket, hozzászólókat.
Előkerült a méltán híres betyárpohár (erről az eget rengető sztoriról később bővebben is írunk), valamint felmerült, hogy, bár avasi pincesor a miskolci értéktár részét képezi 2016 óta, de – erényeit tekintve – a megyei értéktárban is helye lenne. A közművelődés és a pincesorok kapcsolatáról szintén szó esett, valamint annak lehetőségeiről, miképp lehet a területet jobban bevonni a város kulturális életébe.
